Uherský Brod
| Uherský Brod (Magyarbród) | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Morvaország | ||
| Kerület | Zlíni | ||
| Járás | Uherské Hradiště-i | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Patrik Kunčar | ||
| Irányítószám | 687 34, 688 01, 688 02 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 367 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 251 m | ||
| Terület | 52,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Uherský Brod weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Uherský Brod témájú médiaállományokat. | |||
Uherský Brod (németül: Ungarisch Brod, magyarul Magyarbród) kisváros Csehországban, Morvaországban, a szlovák határ közelében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Morvaország délkeleti részén, a Slováckónak nevezett területen fekszik. A városon átfolyik az Olšava (Olsva) folyócska.
Környékbeli városok: Uherské Hradiště, Zlín, Luhačovice fürdőváros és a szlovákiai Trencsén.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Várát 1049-ben I. András létesítette az akkori magyar-cseh határon, elsősorban német támadástól tartva.[2]
Az 1116-os II. István magyar király és I. Ulászló cseh fejedelem között kialakult Olsava menti csata a város melletti réten zajlott, az akkori országhatáron.[3]
A város első említése 1140-ből származik mint Brod vagy Na brodě, ekkor ugyanis a feltételezések szerint átkelőhely volt az Olšava folyón (A brod magyarul gázlót jelent). 1272-ben Přemysl-házi II. Ottokár cseh király királyi város rangjára emelte. 1509-ben Jagelló Ulászló a várost Kunovicei Jánosnak adományozta, amiért a királyi városi kiváltságai megszűntek. A 16. században a város fejlődésnek indult, ekkor került sor a városháza felépítésére. A 17. században azonban a magyar támadások miatt a város fejlődése megtorpant.
Az ezt követő időszakban indult fejlődésnek a városban a zsidó és a német közösség, amelyek azonban a második világháború alatt és után kényszerűen eltűntek.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1936-ban itt alapították a Česká zbrojovka (ČZ) egyik üzemét. Az 1950-es években Strakonicéből a fegyvergyártást teljesen idetelepítették, majd 1964-ben önállóvá vált a gyár és napjainkban Česká zbrojovka Uherský Brod (ČZUB) néven működik.
- Janáček sörgyár

Városrészek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városnak öt része van: a centrum, Havřice, Maršov, Těšov, Újezdec.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 5855 | 7399 | 8821 | 12 565 | 17 721 | 16 720 | 16 590 | 16 493 | 16 206 | 16 367 |
| 1869 | 1900 | 1930 | 1961 | 1991 | 2014 | 2017 | 2019 | 2022 | 2025 |
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt halt meg Bocatius János költő.
- Itt született Vojtěch Luža (1891-1944) cseh tábornok.
- Itt született František Kožík (1909–1997) író, eszperantista.
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal (2025. május 16.). "Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025" (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2025-05-18.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Kristó Gyula (2007). "6. Az állam válsága és a válság megoldása". Magyarország története 895-1301. Osiris Kiadó Kft. 120. o. ISBN 9789633899700.
A német támadás elleni védelem célzatával 1049-ben a magyar-cseh határon felépíttette Magyarbrod várát
{{cite book}}: line feed character in|quote=at position 51 (súgó) - ↑ Szilágyi: A Magyar Nemzet története - II. István uralkodása.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Uherský Brod című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos honlap
- Comenius Múzeum (csehül)

