666 (szám)

666 (hatszázhatvanhat)
… 662 663 664 665 « 666 » 667 668 669 670 … … 630 640 650 660 • 670 680 690 700 … … 300 400 500 600 • 700 800 900 1000 …
Tulajdonságok
Normálalak	6,66 · 102
Kanonikus alak	21 · 32 · 371
Osztók	1, 2, 3, 6, 9, 18, 37, 74, 111, 222, 333, 666
Római számmal	DCLXVI
Számrendszerek
Bináris alak	10100110102
Oktális alak	12328
Hexadecimális alak	29A16
Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény	216
Möbius-függvény	0
Mertens-függvény	−12
Osztók száma	12
Osztók összege	1482 bővelkedő szám
Valódiosztó-összeg	815

A 666 egy természetes szám, amely a 665 és a 667 között helyezkedik el. Páros, összetett szám, palindromszám, repdigit — vagyis minden számjegye azonos — és a 36. háromszögszám.

A szám világszerte elsősorban a keresztény kultúrkörből és a Jelenések könyvéből ismert, ahol a „fenevad” — újabb fordításokban gyakran „vadállat” — számaként szerepel (Jel 13,18). Emiatt a keresztény kultúrában az istenellenes hatalom, a bálványimádás és az apokaliptikus gonosz egyik legismertebb szimbólumává vált. A katolikus értelmezések szerint a szám nagy valószínűséggel Nero császárra utal gemátriai úton, de tágabb szimbolikus jelentése is van: az isteni teljességet jelképező hetes számot el nem érő emberi hatalom tökéletlenségét fejezi ki.

Az ókori kézirathagyományban ismert egy 616-os változat is. Ez szintén jól illeszkedik a Nero-magyarázathoz, mert a név latin és görögös alakjának héber átírása eltérő számértéket adhat. A 666 ezért egyszerre matematikai érdekesség, bibliai szimbólum, szövegkritikai kérdés és jelentős kultúrtörténeti motívum.

A szám a matematikában

A 666 kanonikus alakja:

$666=2\cdot 3^{2}\cdot 37$

Tizenkét pozitív osztója van:

1, 2, 3, 6, 9, 18, 37, 74, 111, 222, 333, 666.

Osztóinak összege 1482, ezért bővelkedő szám, mivel valódi osztóinak összege nagyobb nála. Valódi osztóinak összege:

$1+2+3+6+9+18+37+74+111+222+333=816$

Mivel 816 > 666, a szám bővelkedő.

Az Euler-függvény értéke:

$\varphi (666)=216$

A Möbius-függvény értéke 0, mert a 666 prímtényezős felbontásában a 3 négyzete is szerepel. A Mertens-függvény értéke a 666 helyen −12.

A 666 fontosabb matematikai tulajdonságai:

Tulajdonság	Érték vagy magyarázat
prímtényezős felbontás	$2\cdot 3^{2}\cdot 37$
osztók száma	12
osztók összege	1482
valódi osztók összege	816
négyzete	443 556
köbe	295 408 296
négyzetgyöke	kb. 25,80698
reciproka	kb. 0,0015015
bináris alakja	1010011010
oktális alakja	1232
hexadecimális alakja	29A
római számírással	DCLXVI

A 666 több nevezetes számosztályba is tartozik:

• a 36. háromszögszám, mert $1+2+\ldots +36=666$;
• az első hét prímszám négyzetének összege: $2^{2}+3^{2}+5^{2}+7^{2}+11^{2}+13^{2}+17^{2}=666$;
• Smith-szám, mert számjegyeinek összege megegyezik prímtényezői számjegyeinek összegével: $6+6+6=18$, illetve $2+3+3+3+7=18$;
• Harshad-szám, mert osztható számjegyeinek összegével: $666/18=37$;
• palindromszám a tízes számrendszerben;
• repdigit a tízes számrendszerben, mert minden számjegye azonos;
• a 36. háromszögszám, és mivel a 36 maga is háromszögszám, a 666 úgynevezett iterált vagy kétszeresen háromszögszerű tulajdonságot is mutat.

Római számmal a 666 alakja DCLXVI. Ez különösen szabályos forma, mert a római számjelek közül az M kivételével minden alapszimbólumot egyszer tartalmaz, csökkenő sorrendben: D, C, L, X, V, I.

