Újlipótváros

Újlipótváros
A Szent István park (Háttérben a Dunapark házakkal)
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XIII. kerület
Népesség
Teljes népesség	36 888 fő (2011) +/-
Elhelyezkedése
Újlipótváros Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 03′ 15″47.518611111111, 19.054166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlipótváros témájú médiaállományokat.

Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. (Eredetileg a Budapest V. kerületi Lipótváros északi részét nevezték így, utalásként arra, hogy ezt a területet csak a 19. század vége felé parcellázták.) A pesti köznyelv gyakran tréfásan "Lipóciának" nevezi.

Határai

A Duna (Carl Lutz rakpart, a Margit hídtól a Dráva utcáig) – Dráva utca – Váci út – Nyugati tér – Szent István körút

Története

A tervezett Újlipótváros egy 1888-as térképen

A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.

A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az Magyar Villamossági Rt. telepe, vele szemben észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európa malomiparát, és lassan Magyarország malomipara (mely vezető ipar volt Európában) elsorvadt, a telepek pedig lassan felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.

A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút mellett bérlakásokat építettek, az ipart kitelepítették innen. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor II. Lipót nevét viselő Szent István körutat. A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház.

Az Újpesti rakpart a Margit híd és a Dráva utca között 1900-1903 között épült ki. A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.

A Palatinus-házak egy 1927-es képeslapon

A Pozsonyi út nyugati oldalán álló Palatinus házakat 1911-ben építették fel. A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a városrész déli részén, körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira. Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot. A terület házai jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket. A városrész hamar népszerűvé vált a közép- és felsőközéposztálybeli értelmiség körében. Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.

A Palatinus-házak építésével egy időben ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben munkaalkalmat biztosított a munkanélkülieknek. A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, 2000 kötetes állományát a munkások részben helyben olvasva, részben kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.

A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból. A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége. A vészkorszakot túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik a környék zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.

1945 után a Lehel tér mellett hatemeletes lakóház-sávokat építettek, a 60-as években foghíjtelkeket építettek be a területen.

Az Ipoly utca és a Dráva utca között 1976 és 1979 között épült fel a Kárpát utcai lakótelep, ezzel párhuzamosan elbontották a Pozsonyi úton haladó 15-ös villamost, a Pozsonyi út–Dráva utca kanyarban mellette álló és a Dunára néző régi udvarházat, gázgyári melléktelepeket. (A villamosjárat forgalmát előbb a 79-es, majd a 75-ös jelzésű trolibusz vette át.)

Látnivalók, érdekességek

A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér

Az 1884 és 1904 között épült épületek a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula, Hudets, Wellish Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.

Vígszínház

A Vígszínház este

Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.

A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.

KINO mozi

Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett. A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.

A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943 és 44 között Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet. A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.

A 70-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits Zoltán illetve a Dajka Margit nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.

Budapest Jazz Club

A 2013 óta Budapest Jazz Clubként működő nagy múltú kulturális színtér korábban az Odeon Lloyd majd később Duna és Odeon moziknak adott otthont. Időrendi sorrendben Lloyd - Duna - Lloyd - Duna - Odeon-Lloyd néven működtek a filmszínházak és filmkölcsönzők. A mozit magában foglaló vasbetonvázas, kettős bérház (Hollán Ernő u 7/a és 7/b) építtetője „dr. Markovits Károlyné és Társasház” volt. A házat a városban több modern épületet is jegyző Hofstätter Béla – Domány Ferenc páros tervezte. Az ötszáz nézőt befogadni képes filmszínházat 1937. október 5-én adták át. Számos belső átépítés és modernizálás után 2003 márciusában az Odeon mint művészmozi-videotéka és kávézó nyitotta meg újra kapuit Odeon-Lloyd néven. A mozi 2012-es bezárását követően költözött be a korábban Múzeum utcában üzemelő Budapest Jazz Club, mely számos nemzetközi ismertségű világsztár fellépővel, rangos hazai előadóval, fesztiválokkal és saját éttermével azóta is a kerület és egyben a főváros fontos kulturális helyszíneként működik.

Palatinus-házak

A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.

Szent István park

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén. A Csanády utca nyugati végében a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen elterülő parkot 1935-ben parkosították Lipótvárosi park néven. A parkban és a környező házak falán több szobor illetve emlékmű, köztük Raoul Wallenbergé, áll, a park közepén szökőkút található. A szabadidő aktív eltöltéséhez pingpongasztalok és sportpálya áll rendelkezésre.

Az említett 1928-as rendelkezés egységes stílust is előírt a környék házaira. Ennek megfelelően épültek meg a Duna-parti parkot körülvevő 5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő házak. A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1937-ben megnyitott Dunapark-kávézó.

A parkban a nyári szezonban rendszeresen rendeznek zenei előadásokat is.

Pozsonyi úti református templom

A Pozsonyi út északi végénél áll az 1940-ben felszentelt református Hálaadás templom, Tóth Imre és Halász Jenő közös munkája. A Margit-szigetre néző templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a homlokzatot csupán 1987-ben sikerült teljesen helyreállítani.

Cézár ház

A Cézár ház bejárata

A Cézár Ház a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögben felépült lakónegyed. Az 5 milliárd forintból 2002 tavaszára felépült együttes az Autóker Holding Rt. első lakóingatlan-beruházása volt. Különlegességét az épület Hegedűs Gyula utcai homlokzatába beépített védett klasszicista kapu és timpanon adja, ami a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai áramfejlesztőjéből maradt meg, amikor azt 1992-ben elbontották.

Újlipótváros írói

A kerületész történetét, mindennapi életét többen kutatták/kutatják. Több művében írt róla a nemrég elhunyt Bächer Iván író, itt él Kemény István költő,^[forrás?] az Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós, Polgár Ernő Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas, lovagkereszttel kitüntetett világirodalmi rangú magyar író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg, művelődéstörténész. "A Szépírók Társasága programjaként szerkesztett Újlipótvárosi esték c. műsoraiban is sokszor szembesült a ténnyel, milyen sokan születtek, nevelkedtek, éltek, élnek Újlipótvárosban, s kötődtek, kötődnek ma is – az 1950-ben Margitszigettel együtt Lipótvárostól elszakított – városrészhez. Írók, színészek, képzőművészek, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek: akik a városrész szellemi, művészi műhelyeiben megfordultak, megfordulnak. Irodalmi folyóiratok szerkesztőségeiben, könyvkiadókban, kiállítótermekben és színházakban." (Polgár Ernő: Újlipótvárosi séták)  http://mek.oszk.hu/11400/11446/

Lehel tér

Közlekedés

A 75-ös és 76-os trolibusz segíti a közlekedést, a 15-ös és a 115-ös autóbusszal együtt. A Váci út alatt az M3-as metróvonal kapcsolatot tart a főváros bármely részével. A rakpart újlipótvárosi részén több hajóállomás van, át lehet például menni a szemközti Margit-szigetre is. A WestEnd City Center, a Nyugati pályaudvar, a Nagykörút fontos csomópontok, találkozóhelyek. A Szent István park területén ma is fontos együttesek alakultak (Hungária), és e jelentős parkterület pihenést, nyugalmat ad az itt lakóknak.

A városrész teljes területe fizető parkolási övezet.

Képek

• 
  A Balzac utca
• 
  Szökőkút a Szent István parkban
• 
  A Dunapark Kávéház a Pozsonyi úton

Források

• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Ariton Kft., Budapest, 2019. ISBN 978-615-00-5852-8
• Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 
• Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2  

További információk

• Cikk a Szent István parkról Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben