Melodi Grand Prix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ha a jelenlegi nemzeti döntőről szeretnél többet tudni, lásd: Melodifestivalen (2019)
Melodi Grand Prix
A Melodi Grand Prix 2014-től használt logója
A Melodi Grand Prix 2014-től használt logója
Műfaj Eurovíziós nemzeti döntő

Műsorvezető jelenleg: Kåre Magnus Bergh
Ingrid Gjessing Linhave
Ronny Brede Aase

Formátum 16:9 HD
Ország  Norvégia
Nyelv norvég
Évadok 57
Epizódok5
Gyártás
Forgatási helyszín Különböző norvég városokban
Forgalmazó Norsk-rikskringkasting-Logo.svg
Sugárzás
Eredeti adó NRK1-Logo.svg
Eredeti sugárzás19602019. március 3.
Státusz 57. évad adásban
Kronológia
Kapcsolódó műsor Eurovíziós Dalfesztivál
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Melodi Grand Prix témájú médiaállományokat.

A Melodi Grand Prix (rövidítve: MGP vagy Grand Prix, magyarul: Eurovíziós Nagydíj) egy évente megrendezett zenei fesztivál Norvégiában. A verseny szervezője a Norsk rikskringkasting. A Melodi Grand Prix győztese képviselheti Norvégiát az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Norvégia három alkalommal nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon, 1985-ben, 1995-ben és 2009-ben. Náluk Írország, Svédország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, és Izrael rendelkezik több győzelemmel, valamint Dániával ugyanannyi alkalommal sikerült nyerni a dalfesztiválon.

Története[szerkesztés]

1960-as debütálás[szerkesztés]

Norvégia 1960-ban vett részt először az Eurovíziós Dalfesztiválon, és az első Melodi Grand Prix ugyanabban az évben került megrendezésre. Azóta az MGP minden évben megrendezésre került, kivéve 1970-ben, amikor bojkottálták a versenyt közösen az addigi skandináv résztvevőkkel, mivel elégedetlenek voltak az 1969-es verseny eredményével, és a szavazási rendszerrel, 1991-ben, amikor a norvég televízió belső kiválasztás mellett döntött, valamint 2002-ben, amikor nem vettek részt, hiszen az ezt megelőző évben az ország rossz eredményt ért el. Norvégia első eurovíziós részvétele 1960-ban volt, Londonban Nora Brockstedttel, aki Voi Voi című dalával negyedik helyen végzett.

A norvég kultúrminiszterelnöke, a Munkáspárt tagjaként 1990 és 1996 között, Åse Kleveland képviselte hazáját a 60-as években Intet er nytt under solen című dalával, amellyel harmadik helyezett lett. 1986-ban ő volt az akkori Eurovíziós Dalfesztivál műsorvezetője az ország második legnagyobb városában, Bergenben

Két győzelem[szerkesztés]

Norvégia eddig háromszor nyert az Eurovíziós Dalfesztiválon. Először az 1985-ös göteborgi versenyen, ahol egy hölgyduó, a Bobbysocks nyerte el a trófeát, összesen 123 ponttal és La det swinge című dalukkal. A duó Hanne Kroghból és Elisabeth Andreassenből állt, akik már tapasztaltak voltak az előző évi dalfesztiválok által. Hanne 1971-ben Lykken er című dalával képviselte hazáját, míg Bettan a Chips duó tagjaként Svédország színeiben versenyzett 1982-ben, majd Norvégiát 1994-ben és 1996-ban.

A második győzelmet a Secret Garden szerezte az országnak Nocturne című szerzeményükkel, amely 148 pontot ért el 1995-ben. A duó tagjai az ír hegedűs Fionnuala Sherry és a norvég zeneszerző Rolf Løvland. Ez volt az első alkalom, hogy egy etikus dal nyerte meg a dalfesztivált, majd elindított egy hullámot az ezt követő években, hiszen a nyereséget követően több versenydal született ebben a stílusban. A dal nagy vitát váltott ki a szomszédos Svédországban, akiknek a zsűrie elhatározta, hogy úgy bojkottálja a dalt, hiszen az ő szemszögükben egy nem megfelelő versenydal a "schlager" néven említett dalfesztiválra, hogy nem ad neki egy pontot se. Svédország mellé Ausztria és Horvátország is csatlakozott, míg a többi hat zsűri a maximális 12 pontot adott a dalnak.

