Toy Story – Játékháború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toy Story – Játékháború
(Toy Story)
Toy Story - Játékháború 3D.jpg
a 3D-s verzió plakátja
Rendező John Lasseter
Producer Bonnie Arnold
Ralph Guggenheim
Executive producer Ed Catmull
Steve Jobs
Műfaj haver film
Forgatókönyvíró Joss Whedon
Andrew Stanton
Joel Cohen
Alec Sokolow
Főszerepben Tom Hanks
Tim Allen
Zene Randy Newman
Vágó Robert Gordon
Lee Unkrich
Gyártás
Gyártó Walt Disney Pictures
Pixar Animation Studios
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
+ magyar (mozis szinkron)
Időtartam 78 perc
Költségvetés gyártás:
30 000 000 USD[1]
marketing:
35 000 000 USD[1]
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Buena Vista
Magyarország InterCom
Magyarország Fórum Hungary
(3D-s változat)
Bemutató USA 1995. november 22.
USA 2009. október 2.
(3D-s változat)
Magyarország 1996. március 28.
Magyarország 2010. január 28.
(3D-s változat)
Magyar adó m1
AXN
Díj(ak) 1 speciális Oscar-díj
Korhatár USA G
Magyarország Korhatár nélkül megtekinthető.
Bevétel Globális 362 000 000 USD[2]Line-stroke.pngLine-stroke.png
USA 191 800 000 USD[2]
Magyarország 311 000 000 HUF[3]
Kronológia
Következő Toy Story – Játékháború 2.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Toy Story – Játékháború (eredeti cím: Toy Story) 1995-ös amerikai számítógép-animációs film a Pixar Animation Studios készítésében és a Walt Disney Pictures forgalmazásában. Az eredeti bemutatója az Egyesült Államokban és Kanadában 1995. november 22-én volt, Magyarországon pedig a következő márciusban. A film jegyzi a mozi történetének első, teljes egészében számítógéppel alkotott egész estés produkcióját, s ezen úttörő momentum eléréséért John Lasseter, a rendező különdíjban részesült az 1996-os Oscar-gálán. A Toy Story – Játékháborút ezen felül három kategóriában jelölte az Amerikai Filmakadémia.

A film a mozipénztáraknál figyelemreméltó eredményeket ért el, hiszen az 1995-ös év legnagyobb bevételt hozó bemutatója lett Észak-Amerikában, míg világviszonylatban a második helyen futott be. Emellett egyöntetűen éltette a kritika, a technikai innovációk, az animáció és a szellemes, sziporkázóan ötletes forgatókönyv révén is gyakran illették dicsérő szavakkal.[4][5] A DVD-kiadások mellett a Toy Story inspirálta kapcsolt termékek egész sora jelent meg, a videojátékoktól kezdve a jelmezeken és modellvasutakon át a cipőkig.[6]

A film sikere folytatást is szült. A Toy Story – Játékháború 2. 1999-ben érkezett a mozikba, míg a harmadik epizód bemutatójára 2010 nyarán került sor, immáron 3D-s változatban is. E technológiával az első két részt is ismét műsorra tűzték a mozik, Észak-Amerikában 2009 végén, együtt, egy jegy áráért,[7] Magyarországon pedig a következő év elején, külön, két hetes eltéréssel.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leváltottak, Woody?!

A régimódi cowboy-baba, Woody felderítőakciót szervez gazdája, Andy születésnapi buliján, ami néhány nappal Andy családjának új házba költözése előtt zajlik. Aggodalommal tölti el, hogy Andy egy új akciófigurát kap. A csillagharcos Buzz Lightyear csúcsszuper tartozékainak köszönhetően rövidesen átveszi Woody helyét mint Andy legkedvesebb játéka. Woody, Andy játékainak de facto vezetője nagy csalódásként éli meg mindezt; neheztel Buzzra, s ellenszenvét csak fokozza, hogy az új jövevény nincs tisztában vele: gyerekjáték csupán. Úgy hiszi, valódi űrpilóta, s Woody csak akadályozza „küldetésében”.

