Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(ÁVT szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magánvasútjáról szól. Hasonló címmel lásd még: Osztrák Államvasutak (egyértelműsítő lap).
Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság
Az Államvasút-Társaság vonalhálózata
Az Államvasút-Társaság vonalhálózata
Típusközlekedési társaság
Alapítva1854. október 17.
Megszűnt1920
JogutódCsászári és Királyi Osztrák Államvasutak
Iparág
  • activities of holding companies
  • vasúti közlekedés
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság (ÁVT, ritkábban OÁVT), németül k. k. privilegierte österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG), illetve 1883. január 1-jétől Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV), németül privilegierte österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft nevével ellentétben az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magán vasúttársasága volt.

Története[szerkesztés]

Az ÁVT tartálykocsija

Az Államvasút-Társaság nevével ellentétben magánvasút-társaság volt, melynek tulajdonosa külföldi tőkés befektetői csoport volt, francia zsidó részvényesekkel,[1] magyar arisztokratákkal és nagytőkésekkel. A legnagyobb részvénytulajdonosok névjegyzékét a vasúttársaság éves üzleti jelentései tartalmazzák. 1854. október 17-én alapították, 1855 januárjában az osztrák államtól megkapta a Cs. kir. Északi Államvasút és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút vonalait és eszközeit, emellett jelentős földterületeket és bányákat a Bánságban. Innen ered a társaság szokatlan neve. Ez az üzletkötés azt jelentette, hogy a Monarchia addigi államvasúti politikát feladja tőkeerő hiányában. A Bécs–Győri Vasút 1855. február 13-i és a Brünn-Rossitzer Eisenbahn 1879. január 1-jei átvétele, valamint új vonalak kiépítése után, 1890-re az ÁVT osztrák területen 1350 km, míg Magyarországon további 1500 km-nyi vonalhálózattal rendelkezett. 1880-tól HÉV-vonalakat is épített, melyek formailag különállók voltak, de a HÉV-társaságban az OÁVT-nak kizárólagos tulajdonjoga volt.

Az Államvasút-Társaság magyarországi vonalait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján 1891-ben a MÁV vette át, míg az osztrák szakaszok az 1909. október 15-i államosítás után kerültek a kkStB-hez. A Bruck-Királyhida–Miklóshalma és a Marchegg–országhatár szakaszok 1920-tól kerültek osztrák tulajdonba.

A társaság vonalai[szerkesztés]

Az Államvasút-Társaság vonalai
Vonal Átadás éve Megjegyzés
Bécs–Wolkersdorf–Mistelbach–Laa/Thaya–Brünn–Prága–Bodenbach
Bécs–Pozsony–Érsekújvár–Budapest–Szeged átvéve a cs. kir. Délkeleti Államvasúttól
Bécs–Bruck-Királyhida–Győr 1855-ben átvéve a Bécs–Győri Vasúttól, 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe
Győr–Újszőny *1855/56 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe
Chotzen–Halbstadt *1875
Halbstadt–Mittelsteine *1876/1889
Wenzelsberg–Starkotsch *1876
Böhmisch Trübau–Olmütz
Uherské Hradiště–Uherský Brod
Enzersdorf bei Staatz–Poysdorf *1886
Brünn–Vlára-szoros (országhatár)–Teplafő *1887
Götzendorf–Klein-Schwechat
Götzendorf–Mannersdorf
Bruck-Királyhida–Hainburg an der Donau
Báziás–Oravica *1856
Szeged–Temesvár *1857
Rákosrendező–Kőbánya alsó *1861
Oravica–Stájerlak-Anina *1863
Temesvár–Karánsebes *1876
Karánsebes–Orsova–országhatár *1879
Pozsony–Récse–Nagyszombat–Vágújhely–Trencsén egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Nagyszombat–Szered egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Récse–Prácsa egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe
Pozsony–Récse *1883
Galánta–Szered *1883
Trencsénteplic–Zsolna *1883
Nagytapolcsány–Nagybélic *1883
Csaca–országhatár(–Zwardoń) *1884
Párkány-Nána–Csata *1885
Szered–Lipótvár *1885
Trencsénteplic–Vlára-szoros *1888


