Göd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsógöd szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Göd
Göd2.jpg
Göd címere
Göd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDunakeszi
Jogállás város
Polgármester Markó József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2131 és 2132
Körzethívószám 27
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 18 194 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség750,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Göd (Magyarország)
Göd
Göd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″
Göd (Pest megye)
Göd
Göd
Pozíció Pest megye térképén
Göd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Göd témájú médiaállományokat.

Göd város Pest megyében, a Dunakeszi járásban. A Dunakanyar kapujának nevezett település vonzó nyaralóhely a Duna partján.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunakanyar közelében található Duna menti település, a Dunakanyar kapujaként is szokták nevezni. Budapesttől kb. 25 km-re északra, Váctól 9 km-re délre található.

Megközelítése, közlekedés[szerkesztés]

A legközelebbi települések[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, mely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt. (részletes leírás: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008/június).

Mohácsig[szerkesztés]

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és a falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említik. A váci püspökség birtoka ekkor a település. A pusztító tatárjárás után Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez került, aki Fejér megye ispánja. Ekkor említették először oklevélben a települést 1255-ben. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek adományozta. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török kor[szerkesztés]

A mohácsi csata után a terület folyton fosztogatások sújtották, ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták fel a vidéket a török és a keresztény hadak egyaránt. A lakosság elmenekült, a templom, a temető és a falu elpusztult. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta, mely Sződhöz tartozott.

Újjáépülés[szerkesztés]

1700 körül alakult ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája. 1718-ban Madách László lett a birtokosa Sződdel együtt. Felépült a Madách kastély és fejlődött a birtok is. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lett, kiépült a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde. A falu újjáépülése többnyire magyar lakosok kezemunkája. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása és a postakocsijárat indítása is jelezte a fejlődést. Mayerffy József bérelte ki a pusztát és neki köszönhetően beindult a juhtenyésztés, pincészet és gazdasági épületek épültek. Sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelentek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, Reformkor[szerkesztés]

1805-ben elkészült Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnt és a Mayerffyak megvásárolták Gödöt. Az új tulajdonos tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius, serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlták. A Sina család tulajdonába került a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázza ki a telkeket. Tulajdonosok lettek Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulása[szerkesztés]

1873-ban megjelent Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf, kastélya a Madách utcában épült. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló a gödi istálló lakója, tenyésztője Blaskovich Ernő, akinek a munkásságának köszönhetően kialakult egy versenyló tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, posta-ügynökség is működött a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat építetett. Kialakult Kis-Göd és a Villatelep. 1900 környékén Tégla és cementlapgyár üzemelt 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolta Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona. 1902-ben felépült a mai Művelődési ház a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemelt. A Budapest-Göd kerékpár verseny célállomása a település. Ezidőben Alsógödön katolikus kápolna épült. 1908-ban megindult Felsőgödön a tanítás is. Felsőgöd gyorsan fejlődött, postaügynökséget építettek, vasúti megálló létesült, helyi újság, másik iskola indult, kaszinó nyílt, katolikus haranglábat állítottak a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kivált Sződből és önálló településsé szervezték. Megépült az első gyógyszertár, az első mozi, és új temetőt nyitottak. Az első világháború hősi halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton 10 fűzfa 1-1 névvel állít emléket az elesettek számára. Felsőgöd hamarosan nagyközség lett és új postahivatal épült.

Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követi Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakul, iskolát nyitottak az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépült a katolikus templom a Bozóky téren, Iparoskör is alakult. Létrejött a Fecskefészek, a helyi cserkész mozgalom is beindult és Alsógödön is mozit nyitottak. Megindult Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakult, a plébánia épülete felépült. Alsógödön, postahivatal, állandó iskola, református imaház és evangélikus templom épült. Csendőrőrsöt is telepítettek a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépült a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílt az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítottak, majd gazdaságtalan működése miatt megszüntették. A református templom és a zsinagóga is felépült ezidőben Felsőgödön. 1939-ben az anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepültek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszust szerveztek.