Mikor Andy családi programra indul, s csak egy játékot vihet magával, Woody megkísérli csapdába csalni Buzzt, hogy ő legyen a kiválasztott. Az íróasztal mögé próbálja betaszítani vetélytársát, ám terve balul sül el, s Buzz kiesik az ablakon. A többi játék Woody-t gyanúsítja azzal, hogy féltékenységében meg akarta ölni a csillagharcost. Megbüntetni azonban már nem tudják, mert Andy megérkezik, s Buzz híján Woody-t viszi magával az űrös környezetű Pizza Planéta étterembe. Buzz meglátja, amint Andy játékával együtt beszáll anyja autójába, s még sikerül felkapaszkodnia. Kérdőre vonja Woody-t, mialatt Andy anyukája tankol, ám szóváltásuk tettlegességig fajul, s végül kiesnek a járműből. A kocsi továbbhajt, a két jómadár pedig magára marad.

Fogd már fel, hogy te egy játékszer vagy!

Woody megpillantja a Pizza Planéta egy furgonját, amitől azt reméli, elviszi őt Andy-hez. Ráébred azonban, hogy csak úgy menekülhet meg a többi játék haragjától, ha Buzzt is magával viszi. Azt mondja hát neki, hogy a furgon eljuttatja őt egy űrhajóhoz. A Pizza Planétában Buzz belemászik egy játékhalászó gépbe, ami éppen úgy fest kívülről, mint egy űrjármű. Woody megpróbálja kimenekíteni, ám mindkettejüket kifogja Andy szomszédja, a játékkínzó Sid Phillips. Kétségbeesetten próbálnak megszökni Sid házából, hogy visszaérjenek a költözésre. Az idegen házban rémálomba illő, „mutáns” játékokba és egy vérszomjas kutyába botlanak. Buzz betéved egy szobába, ahol a tévében megpillantja az őt hirdető reklámfilmet. Összezavarodva és elszontyolodva kényszerül szembenézni valódi természetével, mikor rosszul sül el repülési kísérlete, s egyik karja kiesik helyéből. Woody képtelen rávenni a depressziós Buzzt szökési tervének megvalósítására, még akkor is, mikor a mutáns játékok, felfedve valódi arcukat, megjavítják törött karját.

Sid arra készül, hogy egy tűzijáték-rakétával felrobbantja Buzzt. Mikor már úgy tűnik, nincs sok hátra nekik, Woody bevallja Buzznak, hogy nagyon klassz játéknak tartja, ő maga pedig nem veheti fel a versenyt vele, hogy Andy kedvence legyen. Buzz összeszedi magát és úgy dönt, van értelme az életnek, még ha nem is csillagharcos, s segít Woody-nak. Sid azonban felébred, mielőtt el tudnának menekülni; megragadja a rakétára erősített Buzzt és a kertbe viszi a kilövéshez. Woody, együttműködve Sid mutáns játékaival, megmenti társát, s egyúttal ráijeszt Sidre, aki halálra váltan, hanyatt-homlok menekül el saját játékai elől. Hiába azonban minden erőfeszítés, Woody és Buzz lekési Andy-ék kocsiját, ami az új ház felé indult.

Buzz, te repülsz!

Célba veszik a költöztetőautót, amivel magukra vonják Sid kutyájának figyelmét. Buzz megmenti Woody-t a bestiától, ám ezáltal lemarad a teherautóról. Woody Andy távirányítós autójával siet a segítségére. Mikor kilöki a mozgó járműből, a többi játék azt hiszi, Woody ismét megpróbál megszabadulni valakitől, ezért őt is kitaszítják. Woody és Buzz igyekszik felzárkózni, azonban Távirány elemei lemerülnek. Woody-nak eszébe jut a rakéta Buzz hátán, aminek élesítésével sértetlenül huppannak be Andy mellé.

Woody és Buzz, Andy két kedvence barátokká váltak, ami bizalmat gerjeszt a játékok körében. Együtt vezetik a karácsonyi felderítő-akciót, hogy felmérjék az újonnan érkezőket – akik között akad egy élő kölyökkutya is!

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Woody: Régimódi, felhúzásra beszélő seriff-rongybaba. Ő a kisfiú, Andy kedvenc játéka, s különleges helye van gazdája ágyán. Woody tölti be a játékok között a vezéregyéniség szerepét, komoly tekintélynek örvend. Mikor azonban vetélytársa akad, hamar felszínre kerülnek addig nem ismert tulajdonságai is.
  • Buzz Lightyear: Űrvadász a Csillagkommandóból. Egy új gyártású, műanyag játék elektronikus hanggal, rugós szárnyakkal, vakító lézerrel és egy rakétahajó-dobozzal. Andy ajándékba kapja születésnapjára, s érkezése alaposan felforgatja a játékok életének megszokott rendjét. Míg a legtöbb játék ámulatba esik spéci felszerelése és küldetéstudata láttán, Woody-t kevésbé nyűgözi le, mi több, az ellenséget látja benne.
  • Krumplifej úr: Szókimondó és szarkasztikus játék a Hasbro cégtől, akinek végtagjai és érzékszervei leszerelhetők krumplit formáló testéről.
  • Rex: Kisebbségi komplexussal megvert, műanyag Tyrannosaurus rex játékbábu, aki attól fél, hogy nem elég ijesztő.
  • Slinky: Tacskó játékkutya, hosszúra nyújtható, rugós testtel. Woody legközelibb, hű barátja.
  • Guba: Szellemes malacpersely.
  • Bo Peep: Pásztorlány-baba, Woody vonzalmának tárgya. A porcelánból készült játék a józan megfontoltság hangja a játékok között.
  • Őrmester: A kis zöld műanyag katonákból álló hadsereg elhivatott, precíz parancsnoka. Őrmester és katonái gyakran segítik ki játéktársaikat megfigyelési képességeikkel.
  • Lenny: Műanyag távcső, akinek szolgálatait gyakran veszi igénybe a többi játék.

Emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andy Davis: Nyolcéves kisfiú, Woody és a többi játék szerető tulajdonosa.
  • Sid: A szomszéd fiú, aki élvezi kínozni a játékait, így azok rettegnek tőle.
  • Mrs. Davis: Andy anyukája.
  • Hannah: Sid húga.
  • Molly Davis: Andy kis húga.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Eredeti hang Magyar hang
Woody Tom Hanks Stohl András
Buzz Lightyear Tim Allen Dörner György
Krumplifej úr Don Rickles Forgács Gábor
Rex Wallace Shawn Lippai László
Slinky Jim Varney Kristóf Tibor
Guba John Ratzenberger Kocsis György
Bo Peep Annie Potts Farkasinszky Edit
Őrmester R. Lee Ermey Rosta Sándor
Lenny Joe Ranft Keresztes Sándor
Andy Davis John Morris Szalay Csongor
Sid Philips Erik von Detten Szőke András
Mrs. Davis Laurie Metcalf Csomor Csilla
Hannah Philips Sarah Freeman Molnár Ilona
Cápa Jack Angel Zágoni Zsolt
Mrs. Philips Mickie McGowan Vennes Emmy
TV-bemondó Philip Proctor Pethes Csaba
Penn Jillette Katona Zoltán
Űrlények Jeff Pidgeon
Debi Derryberry
ABC Bartucz Attila
Sebesült katona Dimulász Miklós
Robot Sinkovits-Vitay András
Pizza szállító fiú Seszták Szabolcs
Benzinkutas Rudas István
Fiú a reklámban Előd Álmos

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatókönyv és előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bejárat a Pixar központjába, Emeryville, Kalifornia.

John Lasseter első tapasztalatait a számítógépes animációval kapcsolatban akkor szerezte, mikor animátorként dolgozott a Disney-nél. Két barátja megmutatott neki egy kulcsjelenetet a Tron, avagy a számítógép lázadása című filmből. Szemkápráztató élmény volt ez Lasseter számára, s felnyitotta előtte a komputeranimáció új médiumában rejlő lehetőségek tárházát.[8] Lasseter később a Lucasfilmnél kapott állást, majd alapítótagja lett a Pixarnak.[9] Utóbbi cég Oscar-díjas rövidfilmje, a Tin Toy (amit maga Lasseter rendezett) és CAPS-projektjeik felkeltették a Disney érdeklődését, s egy 1990-es, Jeffrey Katzenberggel való találkozót követően a Pixar megbízást kapott egy televíziós különkiadásra A Tin Toy Christmas címmel. 1991 májusra Katzenberg és Steve Jobs közötti hosszú tárgyalás sorozat eredményeként megállapodás született egy egész estés filmre kiterjedő közös munkáról, ami a Tin Toy szereplőin alapszik, s a Toy Story címet viseli. A szerződés értelmében a Disney kizárólagos jogokkal bír a film és a karakterek felett, a Pixar a jegybevételek 12,5%-át kapja, A Disney viszont (kártérítés ellenében) bármikor leállíthatja a projektet, gyakorolja a művészi kontrollt és joga van elkészíteni a filmnek két másik részét illetve ezen felül további folytatásokat akár a Pixar nélkül is.[10]

A Toy Story forgatókönyvére komoly hatást gyakoroltak Robert McKee forgatókönyvíró ötletei. Az írás számos változaton esett át végleges formája előtt. Lasseter úgy ítélte, Tinny, a Tin Toy főszereplője „túlontúl elavult”, ezért a karaktert katonai játékfigurára változtatták, majd űrös jelleget kapott. Tinny neve Lunar Larry lett, majd Tempus és Morph, mígnem a Buzz Lightyearnél állapodtak meg (Buzz Aldrin asztronauta után).[11] A szereplő kinézetét az Apollo űrhajósainak ruháiról és a G. I. Joe-akciófigurákról mintázták.[12][13] Egy második szereplőt eredetileg egy hasbeszélő bábujának képzeltek el, amiből aztán egy kitömött, felhúzhatós cowboybaba lett, s a Woody nevet kapta, Woody Strode western-színészről. A történet azonban nem tetszettek a Disney képviselőinek. Jeffrey Katzenberg -a Disney filmrészleg vezetője - azt javasolta Lasseternek, hogy „buddy film” (haverfilm) -ként csinálja meg a történetet, ahol ellentétes jellemű karakterek kerülnek egymás mellé és és össze kell tartaniuk, mint a 48 óra és A megbilincseltek filmekben.[14] Egy buddy filmben a szereplők szublimálnak, leszakad a karjuk, utálják egymást. Nem a nyílt érzelmek dominálnak.”[15] A Disney szintén felkereste Joel Cohent, Alec Sokolow-t, majd később Whedont is, hogy segítsenek a szkript fejlesztésében.[11] Szerették volna továbbá, ha a film kielégíti a gyermekek mellett az idősebb korosztályt is, ezért a felnőtt közönséget megcélzó elemeket kértek a produkcióba.[15] Jeffrey Katzenberg és más Disney vezetők többszörös módosítása miatt végül Woody ellenszenves és erőszakos karakterré vált.[14] A stúdió 1993. január 19-én bólintott rá a filmre, s ekkor kezdődhetett meg a szinkronhangok kiválasztása.[15] Lasseter mindig is Tom Hanks-et szerette volna megnyerni Woody hangjának. Állítása szerint a színész „...képes arra, hogy bármilyen érzelemmel telve is rokonszenves legyen. Még akkor is, ha lecsúszott és megvetendő figurát játszik, mint a Micsoda csapat!-ban.”[15] Mikor Hanks látott néhány korai tesztfelvételt, amibe beleillesztették szövegét az Egyik kopó, másik eb című korábbi filmjéből, le is szerződött a filmhez.[11][15] Billy Crystal visszautasította a szerepajánlatot, amit később megbánt.[16][17] Jeffrey Katzenberg, a Disney akkori elnöke ezután Tim Allennek, a Disney Házi barkács című televíziós sorozatának főszereplőjének ajánlotta fel a szinkronmunkát, aki elfogadta a feladatot.[11] Mind Hanks és Allen számára ez volt az első animációs megmérettetés.[18]

1993. november 19-én a Pixar bemutatta a film egy korai vázlatát a Disney-nek.[15] Az eredmény katasztrofális volt: a Walt Disney Feature Animation elnöke, Peter Schneider - aki amúgy se örült a külsős munkának - azonnal leállíttatta a produkciót. A Pixar kért még egy esélyt egy átdolgozott verzió bemutatására és ezúttal figyelmen kívül hagyta a Disney vezetőinek Woodyra vonatkozó javaslatait és kedves karakterré formálták át. Három hónap után bemutatták az új történet vázlatát, amire a Disney vezetése rábólintott így folyatódhatott a munka. A leállás miatti költség kiesést végül Steve Jobs saját zsebből finanszírozta.[19] A szinkronszínészek márciusban vették fel új szövegeiket.[15]