Az Államvasút-Társaság által kezelt helyiérdekű vasútvonalak
Vonal Átadás éve Megjegyzés
Valkány–Perjámos *1870
Vojtek–Németbogsán *1874
Lobositz–Libochowitz *1882
Kralupp–Welwarn *1882
Přelouč–Prachowitz/Kalkpodol *1882
Kralupp–Zvolenowes *1886
Chotzen–Leitomischl *1882
Kiskunfélegyháza–Csongrád *1888 Közvetetten az OMÁV 100%-os tulajdonában álló Félegyháza–Csongrád Helyi Érdekű Gőzmozdonyú Vasút társaságon keresztül


Az ÁVT által üzemeltetett vonalak[szerkesztés]

Az ÁVT gőzmozdonyai[szerkesztés]

Az Államvasút-Társaság fennállása során gőzmozdonyai jelölésére három számozási rendszert alkalmazott. Az első, 1858-as rendszer nem tartalmazott sorozat- vagy osztálymegjelölést, azt csak az 1873-ban bevezetett második rendszerben kezdték alkalmazni. A harmadik jelölési rendszert már a magyar vonalrészek államosítása után, 1897-ben kezdték alkalmazni.

Első jelölési rendszer, 1858[szerkesztés]

Az Államvasút-Társaság első számozási rendszere sorozat- és osztálymegjelölés nélkül, a járműveket mindössze a személy- és tehervonati mozdonyok eltérő pályaszámcsoportba sorolásával (a személy- és gyorsvonati mozdonyok eredetileg 300 alatti, a tehervonatiak efölötti pályaszámokat kaptak) különböztették meg. A tulajdonképpen terhervonati 229 psz. mozdony ilyetén besorolásával 1868-ban eltértek a szisztémától.

A Magyar Középponti Vasút (MKpV), a Bécs–Győri Vasút (WRB), az Cs. kir. Északi Államvasút (NStB) és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút (SÖStB) átvett mozdonyait szintén ebbe a rendszerbe sorolták. Mivel 299 psz. alatt már szinte minden pályaszámot kiadtak, ezért 1873-ban új rendszert vezettek be.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Első jelölési rendszer, 1858.
Eredet Psz. az 1. rendszer szerint Jelleg Gyártási év Gyártó Psz. a 2. rendszer szerint Kategória a 2. rendszere szerint 3. rendszer MÁV 1891 MÁV 1911 kkStB-sor. Megjegyzés
MKpV 1 1A1–n2 1842 Meyer/Mülhausen – DEBRECZIN
NStB 2–7 2A–n2 1842 Bécsújhelyi Mozdonygyár –
WRB 8–11 1A1–n2 1842 Sharp –
NStB 12–22 2A–n2 1845 Bécsújhelyi Mozdonygyár – 1858-ban 12–15 eladva az Erzbahn Nučic-nak
NStB 23–26 2A–n2 1845 Norris/Philadelphia –
NStB 27–43 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing –
NStB 44–50 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing 1
MKpV 51–54 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing 2 PEST, BUDA, PANNONIA és POZSONY
NStB 55–57 2A–n2 1846 Norris/Bécs –
NStB 58–61 2A–n2 1846 Bécsújhelyi Mozdonygyár –
MKpV 62–69 2A–n2 1846 Cockerill/Seraing – VÁCZ, NEOGRÁD, ESZTERGOM, KOMÁROM, HONT, BORSOD, NYITRA és HEVES
MKpV 70 1A1–n2 1846 WRB – BÉTS
MKpV 71–72 1B–n2 1846 Norris/Bécs – NÁDOR és ISTVÁN
NStB 73–74 2A–n2 1846 Meyer/Mülhausen –
WRB 75–77 2B–n2 1846 Haswell –
MKpV 78–84 1B–n2 1847 Haswell 357–363 IIIe CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA, VISEGRÁD, ÜLLŐ, SZOLNOK, NAGYMAROS és BIHAR
SöStB 85–87 1B–n2 1850 Haswell 364–366 IIIe
SöStB 88–91 1B–n2 1851 Haswell 15–18 IIIe'
SöStB 92–95 1B–n2 1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár 26–29 IIIe IIr 1283–1285
NStB 96–107 2B–n2 1852 Cockerill/Seraing 30–31 IIIe
SöStB 108–117 1B–n2 1854 Haswell 19–25 IIIe IIr 1281–1282
– 118–124 1B–n2 1854 Haswell 354–356 IIIf még a WRB rendelte
– 125–132 D–n2-nek fenntartva, de azok végül 441–447 psz. lettek
– 133–145 B2–n2st 1855 Az ÁVT Gépgyára 32–44 IVg TIIb 1351–1361 269
– 146–157 B3–n2st 1857–1858 Cockerill/Seraing 45–56 IVg 2001–2005
– 158–168 2A–n2 1861 Az ÁVT Gépgyára 3–13 IIIeII 1001–1011
– 169 2A–n4 1861 Az ÁVT Gépgyára 14 IIIeII 1051 DUPLEX
– 170–177 B3–n2st 1863 Az ÁVT Gépgyára 57–64 IVgI TIIa 1341–1348 268
– 178–270 B3–n2st 1865–1873 Az ÁVT Gépgyára 367–459 IVe 2201–2256 TII 1301–1337 250 14
– 299 2B–n2 1868 prágai műhelyek 207 a 312–326 tartalékalkatrészeiből építve
MKpV 300–303 C–n2 1847 Haswell 706–709 IVi ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA
NStB 304–309 2B–n2 1848 Maffei/München 219–224 IIIf IIq 1271–1275
MKpV 310–311 1B–n2 1848 Haswell 340–341 IIIf 2101 NAGY KÖRÖS, VILLÁM és CSILLAG
NStB 312–326 2B–n2 1848–1849 Bécsújhelyi Mozdonygyár 208–212 a 312 1B–n2t-re átépítve és kősőbb StEG II 256-ra átszámozva
NStB 327–332 2B–n2 1849–1850 Bécsújhelyi Mozdonygyár 213–216 IIIf
NStB 333–338 2B–n2 1848–1849 Cockerill/Seraing 350–353 IIIf a 335 és a 338 psz. 1870-ben Pest–Losoncz Vasútnak eladva
NStB 339–347 2B–n2 1850 Haswell 225–233 IIIf 2151–2152 IIq 1276–1277
NStB 348–349 2B–n2 1850 Kessler/Karlsruhe 201–202 IIIf
SöStB 350–357 1B–n2 1850–1851 Haswell 342–349 IIIf 2102–2104
SöStB 358–365 1B–n2 1850–1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár 217–218 IIIf
SöStB 366–369 1B–n2 1851 Esslingeni Gépgyár 203–206 IIIf
SöStB 370–373 1B–n2 1850 Maffei/München 336–339 IIIf
SöStB 374–381 1B–n2 1852 Bécsújhelyi Mozdonygyár 234–239
257–258		 IIIf
IVr
IIs 1286–1287		 252
NStB 382–399 2B–n2 1852 Haswell 316–333 IIIf 2153–2154
SöStB 400–437 1B–n2 1852–1854 Bécsújhelyi Mozdonygyár 240–255
256
259–280
281–285		 IIIf
IIIf
IVr
IVr
 