A szám egyik ismert matematikai-kulturális érdekessége, hogy a klasszikus rulettkeréken szereplő 1-től 36-ig terjedő számok összege szintén 666:

$1+2+\ldots +36=666$

Ezért a rulettet a populáris kultúrában olykor „ördögi keréknek” is nevezték, bár ez nem matematikai vagy vallástudományi kategória, hanem későbbi kulturális asszociáció.

A Bibliában

A 666-os szám a Bibliában többször kerül megemlítésre, de eltérő jelentéssel. Ezek közül egyszer mint a „Fenevad” jele vagy száma.

Az Ószövetségben Salamon éves aranybevételével kapcsolatban szerepel: „hatszázhatvanhat talentum arany” (1Kir 10,14; 2Krón 9,13). Ezsdrás könyvében Adonikám fiainak számaként jelenik meg (Ezsd 2,13). Ezekben a helyeken a szám nem apokaliptikus jelképként, hanem felsorolási vagy mennyiségi adatként szerepel.

A szám legismertebb előfordulása a Jelenések könyvében található:

„Itt kell a bölcsesség! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát: emberi szám ez, és a száma hatszázhatvanhat.”

– Jel 13,18

A Jelenések könyve 13. fejezete két fenevadról beszél. Az első a tengerből jön fel, és politikai-birodalmi hatalmat jelképez; a második a földből jön fel, és az első fenevad imádására készteti az embereket. A szöveg szerint a fenevad nevéhez vagy nevének számához kapcsolódó bélyeg nélkül senki sem vehet vagy adhat el (Jel 13,16–18). A kép a hűség, az imádat, a politikai-vallási lojalitás és a gazdasági részvétel kérdését kapcsolja össze.

A Jelenések könyve nem használja az „Antikrisztus” szót; ez a kifejezés az első és második jánosi levélben fordul elő. A későbbi keresztény értelmezéstörténetben azonban a fenevad alakját gyakran összekapcsolták az Antikrisztus hagyományával.

A 666 és a 616-os szövegváltozat

A Jelenések könyve kézirathagyományában a legtöbb szöveg a 666-os számot őrizte meg. Ugyanakkor már az ókorban ismert volt a 616-os változat is. Szent Iréneusz a 2. század végén tudott olyan kéziratokról, amelyekben 616 állt, de a 666-ot tartotta megbízhatóbb olvasatnak.

A 616-os variáns különösen azért fontos, mert a modern szövegkritikában is ismert. A Codex Ephraemi Rescriptus és a Papyrus 115 tanúságával kapcsolatban gyakran említik. A 616 nem egyszerű késői érdekesség, hanem a Jelenések könyve szövegtörténetének egyik fontos adata.

Olvasat	Görög számjel	Tanúság	Jelentőség
666	χξϛ / χξς	a legtöbb kézirat	hagyományos és többségi olvasat
616	χιϛ / χις	egyes ókori tanúk; a P115-tel kapcsolatban is említett olvasat	fontos szövegkritikai variáns, amely a Nero-magyarázattal is kapcsolatba hozható

Gemátria és a Nero-magyarázat

Az ókorban a görög, héber és latin íráskultúrában a betűknek számértékük is lehetett. A név betűinek számértékeiből képzett összeg a zsidó és görög számszimbolikus hagyományban ismert eljárás volt. A 666 értelmezésében ezért régóta felmerült, hogy a szám egy név rejtett számértéke lehet.

A modern történeti-kritikai kutatásban a legelterjedtebb magyarázat szerint a 666 a „Nérón Kaiszar”, vagyis „Nero Caesar” név héber betűkkel való átírásából adódhat. A héber נרון קסר alak számértékei a következők:

Héber betű	Átírás	Számérték
נ	n	50
ר	r	200
ו	ó / v	6
ן	n	50
ק	q / k	100
ס	s	60
ר	r	200
Összesen		666

A 616-os változat ugyanennek az értelmezésnek egy másik formájával is magyarázható. Ha a név latin jellegű „Nero Caesar” alakját írják át héberül, a végső n hiányozhat, amelynek számértéke 50. Így a 666-ból 616 lesz.