Whedon ötlete volt bevonni a történetbe Barbie-t, aki megmentené Woody-t és Buzzt a film végén.[20] Erről le kellett tenniük, mivel a babákat gyártó Mattel ellenvetett és nem egyezett bele a játék felhasználásába. Ralph Guggenheim producer elmondta, a cég „filozófiája szerint a Barbie babával játszó lányok kivetítik személyiségüket a babára. Ha a baba megszólal és animálják, saját személyiséget kap, ami nem biztos, hogy minden kislány álma és vágya.”[15] A Hasbro hasonlóképpen nem járult hozzá a G.I. Joe licencbe bocsátásához, ellenben a Mr. Potato Head (azaz Krumplifej úr) szerepeltetését engedélyezte.[11][15] A filmhez kapcsolódó játékokat a Thinkway Toys gyártotta, akik 1995-ben az egész világra terjedő licencet megszerezték.[21]

Animáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Hagyományos animációval nem tudtuk volna megcsinálni ezt a filmet. Ezt a történetet tényleg csak háromdimenziós játékszereplőkkel lehet elmesélni.”
– Tom Schumacher,
a Walt Disney Feature Animation alelnöke[22]

A korábbi Disney animációs filmek jóval költségesebbek voltak, és sokkal több animátor munkáját igényelték. A Toy Story 30 millió dollárból készült, 110 animátor közreműködésével.[23] Az 1994-ben bemutatott Az oroszlánkirály például 45 millió dollárba került és 800 szakember dolgozott rajta.[15] Lasseter így nyilatkozott a számítógépes animáció filmes kihívásairól: „A dolgoknak sokkal organikusabbnak kellett látszaniuk. Minden levelet és fűszálat külön létre kellett hoznunk. Mindennek történetet kellett adnunk. Az ajtókon látszik a csapkodás, a padlókon a kopottasság.”[15]

A filmhez rajzolt sztoribordokkal láttak hozzá, amik segítették az animátorokat a szereplők kialakításában. 27 animátor 400 3D-s komputer-modellt használva animálta a figurákat, de volt olyan szereplő, amelyet először agyagból formázták meg.[24] Mikor elkészült a modell, az animációs változók voltak soron, amiknek bekódolásával minden szereplő különböző mozgatókat nyert, így képes lett beszédre, járásra és ugrásra.[24] Mindegyik közül Woody volt a legösszetettebb, lévén 723 animációs változóra volt szüksége, amiből 212 az arcához és 58 a szájához kellett.[15][25] Hogy a színészek szinkronizálni tudják a szereplőket, az animátorok részletesen kidolgozták a szájmozgást és arckifejezéseket; egy 8 másodperces képkocka egy teljes hétbe telt.[24] Ezt követően a szakemberek összeállították a jeleneteket, új sztoribordot hoztak létre a számítógép-animált szereplőkkel. Ezután helyükre kerültek az árnyékok, a fények és a vizuális effektek, s végül 300 számítógép-processzor segítségével renderelték a filmet végső formájába.[24][25] Az utómunkálatok során a hangeffekteket vegyítették a zenei hangsávval a Skywalker Soundnál.[25] Összesen 800 ezer gépi munkaórára és 114 240 képkockányi animációra volt szükség a filmhez, s minden egyes képkocka 2-15 órát igényelt.[15][23][24]

A film elkészítése négy évet vett igénybe.[26]

Bemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moziforgalmazás és 3D-s újrabemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film bemutatója előtt Steve Jobs executive producer úgy nyilatkozott, „Ha a Toy Story mérsékelt sikert arat – mondjuk 75 millió dolláros bevételt ér el –, akkor megtérülünk [a Pixar és a Disney]. Ha hoz 100 milliót, profitálunk is. De ha tényleg kasszát robbant és 200 milliót vagy többet gyűjt, szép pénzt keresünk rajta, a Disney meg rengeteg pénzt keres rajta.”[23] A Disney elnöke, Michael Eisner szerint „Nem hiszem, hogy bármelyik fél gondolta volna, hogy ilyen jól sül el a Toy Story. A technológia briliáns, az összeválogatott szereplők szintúgy, s szerintem a történet is megindítja az embert. Higgyék el, mikor döntöttünk a közös munkáról, nem gondoltuk volna, hogy az első filmjük lesz az 1995-es karácsonyi produkciónk, vagy hogy önmagában egyáltalán megállja majd a helyét.”[23] A marketingre a Disney 20 millió dollárt költött, a Burger King, a Pepsico, a Coca-Cola és a Payless ShoeSource pedig 125 millió dollárt fizetett a kapcsolódó promóciók keretében,[27] amire egy marketingkonzultáns a következőképpen reagált: „Szenzációs üzlet. Ha egy kölyök végigül egy másfél órás filmet tele beazonosítható játékszereplőkkel, hogy ne akarna magának egy sajátot?”[28]

