A38 Hajó
| A38 Hajó | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | koncertterem, kiállítóhely, étterem (nemzetközi)[1] |
| Alapítva | 2003[1] |
| Alapító | Bognár Attila, Patonai Péter, Váncza László, Miltényi Miklós |
| Cím | |
| Település | Budapest,  Magyarország |
| Cím | Petőfi híd budai hídfő[1] |
 A38 Hajó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 03′ 47″47.476453°N 19.062972°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 03′ 47″47.476453°N 19.062972°E | |
 | |
| A38 Hajó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A38 Hajó témájú médiaállományokat. | |
Az A38 Hajó egy budapesti koncerthajó, kulturális központ és étterem, egy egykori ukrán áruszállító teherhajó teljes átalakításával létrehozott kulturális intézmény és rendezvényközpont. A Dunán horgonyoz a Petőfi hídtól délre. 2003. április 30-án Maceo Parker örömkoncertjével avatták fel, és azóta Budapest egyik kedvelt és ismert szórakozóhelyévé vált.
A Hajó a Lonely Planet útikalauz szavazásán a világ legjobb bárja címet nyerte el 2011-ben.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Az A38 Hajó eredeti neve Tripolje volt. Az A38 (Artemovszk 38) nevet onnan nyerte, hogy az Artemovszk – a korábbi nevén Artemivszk, a mai Bahmut ukrán város után – folyami szállítóhajó-osztály harmincnyolcadik egységeként készült el. A Magyar Hajózásért Egyesület hajóregisztere szerint átépítése során, 2003-ban keresztelték át Artemovszk 38-ra.[3]
Története
[szerkesztés]Az A38 Hajó 1968-ban épült a kijevi Lenin Hajógyárban, az Ukranszkoje Dunajszkoje Parahodsztvo, azaz az Ukrán Dunai Hajózási Társaság megrendelésére. Eredeti funkcióját tekintve önjáró kőszállító uszály volt, a Dunán látott el szállítási feladatokat. 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor az Ukrán Dnyeper Hajózási Társaság tulajdonába került. A Belgrád 1999-es NATO-bombázása során megsérült hidak romjai hajózhatatlanná tették a Duna alsó szakaszát, ekkor a Tripolje szállítási feladatai is megszűntek, és a hajó a következő években a Duna-delta ukrán szakaszán vesztegelt.
A roncsként számon tartott Tripolje felújítása 2002-ben kezdődött el. A teljes külső-belső átalakítást a révkomáromi SLKB és az újpesti Ganz-Vitla végezte. A megújult hajótest belsőépítészeti kialakítására a VM Művek két építésze, Váncza László és M. Miltényi Miklós tervei alapján került sor. A másfél évig tartó átépítést követően vontatták jelenlegi helyére, a budapesti Petőfi híd budai hídfőjéhez. A belsőépítészeti munkák nagy része itt zajlott. Az átépítést követően a hajó hasznos területe 3000 m² lett. A hajó étterme 120 fő befogadására alkalmas. A hajó gyomrában található koncertterem, az egykori rakodótér, 600 fő befogadására alkalmas. Az itt található színpad területe 72 m². Ezt a kiszolgáló helyiségek mellett még 3 különböző bár egészíti ki. Az A38 Hajó ünnepélyes megnyitója 2003. április 30-án volt.
2010-ben az A38 kibővült, az eredeti hajótest mellé épült úszóművel, amelyben kiállítótér, televíziós és hangstúdió, valamint panorámaterasz kapott helyet. Az új épület szintén Váncza László tervei alapján készült. A minimalista kubusforma történeti előzménye a jellegzetes és hagyományos dunai szállítójármű, a dereglye volt.
Az új épületrészt eleve úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen hajók gyors és biztonságos kikötésére, így 2012-ben az A38 Hajó a Budapesti Közlekedési Vállalat által indított dunai közforgalmi, menetrend szerinti hajójáratok egyik megállója lett Egyetemváros - A38 néven.[4] (Lásd még: Budapest hajóvonal-hálózata)
2015-ben panorámastúdióval bővült az A38 Hajó. A stúdióban műsorok készülnek a Magyar Televízió M2 Petőfi TV-je számára. 2021. november 3-a óta itt készítik a Petőfi Rádió műsorait is.
Tulajdonosi szerkezet, gazdálkodás
[szerkesztés]Az A38 Hajó magánszemélyek tulajdonában van, független kulturális intézmény. Az A38-at a Zászlóshajó Kft. üzemelteti, a kulturális programokat az A38 Nonprofit Kft. szervezi. Legfontosabb bevételi forrásai a jegyértékesítés, a vendéglátás és a televízióműsor-készítés.
Tevékenysége
[szerkesztés]2003. április 30-tól kezdve az A38 Hajó független kulturális intézményként és szórakozóhelyként funkcionál. Az épület adottságai elsősorban zenei események, koncertek megrendezését teszik lehetővé.
Kisebbik, Dunára néző kiállító- és előadótermében kortárs képzőművészeti kiállítások és dzsessz- valamint kortárszenei koncertek zajlanak. Fontosabb képzőművészek, akik kiállítottak az A38-on: Bada Dada, Bernát András, drMáriás, Ef Zámbó István, feLugossy László, Minyó Szert Károly, Šwierkiewicz Róbert, Szigeti Tamás, Wahorn András.
2017-ben egy éven keresztül az A38 Hajó működtette a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) könnyűzene-támogató programjának adminisztratív szervezetét, a Cseh Tamás Programirodát.[5] 2017-2018. során az NKA népzene-támogatási programjának irodáját, a Halmos Béla Programirodát működteti.
Fontosabb fellépők
[szerkesztés]A fellépők ABC-sorrendjében.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A38 Hajó (magyar nyelven). Dining Guide, 2008. november 4. [2010. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
- ↑ A38 Hajó Archiválva 2012. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, lonelyplanet.com, 2011. (hozzáférés: 2012. november 2.)
- ↑ MHE Hajóregiszter
- ↑ BKK honlap
- ↑ Lángoló Gitárok
Irodalom
[szerkesztés]- 5 éves az A38 Hajó. Kiállítási katalógus. Budapest: A38 Kulturális Kht., 2008. ISBN 9789638789303
- Katona Renáta-Kovács G. János-Papp-Vári Árpád-Sáfrány Zsuzsanna: Arculat és identitás. Magyar arculattervezés esettanulmányokban. Budapest: Activium, 2008. ISBN 9789630664677
- Zachar Balázs-Dér Csaba Dezső: Új utak a művészeti menedzsmentben. Budapest: Arts & Business, 2011. ISBN 9789630808705
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
