Bahmut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bahmut (Бахмут)
Bahmut címere
Bahmut címere
Bahmut zászlaja
Bahmut zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Donecki terület
Járás Bahmuti járás
Község Bahmut község
Rang város Ukrajnában
Alapítás éve1571
Polgármester Olekszij Olekszandrovics Reva
Irányítószám 84500-84510
Körzethívószám +380 6274
Népesség
Teljes népesség71 094 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1 708,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület41,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″
Bahmut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahmut témájú médiaállományokat.

Bahmut (ukránul: Бахмут), 1924–2016 között Artemivszk járási jogú város Ukrajna Donecki területén, a donyeci-hátság bahmuti-mélyedésében 100 km-re északkeletre Donecktől, a Bahmutka folyó partján. A Bahmuti járás és Bahmut község székhelye. A település 2022 augusztusa óta a bahmuti csata helyszíne, amely az Ukrajna elleni orosz invázió egyik legvéresebb csatája.

Népessége[szerkesztés]

A város lakossága a legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 83 146 fő volt. Akkor a lakosság 69,4%-a ukrán, 27,5%-a orosz nemzetiségű volt. Emellett jelentősebb számban belaruszok (0,6%), örmények (0,3%) és cigányok (0,2%) éltek a városban. 2001-ben a lakosság többség orosz anyanyelvűnek vallotta magát.[2]

Bakhmut becsült lakossága 2017. június 1-jén 75,9 ezer fő volt.[3]

Története[szerkesztés]

Városkép a XIX. században

A települést 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. A település a nevét a Bahmutka folyóról kapta. Az erőd a polgári lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére, amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot.

1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel, ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkov–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-át adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték át a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve (Artem vagy Artyom) után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk).

1951-ben az elhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]