IIs 1288–1300
 
 
252
 
SöStB 438–439 2B–n2 1852 Haswell 334–335 IIIf 2155–2156
– (440) D–n2 1855 Az ÁVT Gépgyára – még a WRB rendelte, eladva 1855-ben
– 441–447 D–n2 1855 Az ÁVT Gépgyára 1101–1107 IVi 4001 még a WRB rendelte
– 448–465 C2–n2st 1856 Maffei/München 710–727 IVh TIII 3191–3200 368
– 466–475 C2–n2st 1856 Az ÁVT Gépgyára 728–737 IVh 3251–3255
– 476–487 C2–n2st 1857 Esslingeni Gépgyár 744–755 IVh 3260–3266
– 488–491 D–n2 1858 Az ÁVT Gépgyára 1108–1111 IVi 4002 a MÁV-nak, de még 1891 előtt †
– 492–493 C2–n2st 1858 Esslingeni Gépgyár 756–757 IVh 3267
– 494–499 C2 n2st 1859 Az ÁVT Gépgyára 738–743 IVh 3256–3259 a 495, 496, 498 és 499 psz. építőmozdony a KRB-nél
– 500–503 C+B–n2t 1862–1867 Az ÁVT Gépgyára 1401–1404 VI TIVa 4270 STEYERDORF, …
– 504–581 C–n2 1866–1872 Az ÁVT Gépgyára 758–835 IVs 3301–3364 IIIm 3061–3074 358 32
– 600–711 D–n2 1867–1880 Az ÁVT Gépgyára, Esslingeni Gépgyár 1112–1223 V 4201–4260 IVb 4201–4242 459 571

Második jelölési rendszer, 1873[szerkesztés]

Mivel az első jelölési rendszer lehetőségei kimerültek, az ÁVT 1873-ban új jelölési rendszer bevezetéséről döntött. Ekkor egyfajta sorozatjel-rendszert vezettek be, amely mégis inkább kategória-rendszernek tekinthető, mivel az azonos kategóriába tartozó mozdonyok nem feltétlenül voltak típusazonosak, viszont hasonló feladatra használták őket. Alapvetően az I, II, III, IV, V és VI kategóriák léteztek, ahol:

  • I és II kategória: gyorsvonati mozdonyok két kapcsolt kerékpárral,
  • III kategória: személyvonati mozdonyok egy vagy két kapcsolt kerékpárral,
  • IV–VI kategória: tehervonati mozdonyok három, négy, vagy öt hajtott kerékpárral.