A Toy Story premierje 1995. november 19-én volt Hollywoodban, Kaliforniában. A mozik 1995. november 22-én tűzték műsorra, az ötnapos Hálaadás-hétvégén. Kezdetben 2281 filmszínház játszotta, később 2574-ben is látható volt, s 37 hét után volták ki a forgalomból.[2] A filmet a berlini filmfesztiválon is vetítették versenyen kívül 1996. február 15. és 26. között.[29]

Észak-Amerikában 2009. október 2-án a Toy Story-t ismét műsorra tűzték, ezúttal 3D-s formátumban.[30] A film a második résszel együtt került újra a mozikba az eredeti tervek szerint két hét erejéig,[31] amit a kedvezőnek ítélt eredményekből kifolyólag meghosszabbítottak,[32] így végül öt hétig volt látható.[33] Lasseter így kommentálta az új premiert: „A Toy Story-filmek és szereplőik mindig különleges helyet fognak elfoglalni szívünkben, s nagyon izgatottak vagyunk, hogy visszahozhatjuk ezt a mérföldkőnek számító filmet a közönségnek, hogy teljesen új módon élvezhessék, köszönhetően a legújabb 3D-s technológiának. Mivel a Toy Story 3 újabb nagyszerű kalandnak ígérkezik Buzz, Woody és Andy szobájának többi lakója számára, úgy gondoltuk, remek lenne a nézőknek lehetőséget adni, hogy újból átéljék az első két filmet egy vadonatúj megközelítésből.”[34] Magyarországon 2010. január 28-án mutatta be a Fórum Hungary az első rész 3D-s verzióját.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Igen, aggódunk amiatt, mit szólnak majd a kritikusok. Igen, aggódunk amiatt, mekkora lesz a nyitóhétvége. Igen, aggódunk amiatt, mekkora lesz a végső bevétel. De most komolyan, az egésznek, amit csinálunk, a lényege az, hogy szórakoztassuk a közönséget. Filmesként a legnagyobb örömöm, ha elvegyülök az egyik filmünk nézői között, s az embereket figyelem. Mert az emberek 100%-ig őszinték, ha filmet néznek. S látni az arcukon, hogy élvezik, ahogy elmerülnek filmjeinkben ... számomra ez a legnagyobb jutalom, amit kaphatok.”
– John Lasseter[35]

A Toy Story – Játékháború egyöntetű kritikai ovációt élvezett. A professzionális kritikusok írásait összegyűjtő Rotten Tomatoes oldalán feltüntetett 68 újságíró 100%-a pozitív véleményének adott hangot, átlagosan 8,9 ponttal jutalmazva a filmet a maximális 10-ből.[5] Ezzel a Toy Story a weboldal legjobb kritikákat kapott filmek listáján a 7. helyet foglalja el.[36] A súlyozott átlaggal dolgozó Metacritic weboldalán „kedvező” kritikai minősítést érdemelt ki a film, 16 kritikus írása alapján 92/100 pontot elérve.[4] A recenzorok a számítógépes animáció, a szinkronhangok és azon tulajdonsága okán éltették a produkciót, hogy számos korcsoportot képes megszólítani.

Leonard Klady, a Variety munkatársa szerint az animáció „szemkápráztató technikájú és szokatlan látványú. A kamera szédítő módon játszik a nézővel, amitől jó eséllyel áll el az ember lélegzete.”[37] Roger Ebert a Chicago Sun-Times oldalain a Roger nyúl a pácbanéhoz mérte a film innovatív animációját: „Mindkét film darabjaira szedi a mozis látványvilágot, majd újra összeilleszti, hogy egy új megközelítésből láthassuk.”[38] Az animációs megoldásnak köszönhetően Richard Corliss a Time-tól az év legleleményesebb vígjátékának kiáltotta ki a Toy Story-t.[39]