Bővítések és siker[szerkesztés]

A 90-es évektől kezdve a válogatóműsor változásokon ment át. A műsorsugárzó úgy döntött, hogy itt lenne az ideje a modern popzenét egy magasabb szintre emelni. A nemzeti zeneipart intenzívebben kezelték, hogy bevonzzák a fiatalabb és tehetségesebb tehetségeket. Minden kétségtől eltekintve, az angol nyelvű éneklés volt hátrány, ez is utalt arra, hogy a hivatásos norvég előadók jelentős része manapság angolul énekel. A másik nagy lépés az volt, hogy a versenynek nagyobb kapacitású helyszínt találjanak, amelynek az ország elsőszámú arénájába, az Oslo Spektrum felelt meg. Az aréna 9700 fő befogadására alkalmas és kényelmesebb, mint egy TV stúdió, amit a megelőző években használtak.

A fokozott erőfeszítések hamarosan sikerekhez vezettek 1998 és 2000 között. Ezután Norvégia megtapasztalta a kudarcot. 2001-ben képviselőjük, Haldor Lægreid holtversenyben utolsó helyen végzett Izlanddal, így a rossz eredmény miatt az ország nem indított versenyzőt a következő évben. A 2003-as siker után, mikor Jostein Hasselgård negyedik helyen végzett I'm Not Afraid To Move On című dalával, a következő évben Knut Anders Sørum és a High is utolsó helyen végzett összesen 3 ponttal, amelyet a szomszédos Svédország adott nekik.

2005 ismét sikert hozott Norvégiának. A norvég döntőt követően, a nyertes Wig Wam rockbanda dala, az In My Dreams, óriási kereskedelmi sikert élvezett és a nemzetközi toplistát összesen 3 héten keresztül vezette, ezután még 19 héten át a lista élén maradt.

Új formátum és kritikák[szerkesztés]

A műsorsugárzó a 2006-os MGP-re elhatározta, hogy megváltoztatja a válogatóverseny formátumát. Miután a svéd Melodifestivalen sikereket ért el, az NRK úgy döntött pár szempontot átvesz tőlük. Bevezettek három elődöntőt, egy második esély fordulót, amelyeket különböző norvég városokban tartottak, majd ezután rendezték a döntőt Oslóban. Az elődöntőkben hatan vettek részt, közülük az első két helyen végzett előadó egyenesen a döntőbe kvalifikálta magát, míg a harmadik és a negyedik helyezett a döntő előtti második esély fordulóba került.

Az új formátum első nyertese Christine Guldbrandsen volt az Alvedansennel, amelyet norvégul adott elő. Az NRK ezután sok kritikával nézett szembe, hiszen kritizálták, hogy a 18 résztvevő közül 12-t svéd dalszerző írt. Az Eurovízión versenyen végül 14. helyen végeztek a döntőben, így a következő év döntőjébe nem kvalifikálták automatikusan magukat.

A kritikák ellenére a NRK határozottan megengedte, hogy bárki jelentkezhessen az következő évi MGP-be. Végül 464 dalt küldtek be, amelynek több, mint fele Svédországból érkezett. A nemzeti döntő nyertese Guri Schanke és a Ven a bailar conmigo lett, amely a svéd Thomas G:son dalszerző által keletkezett. A dal nem jutott tovább a dalfesztivál döntőjébe, az elődöntőt a 18. helyen zárta.

Csak norvégok és a harmadik győzelem[szerkesztés]

Maria Haukaas Storeng Belgrádban (2008)

Miután megerősítették, hogy a Melodi Grand Prix ezután is nyitott lesz mindenki számára, 600 pályamű érkezett, de ezeknek csak 34%-a volt csak norvég. Annak ellenére, hogy alacsony számban érkeztek norvég szerzők által írt dalok, a 2008-as MGP-re már csak norvég eseménnyé vált. A válogatóval kapcsolatban ismét felmerült a gyanú, hogy az eljárás politikai szempontból lett meghozva az NRK által, ámbár a műsorsugárzó ezt tagadta.

A 2008-as győztes, Maria Haukaas Storeng és Hold On Be Strong című versenydala bejutott a dalfesztivál döntőjébe, ahol 182 pontot gyűjtve az 5. helyig jutott. Ez volt Norvégia számára az első olyan alkalom 2003 óta, hogy a legjobb öt között végeztek. Ebből kifolyólag az NRK úgy döntött meghagyja a dalválasztót csak norvég szerzőknek.

Alexander Rybak Moszkvában (2009)

A 2009-es kiadás volt az első olyan év, ahol végrehajtották az intézkedéseket. Ezúttal 350 mű érkezett be, amely az új nemzeti szabályoknak volt köszönhető. Habár ezúttal is csak 18 résztvevő volt tervezve a versenyre, a műsorsugárzó végül felemelte 21-re ezt a számot, a beérkező versenydalok minősége miatt.