Ezeket a kategóriákat kiegészítő kisbetűkkel tovább bontották és azokat még tovább felső indexbe jelekkel (pl.: IVaI, IVcII, vagy IVfn. Miután 1891-ben az ÁVT/OMÁV magyarországi vonalait államosították és a járművek egy része a MÁV-hoz került, így az ÁVT a megmaradt járműveit újra átszámozta.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Második jelölési rendszer, 1873.
Psz. a 2. rendszer szerint Kategória a 2. rendszer szerint Jelleg Gyártási év Gyártó Eredet Psz. az 1. rendszer szerint 3. rendszer MÁV 1891 MÁV 1911 kkStB-sor. Megjegyzés
1 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing NStB 44–50
2 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing MKpV 51–54 BUDA
3–13 IIIeII 2A–n2 1861 Az ÁVT Gépgyára – 158–168 1001–1011
14 IIIeII 2A–n4 1861 Az ÁVT Gépgyára – 169 1051 DUPLEX
15–18 IIIeI 1B–n2 1851 Haswell SöStB 88–91
19–25 IIIe 1B–n2 1854 Haswell SöStB 108–117 IIr 1281–1282
26–29 IIIe 1B–n2 1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár SöStB 92–95 IIr 1283–1285
30–31 IIIe 2B–n2 1852 Cockerill/Seraing NStB 96–107
32–44 IVg B2–n2st 1855 Az ÁVT Gépgyára – 133–145 TIIb 1351–1361 269
45–56 IVg B3–n2st 1857–1858 Cockerill/Seraing – 146–157 2001–2005
57–64 IVgI B3–n2st 1863 Az ÁVT Gépgyára – 170–177 TIIa 1341–1348 268
65–122 I 1B1–n2 1882–1891 Az ÁVT Gépgyára, Hanomag – 2301–2326 Ig 601–632 223 5
141–142 Ib 1B1–n2 1888 Az ÁVT Gépgyára – 2351–2352 105 eredetileg 114–115
144 Ie 2B–n3v 1897 Az ÁVT Gépgyára – 2501 506
161–190 Ia 1B1–n2 1886–1896 Az ÁVT Gépgyára – 2401–2430 205
200 II 1Bo–n2v 1884 Sharp – 2051 először 161 psz., 1885-től 208 psz., 1886-tól 200 psz.
201–202 IIIf 2B–n2 1850 Kessler/Karlsruhe NStB 348–349
203–206 IIIf 1B–n2 1851 Esslingeni Gépgyár SöStB 366–369
203"–204" B–n2t 1884 Hagans – 283 Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
207 2B–n2 1868 prágai műhelyek – 299
208–212 2B–n2 1848–1849 Bécsújhelyi Mozdonygyár NStB 312–326 az I 312 psz. 1B–n2t-re átépítve és később II 256-ra átszámozva
213–216 IIIf 2B–n2 1849–1850 Bécsújhelyi Mozdonygyár NStB 327–332
217–218 IIIf 1B–n2 1850–1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár SöStB 358–365
219–224 IIIf 2B–n2 1848 Maffei/München NStB 304–309 IIq 1271–1275
225–233 IIIf 2B–n2 1850 Haswell NStB 339–347 2151–2152 IIq 1276–1277
234–239
257–258		 IIIf
IVr		 1B–n2 1852 Bécsújhelyi Mozdonygyár SöStB 374–381
IIs 1286–1287
252
240–255
256
259–280
281–285		 IIIf
IIIf
IVr
IVr		 1B–n2 1852–1854 Bécsújhelyi Mozdonygyár SöStB 400–437
 
IIs 1288–1300
 
 
252
 
316–333 IIIf 2B–n2 1852 Haswell NStB 382–399 2153–2154
334–335 IIIf 2B–n2 1852 Haswell SöStB 438–439 2155–2156
336–339 IIIf 1B–n2 1850 Maffei/München SöStB 370–373
340–341 IIIf 1B–n2 1848 Haswell MKpV 310–311 2101 NAGY KÖRÖS és VILLÁM
342–349 IIIf 1B–n2 1850–1851 Haswell SöStB 350–357 2102–2104
350–353 IIIf 2B–n2 1848–1849 Cockerill/Seraing NStB 333–338
354–356 IIIf 1B–n2 1854 Haswell – 118–124
357–363 IIIe 1B–n2 1847 Haswell MKpV 78–84 CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA és VISEGRÁD
364–366 IIIe 1B–n2 1850 Haswell SöStB 85–87
367–459 IVe B3–n2st 1865–1873 Az ÁVT Gépgyára – 178–270 2201–2256 TII 1301–1337 250 14
460–493 IVc C–n2t 1882–1891 Az ÁVT Gépgyára – 31001–31010
32001–32007		 XIId 5581–5597
 		 382
 		 195
 