A szinkron-szereposztást szintén méltatta több kritikus is. A USA Today munkatársa, Susan Wloszczyna egyetértett Hanks és Allen kiválasztásával a főszerepekre.[40] Kenneth Turan a Los Angeles Times-tól azt állította, „Tom Hanks vezetésével, aki felbecsülhetetlen értékű súlyt és hitelességet kölcsönöz Woody-nak, a Toy Story az utóbbi idők egyik legjobban szinkronizált animációs filmje, amiben minden színész ... erős jelenlétről tesz bizonyságot.”[41] Számos újságíró ismerte el a film erényeként, hogy több korosztályhoz is szól, különösen a kisgyerekekhez és a felnőttekhez.[38][42] Owen Gleiberman az Entertainment Weekly-ben így írt erről: „Megvan benne a tisztaság és a képzelet elragadtatott szabadsága, ami a legnagyobb gyerekfilmeket fémjelzi. Szintén felfedezhetők benne azok a csintalan célzások, amik alkalmanként a felnőtteket még jobban csiklandozzák, mint a gyerekeket.”[43]

A Játékháború a FilmVilág munkatársának tetszését is elnyerte: „És hogy milyen tanulságokkal szolgál ez a háromdimenziós kompjutertechnikával megalkotott Walt Disney szuperprodukció? Csak annyival, amit a néző, ha örökifjú mindig is sejtett: a játékoknak lelke van, méghozzá nem is akármekkora” – írja Hungler Tímea a lap hasábjain.[44]

1995-ben a filmet a Times nyolcadiknak sorolta az éves tízes listáján.[45] 2003-ban az Online Filmkritikusok Társasága minden idők legnagyszerűbb animációs filmjének választotta a Toy Storyt.[46] 2007-ben a Visual Effects Society huszonkettediknek választotta azon 50 film listáján, amely minden idők legnagyobb hatású vizuális effektusait vonultatta fel.[47] 2005-ben, vagyis az első évben, amikor a szabályzata értelmében ez lehetővé vált, az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba.[48] Az Amerikai Filmintézet 99. helyre sorolta a 100 legjobb amerikai filmet számba vevő listáján, s hatodik legjobbnak szavazták meg az animációs műfajban.[49][50]

Box office[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toy Story – Játékháború első öt napja során (a Hálaadás hétvégéjén) az észak-amerikai piacon 39,1 millió dollárt gyűjtött,[51] a péntek-vasárnapra vonatkozó, nyitóhétvégei adat pedig 29,1 millió dollárt mutatott, ami az első helyhez juttatta.[2] A film további két héten át vezette a nézettségi listát, majd a Jumanji a második helyre szorította.[52] 1995 legnagyobb bevételt elért produkciója lett, maga mögé utasítva olyan nyári sikerfilmeket, mint a Mindörökké Batman és a szintén Tom Hanks főszereplésével készült Apollo 13.[53] Bemutatója idején ezen felül harmadik lett az animációs filmek örök-ranglistáján Az oroszlánkirály és az Aladdin mögött.[54] A Toy Story végső bevétele az Egyesült Államokban és Kanadában 191,8 millió dolláron alakult, míg a világ többi részéről további 170,2 millió dollárnak megfelelő összeg folyt be; világviszonylatban ez 362 millió dollárt jelent,[2] aminél jobb eredményt abban az évben csak Az élet mindig drága ért el.[55]

Európában 1996 márciusától kezdték vetíteni a filmet,[56] a magyar bemutató március 28-án volt. Miután lekerült a műsorról, a forgalmazó InterCom 1996. szeptember 5-én ismételten mozikba küldte, s így 2539 előadáson, országosan 178 ezer néző váltott rá jegyet, ami 20,9%-os kihasználtságot eredményezett.[57] A 17 kópián bemutatott 3D-s verzió 14 536 nézőt vonzott 2010 elején 917 előadáson, ami 21,2 millió forintos bevételt jelentett.[58]

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Lassetert 1996-ban különdíjjal tüntették ki az Oscar-gálán azon „technikák kifejlesztéséért és ihletett alkalmazásáért, amelyek lehetővé tették az első egész estés számítógép-animációs film” létrejöttét. A film ezen felül három kategóriában szállt versenybe: jelölték a(z eredeti) forgatókönyvét, a kísérőzenét és a „You've Got a Friend in Me” (magyarul: „Ha vár egy jó barát”) című dalt, amely Randy Newman szerzeménye.[59] A film két Golden Globe-jelöléssel büszkélkedhet: esélyes volt a legjobb film (vígjáték/zenés film) és a legjobb betétdal (ismételten a „You've Got a Friend in Me”) kategóriákban.[59] A Brit Filmakadémia a vizuális effektusaiért jelölte,[59] a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége és a Kansas City Filmkritikusok Köre pedig a legjobb animációs filmnek választotta.[59] Az animációs produkciókat díjazó Annie Awards díjkiosztóján nyolc díjjal gazdagodtak az alkotók, köztük a legjobb animációs filmével.[59]