A második világháború óta[szerkesztés]

1950-ben meleg vízforrást találnak, erre épült rá a mai Termál strand. Egészségház és népkönyvtár épült. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesült. Megindult a Gödi Körkép, Piarista Szakmunkásképző megindította a tanítást. 1993-ban az alsógödi katolikus templom leégett, de 1996-ra újjáépítették. 1999 augusztus 20-án Göd városi rangot kapott. Felépült a golfhotel (mely jelenleg nem üzemel), a Samsung gyár, a városi sportcsarnok, befejeződött a csatornázás, az utak aszfaltozása folyamatosan bővül.

A középkori elpusztult falu teljesen újjáépült, 1877-ben még csak 118-an lakták, manapság lakóinak száma meghaladja a 18 ezret.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 8,7%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (32,8% nem nyilatkozott).[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
Korábban
  • Sándor István MSZP 2002-2006
  • Szegedi Sándor GVE 1998-2002
  • Dr. Bognár László MIÉP 1994-1998

Nevezetességei[szerkesztés]

Épületek[szerkesztés]

Mráv Zsolt: Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai
  • Nemeskéri-Kiss Kúria
  • Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
  • A 2001-ben Göd-Bócsaújtelep mellett feltárt Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal[4]
  • Pich-villa (a mai városháza)
  • Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
  • Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
  • Walch-ház (ma általános iskola), az egykori téglagyár irodája, majd villa
  • Irma-lak
  • Latabár-villa
  • Délibáb-villa
  • Huzella-villa, Dr. Huzella Tivadar hozta létre az alsógödi Biológiai Kutatóállomást 1930-ban, ma az ELTE tulajdona
  • Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
  • Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
  • Szapáry kastély
  • Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
  • A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
  • Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

Templomok[szerkesztés]

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

  • Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
  • Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

  • Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-tól fokozatosan, egészen a 2000-es évek elejéig épült újjá.
  • Alsógödi református templom, 1999-ben készült el
  • Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

Természeti értékek[szerkesztés]

  • Göd mellett közvetlenül megtalálható a Dunának egy gyönyörű szakasza, amely kedvelt kirándulóhely a környéken.
  • A gödi sziget, mely egyedi értékei miatt védelem alatt áll.
  • Szakáts-kert
  • Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát
  • Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.

Egyéb nevezetességek[szerkesztés]

Termálvízű strand.

Híres gödiek[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál színesíti a város életét:

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

Oktatás[szerkesztés]

A gödi oktatás már több mint 100 éves. Több általános iskola, több óvoda, bölcsőde, piarista iskola van.

Sportélete[szerkesztés]

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovasmúlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség van. A hosszú Dunapart sok kajakozót, kenuzót, evezőst, bármilyen vízi sportost vonz.

A Göd SE idén lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. Gödön megtalálható teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés.

Gödön még asztalitenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és még megannyi sportolási lehetőség van. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Sportegyesületek listája[szerkesztés]

  • Aquaworm Waterpolo - vízilabda
  • Fenyves Tenisz Park
  • Gödi Betyárok – jégkorong
  • Gödi Harcművészek Egyesület (Kobukan Dojo Göd)
  • Gödi Horgász Egyesület
  • Gödi Lovas SE Western Szakág
  • Gödi Postagalamb Egyesület
  • Gödi Sakk Club
  • Gödi SE
  • Gödi SE kajak-kenu szakosztály,
  • 'Gödi SE - Kézilabda Szakosztály[5]
  • Gödi SE - Kosárlabda Szakosztály
  • Gödi SE - Labdarúgó Szakosztály (1921-ben alapították. Színe kék-fehér. Az 5. osztályban játszik, a Pest megyei bajnokság II. osztály Északi csoportjában.)
  • Gödi SE - Sakk Szakosztály
  • Gödi SE - Tollaslabda Szakosztály
  • Vízikukac - úszás

Gazdasági élet[szerkesztés]

A hajdani Göd lakói állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, mivel földművelésre nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék, azonban legeltetésre kiválóan alkalmas volt és hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen rendelkezésre állt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat, mivel a nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett volt a halászat és a tervszerű halászat nyoma a vizafogó, ami 1528-ban Vác és Buda között épült ki.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítették a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

Gödre települt a Samsung gyár az M2 mellé.

Göd testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Göd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Göd Helységnévtár
  4. Késő római erődépítkezés Göd–Bócsaújtelepen
  5. http://www.god.hu/sport/egyesulet/?catalog3_id=13343

További információk[szerkesztés]