501–518 IVfn C–n2 1890, 1898 Az ÁVT Gépgyára – 3501–3518 231
551–560 IVfh C–n2 1890–1891 Az ÁVT Gépgyára – IIIl 3051–3060 339
581 IVfc C–n3v 1892 Az ÁVT Gépgyára – IIIn 3089
591–593 IVaI C–n2t 1883 Hagans – 33001–33003 196 Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
601–605 IVa C–n2t 1870–1873 Az ÁVT Gépgyára – XIIe 5601–5605 Nagykikinda–Nagybecskereki hév
606–607 IVb C–n2t 1871–1872 Az ÁVT Gépgyára – XIIf 5611–5612 StEG II 619–620-ról átszámozva
608–618 IVcII C–n2t 1879–1881 Az ÁVT Gépgyára simmeringi műhelye – 30001–30003 XIIg 5621–5628 195
619"–620" 1B–n2t 1881 Fox, Walker & Co – XIIIa 5671–5672
621–651 IVd C–n2t 1875–1886 Az ÁVT Gépgyára simmeringi műhelye, Az ÁVT Gépgyára – 3001–3015 TIIIa 3201–3216 369 393 először MÁV 3201–3216, majd 3901–3916, végül 3961–3976
701–704 IVi C–n2 1855–1858 Az ÁVT Gépgyára – 3101–3103 a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
705 IVi C–n2 1863 Bécsújhelyi Mozdonygyár – 3151 a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
706–709 IVi C–n2 1847 Haswell MKpV 300–303 ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA
710–727 IVh C2–n2st 1856 Maffei/München – 448–465 TIII 3191–3200 368
728–737 IVh C2–n2st 1856 Az ÁVT Gépgyára – 466–475 3251–3255
738–743 IVh C2–n2st 1859 Az ÁVT Gépgyára – 494–499 3256–3259
744–755 IVh C2–n2st 1857 Esslingeni Gépgyár – 476–487 3260–3266
756–757 IVh C2–n2st 1858 Esslingeni Gépgyár – 492–493 3267
758–835 IVs C–n2 1866–1872 Az ÁVT Gépgyára – 504–581 3301–3364 IIIm 3061–3074 358 32
836–859 IVs C–n2 1873 Az ÁVT Gépgyára – 3365–3374 IIIm 3075–3088 358 32
860–921 IVm C–n2t 1879–1890 Az ÁVT Gépgyára – 3201–3240 TIIIb 3221–3242 350 166
1001–1053 IVf C–n2 1877–1883 Az ÁVT Gépgyára – 3401–3411 IIIp 3091–3132 340 31
1054–1080 IVfI C–n2 1887–1890 Az ÁVT Gépgyára – 3451–3477 131
1101–1107 IVi D–n2 1855 Az ÁVT Gépgyára – 441–447 4001
1108–1111 IVi D–n2 1858 Az ÁVT Gépgyára – 488–491 4002 a MÁV-nak, de még 1891 előtt †
1112–1223 V D–n2 1867–1880 Az ÁVT Gépgyára, Esslingeni Gépgyár – 600–711 4201–4260 IVb 4201–4242 459 571
1224–1246 V D–n2 1875–1880 Az ÁVT Gépgyára, Esslingeni Gépgyár, Borsig – 4261–4273 IVb 4243–4248 459 571
1251–1256 Vn D–n2 1890 Az ÁVT Gépgyára – 4301–4306 75
1257–1271 Vg D–n2 1891–1900 Az ÁVT Gépgyára – 4401–4415 175
1301–1313 Vd D–n2t 1880–1891 Az ÁVT Gépgyára – 4101–4104 TIV 4261–4269 450 378
1361–1378 Vc D–n2t 1885–1897 Az ÁVT Gépgyára – 40001–40013 XIV 5681–5685 476 478
1401–1404 VI C+B–n2t 1862–1867 Az ÁVT Gépgyára – 500–503 TIVa 4270 STEYERDORF, …

Harmadik jelölési rendszer, 1897[szerkesztés]

1891-ben az OMÁV magyarországi vonalait államosították és a járművek egy részét átvette a MÁV, így az OMÁV a megmaradt járműveit újra átszámozta. Az új rendszer két- és háromjegyű sorozatjelet és kétjegyű sorszámot (pályaszámot) tartalmazott. A háromjegyű sorozatjeleket mellékvonali járművek kapták (már 1882-től), ahol a 200-as sorozatjel-csoportba a két-, 300-asba a három kapcsolt kerékpárú járművek tartoztak. A sorozatjelet és a pályaszámot egymás mellé írták, elválasztó jel nélkül. Így egy sorozatjelen belül a típusváltozatokat úgy különböztették meg, hogy az első típust 01-től, a másodikat 51-től számozták