A dalválogató nyertese Alexander Rybak és a Fairytale lett. A dal az ország eddigi legtöbb pontjával nyerte meg az MGP-t és ő volt az első olyan előadó, aki norvég toplistavezető lett azelőtt, mielőtt nyert volna. A dal egyből az Eurovíziós Dalfesztivál elsőszámú esélyese lett e győzelemre, emellett a fogadóirodák kedvence is.

A Fairytale végül megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivál 387 ponttal. A versenydal mind a 41 résztvevő országtól kapott legalább egy pontot. A legkevesebb pontot Bulgária adta, amely 2 pont volt és összesen 16 országtól kapott maximális pontot. A dal a legtöbb pontot összegyűjtött dala lett a dalfesztiválnak egészen 2016-ig, amikor megváltoztatták a szavazási rendszert, így az országoknak nagyobb esélye van azóta több pontot szerezni. Ha nem történt volna változás, még mindig a dalverseny legtöbb ponttal rendelkező dala lenne. A dal győzelme után Európa-szerte megjelent a toplistákon. 13 országban az első tízben, míg 4 országban az első helyen végzett.

Didrik Solli-Tangen, a 2010-es verseny győztese

Az ország győzelme után 2010-ben Norvégia rendezte a dalversenyt. 2009. július 3-án született döntés arról, hogy az újonnan épült Telenor Aréna fog otthont adni a versenynek, az 1996-os Eurovíziós Dalfesztivál helyszínéül szolgáló Oslo Spektrum helyett.[1] A verseny témáját, logóját az NRK 2009. december 4-én hozta nyilvánosságra, amikor Moszkva polgármestere ünnepélyesen átadta a vendéglátó szerepét Oslo és Bærum polgármesterének.[2] A logó több, különböző méretű (szürke, rózsaszín és arany) buborékból állt, amiben fellelhető a 2004 óta használatos "szívecskés" logó, illetve az EBU és az NRK logója. A műsor szlogenje: "Share The Moment", vagyis Oszd meg a pillanatot. A műsor házigazdái Erik Solbakken, Haddy N'jie és Nadia Hasnaoui voltak.

Hazai pályán Didrik Solli-Tangen képviselte Norvégiát, aki My Heart Is Yours című dalával harmadikként lépett fel. A huszonöt fős döntőben a 20. helyen végzett.

Norvégia debütálása óta 1973-ig csak norvég nyelvű dalokat adhatott elő. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ők ezalatt minden alkalommal egy angol nyelvű dallal neveztek. Röviddel azután, hogy megszűnt a nyelvhasználati szabályzat, Norvégia 2006 kivételével angol nyelven indított versenyzőt a következő Eurovíziós Dalfesztiválra. Emellett 2011-ben szuahéli nyelvű szöveget is tartalmazott az angol nyelvű dal, majd 2019-ben a dalverseny története során először északi számi nyelven is megszólalt az akkori norvég dal, a Spirit in the Sky. Az angol és az északi számi nyelv mellett egy speciális éneklési technikát is tartalmazott, mégpedig a joikát.

Győztesek[szerkesztés]

Év Előadó Dal Szerző(k) Helyezés az
Eurovíziós
Dalfesztiválon
1960 Nora Brockstedt Voi-Voi Georg Elgaaen 4.
1961 Nora Brockstedt Sommer i Palma Egil Hansen, Jan Wølner 7.
1962 Inger Jacobsen Kom sol, kom regn Ivar Jacobsen, Kjell Karlsen 10.
1963 Anita Thallaug Solhverv Dag Kristoffersen 13.
1964 Arne Bendiksen Spiral Egil Hansen, Sigurd Jansen 8.
1965 Kirsti Sparboe Karusell Jolly Kramer-Johansen 13.
1966 Åse Kleveland Intet er nytt under solen Arne Bendiksen 3.
1967 Kirsti Sparboe Dukkemann Ola B. Johannessen, Tor Hultin 14.
1968 Odd Børre Stress Ola B. Johannessen, Tor Hultin 13.
1969 Kirsti Sparboe Oj, oj, oj, så glad jeg skal bli Arne Bendiksen 16.
1971 Hanne Krogh Lykken er Arne Bendiksen 17.
1972 Grethe Kausland és Benny Borg Småting Kåre Grøttum, Ivar Børsum 14.
1973 Bendik Singers Å, for et spill Arne Bendiksen 7.
1974 Anne-Karine Strøm Hvor er du? Philip Kruse, Frode Thingnæs 14.
1975 Ellen Nikolaysen Det skulle ha vært sommer nå Svein Hundsnes 18.
1976 Anne-Karine Strøm Mata Hari Philip Kruse, Frode Thingnæs 18.
1977 Anita Skorgan Casanova Dag Nordtømme, Svein Strugstad 14.
1978 Jahn Teigen Mil etter mil Kai Eide 20.
1979 Anita Skorgan Oliver Anita Skorgan, Phillip Kruse 11.
1980 Sverre Kjelsberg és Mattis Hætta Sámiid Ædnan Ragnar Olsen, Sverre Kjelsberg 16.
1981 Finn Kalvik Aldri i livet Finn Kalvik 20.
1982 Jahn Teigen és Anita Skorgan Adieu Jahn Teigen, Herodes Falsk 12.
1983 Jahn Teigen Do Re Mi Jahn Teigen, Herodes Falsk, Anita Skorgan 9.
1984 Dollie de Luxe Lenge leve livet Benedicte Adrian, Ingrid Bjørnov 17.
1985 Bobbysocks La det swinge Rolf Løvland 1.
1986 Ketil Stokkan Romeo Ketil Stokkan 12.
1987 Kate Gulbrandsen Mitt liv Rolf Løvland, Hanne Krogh 9.
1988 Karoline Krüger For vår jord Erik Hillestad, Anita Skorgan 5.
1989 Britt Synnøve Johansen Venners nærhet Leiv Grøtte, Inge Enoksen 17.
1990 Ketil Stokkan Brandenburger Tor Ketil Stokkan 21.
1992 Merethe Trøan Visjoner Eva Jansen, Robert Morley 18.
1993 Silje Vige Alle mine tankar Bjørn Erik Vige 5.
1994 Elisabeth Andreassen és Jan Werner Danielsen Duett Hans Olav Mørk, Rolf Løvland 6.
1995 Secret Garden Nocturne Rolf Løvland, Petter Skavlan 1.
1996 Elisabeth Andreassen I evighet Torhild Nigar 2.
1997 Tor Endresen San Francisco Tor Endresen, Arne Myksvol 24.
1998 Lars A. Fredriksen All I Ever Wanted Was You Linda Andernach Johannesen, David Eriksen 8.
1999 Stig Van Eijk Living My Life Without You Stig Van Eijk 14.
2000 Charmed My Heart Goes Boom Tore Madsen, Morten Henriksen 11.
2001 Haldor On My Own Tom-Steinar Hanssen, Ole Henrik Antonsen, Ole Jørgen Olsen 22.
2003 Jostein Hasselgård I'm Not Afraid To Move On Arve Furset 4.
2004 Knut Anders Sørum High Dan Attlerud, Thomas Thörnholm, Lars Andersson 24.
2005 Wig Wam In My Dreams Trond Holter 9.
2006 Christine Guldbrandsen Alvedansen Kjetil Fluge, Atle Halstensen, Christine Guldbrandsen 14.
2007 Guri Schanke Ven a bailar conmigo Thomas G:son 18. (elődöntő)
2008 Maria Haukaas Storeng Hold On Be Strong Mira Craig 5.
2009 Alexander Rybak Fairytale Alexander Rybak 1.
2010 Didrik Solli-Tangen My Heart Is Yours Hanne Sørvaag, Fredrik Kempe 20.
2011 Stella Mwangi Haba haba Beyond51, Big City, Stella Mwangi 17. (elődöntő)
2012 Tooji Stay Tooji Keshtkar, Peter Boström, Figge Boström 26.
2013 Margaret Berger I Feed You My Love Karin Park, MachoPsycho 4.
2014 Carl Espen Silent Storm Josefin Winther 8.
2015 Mørland & Debrah Scarlett A Monster Like Me Kjetil Mørland 8.
2016 Agnete Icebreaker Agnete Johnsen, Gabriel Alares, Ian Curnow 13. (elődöntő)
2017 Jowst feat. Aleksander Walmann Grab the Moment Joakim With Steens, Jonas McDonnell 10.
2018 Alexander Rybak That’s How You Write a Song Alexander Rybak 15.
2019 KEiiNO Spirit in the Sky Tom Hugo, Fred Buljo, Alexandra Rotan, Henrik Tala, Alex Olsson, Rûdiger Schramm 6.
2020 Ulrikke Brandstorp Attention Christian Ingebrigtsen, Kjetil Mørland, Ulrikke Brandstorp

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Breaking news: Fornebu Arena to host Oslo 2010. (Hozzáférés: 2009. július 3.)
  2. Host City Insignia Exchange on December 4. (Hozzáférés: 2009. november 26.)

1. ↑ Norvégia profilja az Eurovíziós Dalfesztiválon

2. ↑ Melodi Grand Prix honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]