Alak	Héber átírás	Számérték	Megjegyzés
Nérón Kaiszar	נרון קסר	666	görögös névalak héber átírásban
Nero Caesar	נרו קסר	616	latin jellegű névalak héber átírásban

A Nero-magyarázat azért vált meghatározóvá, mert több tényezőt egyszerre magyaráz: a 666-os többségi olvasatot, a 616-os variánst, a Jelenések könyvének római birodalmi hátterét, valamint a Nero visszatéréséről szóló ókori hagyományt. A magyarázat ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a könyv kizárólag Néróról szólna. Sok értelmező szerint Nero neve a zsarnoki, keresztényellenes és bálványozó birodalmi hatalom típusát is jelképezi.

Szimbolika a Jelenések könyvében

A 666-ot nemcsak gemátriai, hanem számszimbolikai alapon is értelmezték. A Jelenések könyvében a hetes szám gyakran a teljességet, az isteni rendet és a beteljesedést jelöli: hét egyház, hét pecsét, hét harsona és hét csésze szerepel a könyvben. A hatos szám ebből a szempontból a hetesnél eggyel kevesebb, vagyis a hiány, tökéletlenség és be nem teljesedés jelképeként is érthető.

Ebben az értelmezésben a 666 a hármas hatos, vagyis a tökéletesség hármas hiányának képe. Az emberi hatalom istenellenes önistenítését jelöli: látszólag teljes és félelmetes, de valójában nem éri el az isteni teljességet. Ez az olvasat jól illeszkedik a Jelenések könyvének teológiájához, amely a fenevad hatalmát a Bárány győzelmével állítja szembe.

A gemátriai és a szimbolikus magyarázat nem feltétlenül zárja ki egymást. Lehetséges, hogy a szám egyszerre utal konkrét történeti névre és hordoz teológiai-szimbolikus jelentést.

Szám	Jelképes szerep a Jelenések könyvében	Példák
4	a teremtett világ, földi teljesség	négy élőlény, négy lovas, négy égtáj
7	teljesség, isteni rend, beteljesedett ciklus	hét egyház, hét pecsét, hét harsona, hét csésze
12	Isten népének teljessége	tizenkét törzs, tizenkét apostol, új Jeruzsálem tizenkét kapuja
666	a fenevad száma; az isteni teljességet el nem érő emberi hatalom jelképe	Jel 13,18

Későbbi felekezeti és polemikus értelmezések

A 666-os szám értelmezéstörténetében sok olyan magyarázat született, amely a Jelenések könyvének fenevadát egy-egy későbbi történelmi személlyel, intézménnyel vagy vallási ellenféllel azonosította. A középkorban, a reformáció korában és az újkorban különböző keresztény csoportok gyakran saját koruk politikai vagy egyházi ellenfeleire alkalmazták a számot. Ezek az értelmezések a recepciótörténet részei, de nem azonosak a szöveg elsődleges történeti-kritikai magyarázatával.

A reformációtól kezdve egyes protestáns teológusok a „Fenevadat” a Vatikán lényegével vagy a pápák személyével azonosítják, amely magyarázatot a pápai tiara feliratával és az egyház mindenkori tevékenységével támasztják alá. A pápai tiara felirata ugyanis „Isten fiának helytartójára” utal, ami latinul így írandó: VICARIVS FILII DEI. Az említett értelmezés szerint, ha a felirat azon betűit, amelyeket római számként olvashatunk, összeadjuk, az eredmény éppen 666 lesz. (Ezt könnyen ellenőrizhetjük: V+I+C+I+V+I+L+I+I+D+I=666)

Ez a magyarázat protestáns felekezeti-polemikus kontextusban vált ismertté, és nem tekinthető a bibliai szöveg közvetlen, történeti magyarázatának. A modern biblikus szakirodalom a Jelenések könyve 13. fejezetének elsődleges hátterét nem későbbi egyháztörténeti intézményekben, hanem az 1. századi kis-ázsiai keresztény közösségek és a Római Birodalom konfliktusában keresi.

Azonban van egy nagy gond ezzel az érvvel. Egyrészről ez a felirat egyik pápai tiarán sincs rajta. Néhány hetednapi adventista jött elő ezzel az állítással még a 19. század végén, és azt bizonygatták, hogy két állítólagos (névtelen, vö. a fenti 2. és 5. pontot) tanú látta ezt a feliratot XVI. Gergelynél (1831–1846), amint az ezzel a felirattal ellátott tiarát hordja az egyik pápai Szentmisén, illetve egy fotó is létezik erről.

