Nagy Imre (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Imre
Nagy Imre szobra Csíkszeredában a róla elnevezett iskola előtt.
Nagy Imre szobra Csíkszeredában a róla elnevezett iskola előtt.
Született 1893. július 25.
Csíkzsögöd
Meghalt 1976. augusztus 22. (83 évesen)
Csíkszereda
Iskolái Képzőművészeti Akadémia, Budapest
Nagy Imre, Tamási Áron, Aba-Novák Vilmos

Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893. július 25.Csíkszereda, 1976. augusztus 22.) festőművész.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult, majd 1924-ben visszamegy szülőfalujába és 1949-ig kizárólag ott él, alkot, a székely nép és táj művészeti megörökítője. 1949-től állandó lakhelyét Kolozsvárra helyezi át, de Zsögöd megmarad az állandó feltöltődés helyszínének. A nyarakat mindegyre ott tölti.

Háza egyszerű fatornácos parasztház, három egymásba nyitható szobával. Ehhez a festő 1963-ban toldotta a műtermet, ahol haláláig alkotott. Napi hat órán át dolgozott. Már túl a nyolcvanadik életévén, azt mondta, ha az Úristen még hét évvel megajándékozná, véghez tudná vinni minden vonalában, színében ki tudná teljesíteni stílusát. Munkásságának elismeréseképpen 1939-ben a Zichy Mihály grafikai díjjal, 1942-ben a Kolozsvári Művészeti Hetek nagydíjával, 1969-ben a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége tiszteletbeli tagságával, 1957-ben a Román Népköztársaság Érdemes Mestere címmel, 1963-ban a Munka Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel, 1968-ban a Kulturális Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel, 1971-ben a Román Kommunista Párt 50. évfordulója érmével, 1972-ben a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója érmével, 1973-ban az Augusztus 23. Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel, 2005-ben pedig posztumusz Magyar Örökség díjjal jutalmazták.

Szülőháza kertjébe 1973-ban épült a galéria, a festőművész 80. születésnapjának tiszteletére. Az épület Nagy Imre halála után a festőművész képeinek állandó kiállítóhelye. Alkotásainak zöme közgyűjteményekben található: Csíki Székely Múzeum 6.546, Marosvásárhelyi Művészeti Múzeum 130, Magángyűjtemény, Magyarország 91, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy 69, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 35, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 12, Kolozsvári Művészeti Múzeum 8, Bruckenthal Múzeum, Nagyszeben 4, Királyi Képtár, London 4, Románia Nemzeti Művészeti Múzeuma, Bukarest 4, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely 3, Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr 2, Kecskeméti Képtár 1, Városi Múzeum, Nürnberg 1, Városi Múzeum, Velence 1 db. Vallomása szerint "Színeket nem felfokozom – hanem – megpróbálom a természetet utolérni. Ritkán jelentkezik abba a ruházatba. Ezt kell kilesni, felfogni – no és megcsinálni. Aki a természetet elhagyta, ott is hagyhatta, mert nem is volt benne…" Noé bárkája felé című képe ihlette Kányádi Sándort ugyanezt a címet, és a "Nagy Imre festmény hátára" mottót viselő versének megírásra. A székely nép, a székely világ volt állandó témája. Kortársa volt Nagy Istvánnak, Gyárfás Jenőnek és Márton Ferencnek.

A festőművész hamvait az itt látható műterem külső falában helyezték el 1976 augusztusában; a szülőházban személyes dolgai, használati tárgyai, bútorai, könyvei láthatók. Külön figyelmet érdemelnek a szalmakalapjai, az utolsó két ceruzarajz önarcképe, valamint az állványon látható félbe maradt kompozíció.

A képzőművész önéletrajzi írása Följegyzések címen posztumusz jelent meg 1979-ben 353 oldalon. (Bukarest, Kriterion Könyvkiadó).

Kiállítások[szerkesztés]

Posztumusz alkalmi kiállítások[szerkesztés]

A 2008-11 évi, A mi Nagy Imrénk című magyarországi vándorkiállítások – 60 darab alkotás a Csíki Székely Múzeum anyagából:

Művek[szerkesztés]

Köz- és magángyűjteményi hagyatéka[szerkesztés]

Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, Románia 6546 db. alkotás
Marosvásárhelyi Művészeti Múzeum, Marosvásárhely, Románia 130 db. alkotás
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, Románia 69 db. alkotás
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Magyarország 35 db. alkotás
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Magyarország 12 db. alkotás
Kolozsvári Művészeti Múzeum, Kolozsvár, Románia 8 db. alkotás
Bruckenthal Múzeum, Nagyszeben, Románia 4 db. alkotás
Királyi Képtár, London, Egyesült Királyság 4 db. alkotás
Románia Nemzeti Művészeti Múzeuma, Bukarest, Románia 4 db. alkotás
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia 3 db. alkotás
Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr, Románia 2 db. alkotás
Kecskeméti Képtár, Kecskemét, Magyarország 1 db. alkotás
Városi Múzeum, Nürnberg, Németország 1 db. alkotás
Városi Múzeum, Velence, Olaszország 1 db. alkotás
Magángyűjtemény, Magyarország 91 db. alkotás

Fontosabb művek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy, Imre (képek), Szabó András (képanyag és életrajz), Gyarmati Zsolt (képanyag). A mi Nagy Imrénk, 5-12. o (2008. november 14.) 

Könyvek[szerkesztés]

  • Gazda József: Nagy Imre. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. (Ser. Művészeti kismonográfiák)
  • Nagy Imre: Kétszáz rajz (szerk. László Gyula), Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.
  • Negoiţă Lăptoiu: Nagy Imre, Meridiane Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
  • Nagy Imre: Följegyzések, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
  • *** Xilogravuri-Fametszetek-Holzschnitte (szerk: Bucur Nicolae, Kántor József), Hargita megye Szocialista Műveloődési és Nevelési Bizottsága–Csíkszeredai Múzeum, Csíkszereda, 1983.
  • Nagy Imre: Ahogy Csíkba megérkeztem... (szerk: Gerencsér Zsigmond), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983.
  • Szabó András: Repertoriul de documente privind biografia maestrului emerit NAGY IMRE életrajzi vonatkozású dokumentumainak repertóriuma, Muzeul Judeţean Hrghita/Muzeul Secuiesc al Ciucului-Hargita Megyei Múzeum/Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 1993.
  • Szabó András: A bőfény forrása, Pallas-Akadémia–Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2006.
  • Kurucz Istvánné György Zsuzsanna: Amikor Csíkba' megszülettem, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2007.
  • *** A mi Nagy Imrénk (szerk. Szabó András), Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2008.
  • Zsögödi Nagy Imre "AZ ÚGY VOLT, HOGY... - HALLÁK-E?" Följegyzések, Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012.

Filmek[szerkesztés]

  • Daczó Katalin–Berszán Árus György: Zsögödtől Zsögödig, Rubin Stúdió, Gyergyószentmiklós, 2006.
  • Dékány István: A zsögödi gazda, D&D Produkció, Budapest, 2007.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]