Az osztrák vonalak 1909-es államosításával (1908. január 1-jei hatállyal) az OMÁV járműveit a kkStB saját állagába vette.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Harmadik jelölési rendszer, 1897.
Psz. a 3. rendszer szerint Jelleg Gyártási év Gyártó Eredet Psz. az 1. rendszer szerint Psz. a 2. rendszer szerint Kategória a 2. rendszer szerint MÁV 1891 MÁV 1911 kkStB-sor. Megjegyzés
1001–1011 2A–n2 1861 Az ÁVT Gépgyára – 158–168 3–13 IIIeII
1051 2A–n4 1861 Az ÁVT Gépgyára – 169 14 IIIeII DUPLEX
2001–2005 B3–n2st 1857–1858 Cockerill/Seraing – 146–157 45–56 IVg
2051 1Bo–n2v 1884 Sharp – 200 II
2101 1B–n2 1848 Haswell MKpV 310–311 340–341 IIIf VILLÁM
2102–2104 1B–n2 1850–1851 Haswell SöStB 350–357 342–349 IIIf
2151–2152 2B–n2 1850 Haswell NStB 339–347 225–233 IIIf IIq 1276–1277
2153–2154 2B–n2 1852 Haswell NStB 382–399 316–333 IIIf
2155–2156 2B–n2 1852 Haswell SöStB 438–439 334–335 IIIf
2201–2256 B3–n2st 1865–1873 Az ÁVT Gépgyára – 178–270 367–459 IVe TII 1301–1337 250 14
2301–2326 1B1–n2 1882–1891 Az ÁVT Gépgyára, Hanomag – 65–122 I Ig 601–632 223 5
2351–2352 1B1–n2 1888 Az ÁVT Gépgyára – 141–142 Ib 105
2401–2430 1B1–n2 1886–1896 Az ÁVT Gépgyára – 161–190 Ia 205
2501 2B–n3v 1897 Az ÁVT Gépgyára – 144 Ie 506
2601–2616 2B–n2 1900–1902 Az ÁVT Gépgyára – 406 1945 után 2 db MÁV 227 sor.
3001–3015 C–n2t 1875–1886 Az ÁVT Gépgyára simmeringi műhelye, Az ÁVT Gépgyára – 621–651 IVd TIIIa 3201–3216 369 393 először MÁV 3201–3216, majd 3901–3916, végül 3961–3976
3101–3103 C–n2 1855–1858 Az ÁVT Gépgyára – 701–704 IVi a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
3151 C–n2 1863 Bécsújhelyi Mozdonygyár – 705 IVi a Brünn–Rossitzer Eisenbahntól átvéve
3201–3240 C–n2t 1879–1890 Az ÁVT Gépgyára – 860–921 IVm TIIIb 3221–3242 350 166
3251–3255 C2–n2st 1856 Az ÁVT Gépgyára – 466–475 728–737 IVh
3256–3259 C2–n2st 1859 Az ÁVT Gépgyára – 494–499 738–743 IVh
3260–3266 C2–n2st 1857 Esslingeni Gépgyár – 476–487 744–755 IVh
3267 C2–n2st 1858 Esslingeni Gépgyár – 492–493 756–757 IVh
3301–3364 C–n2 1866–1872 Az ÁVT Gépgyára – 504–581 758–835 IVs IIIm 3061–3074 358 32
3365–3374 C–n2 1873 Az ÁVT Gépgyára – 836–859 IVs IIIm 3075–3088 358 32
3401–3411 C–n2 1877–1883 Az ÁVT Gépgyára – 1001–1053 IVf IIIp 3091–3132 340 31
3451–3477 C–n2 1887–1890 Az ÁVT Gépgyára – 1054–1080 IVf' 131
3501–3518 C–n2 1890, 1898 Az ÁVT Gépgyára – 501–518 IVfn 231
3519–3535 C–n2 1890, 1898 Az ÁVT Gépgyára – 231
3601–3610 2C–h2 1908 Az ÁVT Gépgyára – 211 1939-től MÁV 329 sor.
3651–3664 2C–n4v 1902–1904 Az ÁVT Gépgyára – 109
3701–3734 1C–n2 1899–1906 Az ÁVT Gépgyára – 560.0
3751–3771 1C–n2v 1900–1902 Az ÁVT Gépgyára – 560.5
3801–3843 1C–h2 1906–1909 Az ÁVT Gépgyára – 760
3851–3860 1C–n3v 1905 Az ÁVT Gépgyára – 660
3901–3920 1C–h2 1907 Az ÁVT Gépgyára – 228
4001 D–n2 1855 Az ÁVT Gépgyára – 441–447 1101–1107 IVi
4002 D–n2 1858 Az ÁVT Gépgyára – 488–491 1108–1111 IVi
4001–4016 1D–n2t 1908–1909 Az ÁVT Gépgyára – 179
4101–4104 D–n2t 1880–1891 Az ÁVT Gépgyára – 1301–1313 Vd TIV 4261–4269 450 378
4201–4260 D–n2 1867–1880 Az ÁVT Gépgyára, Esslingeni Gépgyár – 600–711 1112–1223 V IVb 4201–4242 459 571
4261–4273 D–n2 1875–1880 Az ÁVT Gépgyára, Esslingeni Gépgyár, Borsig – 1224–1246 V IVb 4243–4248 459 571
4301–4306 D–n2 1890 Az ÁVT Gépgyára – 1251–1256 Vn 75
4401–4415 D–n2 1891–1900 Az ÁVT Gépgyára – 1257–1271 Vg 175
4416–4419 D–n2 1900 Az ÁVT Gépgyára – 175
20001–20002 B–n2t 1884 Hagans – 203"–204" 283 Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
30001–30003 Ct n2 1879–1881 Az ÁVT Gépgyára simmeringi műhelye – 608–618 IVc" XIIg 5621–5628 195
31001–31010
32001–32007		 C–n2t 1882–1891 StEG – 460–493 IVc XIId 5581–5597
 		 382
 		 195
 
33001–33003 C–n2t 1883 Hagans – 591–593 IVa' 196 Klein Schwechat−Mannersdorfi hév
40001–40013 D–n2t 1885–1897 Az ÁVT Gépgyára – 1361–1378 Vc XIV 5681–5685 476 478
40014–40019 D–n2t 1905–1907 Az ÁVT Gépgyára – 478
Koritschan D–n2t 1907 Floridsdorfi Mozdonygyár – 462 Nemotitz–Koritschani hév

Brünn-Czernowitz üzletvezetőség[szerkesztés]

A Brünn-Czernowitzi üzletvezetőség által beszerzett vontatójárművek
Jelölés Jelleg Gyártási év Gyártó ČSD-sor. Megjegyzés
20001 B–n2t 1905 Az ÁVT Gépgyára ČSD 210.901, ČSD 210.001" Aujezd–Luhatschowitzi hév
21001 B–n2t 1905 Az ÁVT Gépgyára ČSD 212.901 Aujezd–Luhatschowitzi hév
40001–40004 D–n2t 1904, 1907 Az ÁVT Gépgyára ČSD 400.901–903, ČSD 400.124 Brünn–Löschi hév, Friedland–Bílái hév
41001–41005 D–n2vt 1909 BMMF ČSD 422.9, ČSD 422.0106-0109, 0112 Friedland–Bílái hév, Nezamislitz–Morkowitzi hév
LitGrSen 1–2 C–n2t 1913 BMMF ČSD 310.0134–0135 Littau–Groß Senitzi hév

Irodalom[szerkesztés]

  • Richard Heinersdorff: Die k. und k. privilegierten Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie 1828-1918. Wien-München, 1975
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Száz vasutat, ezeret... ismeretterjesztő filmsorozat 2. rész Rendezte: Sáfrány József MTV, 1996

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osztrák–Magyar_Államvasút-Társaság&oldid=26955618”