Ezzel szemben a pápák sohasem hordtak tiarát szentmisén, illetve mint kiderült a fotó egy hamisítvány (de még így sem lehet igazán kivenni belőle semmit).^[forrás?] A másik meg az, hogy az 1800-as évektől hordott összes tiara közszemlére van téve a Vatikáni Múzeumban. Összesen két tiarán van felirat, de az sem "Vicarius Filii Dei", hanem "CHRISTI VICARIO – IN TERRA – REGUM". De ennek a betűértéke 214.

A 666 későbbi azonosításai módszertani szempontból is óvatosságot igényelnek. Betű-szám megfeleltetéssel sok névből előállítható a kívánt eredmény, ha a nyelvet, átírást, címet vagy névalakot szabadon választják meg. Ezért az enciklopédikus és tudományos értelmezésben az ilyen azonosításokat történeti recepcióként, nem pedig bizonyított szövegmagyarázatként szokás kezelni.

A számmisztikában és népi hiedelmekben

A 666 a modern népi kultúrában gyakran baljós, démonikus vagy szerencsétlen számként jelenik meg. A számtól való félelmet ritkán használt tudományos néven hexakosioihexekontahexafóbiának nevezik. A kifejezés jelentése nagyjából „hatszázhatvanhat-félelem”; a görög „hatszázhatvanhat” szóból és a félelmet jelentő phobosz szóból képzett modern szóalkotás.

A numerológiai értelmezések többnyire a Jelenések könyvének vallási hátteréből indulnak ki, de gyakran eltávolodnak a bibliai szöveg történeti és irodalmi összefüggésétől. Gyakori magyarázat például, hogy a 6 az ember száma, mert a Teremtés könyve szerint az ember a hatodik napon teremtetett. A háromszoros hatos így az emberi önelégültség, a földi hatalom vagy az isteni teljességtől való elmaradás jelképe lett.

A modern populáris magyarázatok között előfordulnak természettudományosnak látszó, de teológiai vagy szövegmagyarázati szempontból nem megalapozott értelmezések is. Ilyen például az a népszerű utalás, hogy a szén leggyakoribb izotópja 6 protonból, 6 neutronból és 6 elektronból áll. Ez a megfigyelés kémiailag a szén-12 atomra vonatkozik, de nincs bizonyítható kapcsolata a Jelenések könyvének 666-os számával.

Modern értelmezések és összeesküvés-elméletek

A 20–21. században a 666 gyakran jelent meg politikai retorikában, összeesküvés-elméletekben és technológiával kapcsolatos félelmekben. Egyes értelmezések vonalkódokkal, bankkártyákkal, mikrochipekkel, személyazonosító rendszerekkel, számítógépekkel vagy globális gazdasági szervezetekkel hozták kapcsolatba. Ezek az azonosítások rendszerint a Jelenések könyve 13. fejezetének kereskedelemre vonatkozó képére építenek, de többnyire nem támaszthatók alá történeti-kritikai bibliaértelmezéssel.

A politikai nyelvben a 666-ot gyakran használták ellenfelek démonizálására vagy apokaliptikus veszélyként való bemutatására. Hasonló jelenség figyelhető meg az internetes mémkultúrában is, ahol a szám gyakran ironikus, provokatív vagy horrorisztikus jelképként szerepel. Ezek a felhasználások a szám kulturális továbbéléséhez tartoznak, de megkülönböztetendők a bibliai szöveg eredeti jelentésétől.

A mindennapi babonás gyakorlatban előfordul, hogy a 666-os házszámot, szobaszámot, telefonszámot, autórendszámot vagy jegyárat egyesek kellemetlennek vagy baljósnak érzik. Hasonló jelenség figyelhető meg a 13-as számhoz kapcsolódó félelmeknél is, bár a két szám kulturális háttere eltérő.

A kultúrában

A 666 a modern nyugati kultúra egyik legismertebb apokaliptikus száma. Irodalomban, zenében, filmben, képregényben, reklámban és populáris vallási mozgalmakban gyakran a gonosz, a sátáni hatalom, a végidő vagy a lázadás jelképeként jelenik meg. Sok ilyen használat már nem közvetlen bibliai értelmezés, hanem a Jelenések könyvéből származó képzetek kulturális továbbélése.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj Háború és béke című regényében Pierre Bezuhov olyan számítást végez, amelyben Napóleon nevéből próbálja kihozni a 666-ot. A jelenet jól mutatja, hogy a 666-os szám a 19. századi európai képzeletben már általános apokaliptikus-politikai jelkép volt.

