Batár
Megjelenés
Batár (Братове) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Tiszapéterfalva község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1216 |
Irányítószám | 90365 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | 924 fő (2002)[1] +/- |
Magyar lakosság | 882 |
Népsűrűség | 0,33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 122 m |
Terület | 2802 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 01′ 35″, k. h. 22° 58′ 13″48.026389°N 22.970278°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 35″, k. h. 22° 58′ 13″48.026389°N 22.970278°E | |
Batár (ukránul Братове / Bratove) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, Nagyszőlőstől 23 km-re délre a Batár-patak mellett. Neve az azonos nevű vízfolyás nevéből származik, az pedig a török batar (= nyugat) szóból.
Története
[szerkesztés]1216-ban Batar néven említik először. Az egykori Ugocsa vármegye egyik legrégibb településének 950 lakosa közül 770 (80%) a magyar.
A 14. században flamandok lakták, később azonban már nem említették őket.
A 16. századtól a település birtokosai a Vetésy, Perényi, és Gyulay családok voltak.
Az 1717-es tatár betörés után ruszinokat telepítettek ide.
1910-ben 540, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
2020-ig Nevetlenfaluhoz tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Középkori római katolikus templomát a Reformáció kezdetétől a reformátusok használták. A 19. századtól a településen az ukrán lakosság került túlsúlyba. A református lakosság eltűnésével együtt a 19. században a templom is elpusztult.
- Ortodox temploma a 19. században épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt nevelkedett Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis (magyar nyelven). MTA. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)