A filmkultúrában különösen ismert példa az 1976-os Ómen, amelyben a 666-os anyajegy az Antikrisztus azonosító jeleként jelenik meg. A film és folytatásai erősen hozzájárultak ahhoz, hogy a 666 a modern horrorfilmekben és populáris vallási képzeletben démonikus jelként rögzüljön. A számmisztikai félelmeket tágabb értelemben olyan filmek is feldolgozták, mint a The Number 23, bár ez nem közvetlenül a 666-os számról szól. Az Apokalipszis most cím elsősorban az apokaliptikus szó modern, háborús pusztítással kapcsolatos jelentését használja, nem a 666 közvetlen bibliai jelentését.

A heavy metal és rockzene világában különösen ismert az Iron Maiden 1982-es The Number of the Beast című albuma és címadó dala. Magyarországon a Pokolgép is írt 666 című dalt. A magyar rock- és metálkultúrában a szám többnyire a lázadás, a provokáció, a horrorisztikus képvilág vagy az apokaliptikus hangulat részeként jelenik meg.

A fantasy- és horrorirodalomban, valamint a képregényekben a 666 gyakran az okkult, démoni vagy világvégi tematika jelzőszáma. Ezek a kulturális felhasználások sokszor elszakadnak a Jelenések könyvének eredeti történeti és teológiai kontextusától, de jól mutatják, hogy a szám a modern képzeletben is erős jelképi erővel rendelkezik.

Magyar recepció

Magyar nyelven a 666-os szám elsősorban a bibliafordítások, prédikációk, kommentárok és populáris kulturális utalások révén vált ismertté. A Károli-fordítás és a katolikus bibliafordítások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a Jelenések könyvének fenevad-száma a magyar vallási nyelvben is ismertté váljon.

A magyar protestáns és katolikus kommentárirodalomban a számot rendszerint a Jelenések könyve egészének összefüggésében értelmezték. A modern magyar biblikus irodalomban — például a Jelenések könyvéhez kapcsolódó kommentárokban és jegyzetes Bibliákban — hangsúlyossá vált, hogy a 666 értelmezésénél figyelembe kell venni az 1. századi római hátteret, a gemátriai lehetőséget, a 616-os szövegváltozatot és a könyv teológiai szimbolikáját is.

A magyar könnyűzenei és metálkultúrában a szám elsősorban provokatív, lázadó vagy horrorisztikus jelképként fordult elő. A Pokolgép 666 című dala ennek egyik ismert példája. A szám emellett magyar internetes fórumokon, mémekben és köznyelvi utalásokban is gyakran ironikus vagy baljós jelként jelenik meg.

Hatástörténeti idővonal

Időpont	Esemény vagy jelenség	Jelentőség
Kr. u. 1. század vége	A Jelenések könyvének keletkezése a legtöbb kutató szerint	A 666 a fenevad számaként jelenik meg
2. század vége	Iréneusz említi a 616-os variánst	A szövegváltozat ókori ismertségének fontos tanúja
középkor	Apokalipszis-kommentárok és kéziratok	A szám a keresztény apokaliptikus hagyomány része marad
reformáció kora	Felekezeti-polemikus értelmezések	A számot gyakran kortárs vallási-politikai ellenfelekre alkalmazzák
19. század	Tolsztoj: Háború és béke	A 666 apokaliptikus-politikai jelkép irodalmi felhasználása
1976	Ómen	A 666 a modern horrorfilm egyik legismertebb démonikus jele lesz
1982	Iron Maiden: The Number of the Beast	A szám belép a globális heavy metal kultúrába
20–21. század	Összeesküvés-elméletek, mémek, technológiai félelmek	A 666 modern kulturális és politikai jelképként él tovább

Kapcsolódó cikkek

• A jelenések könyve
• Apokalipszis
• Apokaliptika
• Antikrisztus
• Nero római császár
• Számmisztika
• Hexakosioihexekontahexafóbia
• 777 (szám)
• 13 (szám)
• Háromszögszámok
• Palindromszámok
• Smith-szám
• Harshad-szám