Lakossági megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toy Story észak-amerikai VHS- és lézerlemez-megjelenése 1996. október 29-én volt. Az első heti videokazetta-eladások 5,1 millió dolláros forgalmat hoztak, amivel a film a hét legkeresettebb címe lett.[60] Az első évben több mint 21 és fél millió példányt értékesítettek belőle.[61] 2000. január 11-én a Gold Classics Collection-sorozatban újfent megjelent videón, s a kazettán helyet kapott a Tin Toy című rövidfilm is; az új kiadásból újabb kétmillió darab fogyott.[61] A videokölcsönzésekből az Egyesült Államokban 103,2 millió dollár folyt be.[62]

DVD-n a film első ízben 2000. október 17-én látott napvilágot a második résszel egybecsomagolva; később külön is megvásárolhatóvá váltak. Ugyanekkor jelent meg a háromlemezes „Ultimate Toy Box” díszkiadás, ami a két film mellett egy egész lemeznyi extrát is tartalmazott.[61] 2005. szeptember 6-án került sor Sony PlayStation Portable tulajdonosoknak szánt UMD-megjelenésre, illetve a kétlemezes 10. évfordulós kiadásra, amire felkerült a korábbi bónuszanyag java, továbbá újdonságként egyebek mellett egy visszatekintő tíz év távlatából John Lasseter közreműködésével.[63] A Disney 2009. január 31-én vonta ki a forgalomból a Toy Story DVD-t,[64], majd a 2010 márciusi Blu-ray megjelenéssel egybekötve került ismét a boltok polcaira egy új kiadás.[65]

Magyarországon szintén közel egy évet kellett várni a lakossági hozzáférésre. Az InterCom 1997. február 18-án tette elérhetővé a filmet a boltokban,[66] a Disney-rajzfilmek hagyományaihoz híven egy időben a kölcsönzői megjelenéssel. A hazai DVD-megjelenés dátuma megegyezik az észak-amerikaival,[67] s sor került az első és második rész együttes kiadására is, 2001. december 4-én.[68] Hazánkban a filmet és első folytatását szintén 2010 márciusában adták ki Blu-rayen, ugyancsak mellécsomagolva az új DVD-változatot, de ez utóbbi külön is kapható lett.[69][70]

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Randy Newman
Toy Story
filmzene
Megjelent 1995. november 22.
Stílus score, pop
Nyelv angol
Hossz 51:44
Kiadó Walt Disney Records (USA)
Producer Chris Montan (Don Davis, Jim Flamberg, Don Was, Frank Wolf, Randy Newman)
Kritikák
Allmusic 4hvof5.svg[61]
Randy Newman-kronológia
Maverick
(1994)
Toy Story
(1995)
James and the Giant Peach
(1996)
Pixar-kronológia
- Toy Story
(1995)
A Bug's Life
(1998)
Kislemezek az albumról
  1. You've Got a Friend in Me
    Megjelent: 1996. április 12.[71]

Lasseter ellenezte, hogy a filmből Az oroszlánkirály és az Aladdin szellemiségét követű musical készüljön.[54] A Disney azonban ezt a formát preferálta, mondván, „A musical a mi irányzatunk. A dalra fakadás remekül segíti a cselekmény előremenetelét. Levesz némi terhet a szereplők válláról.”[15] Később azonban változtattak álláspontjukon, s Randy Newmant választották ki a film zenéjének megkomponálására; ez volt a zeneszerző első animációs munkája. Lasseter szerint „Dalai megérintenek, szellemesek és szatirikusak, és biztosítják az érzelmi alátámasztást minden jelenethez.”[15] A film legismertebb dalát, a „You've Got a Friend in Me”-t Newman egyetlen nap alatt írta.[15]

A Toy Story filmzene-albumát a Walt Disney Records készítette el, s a film bemutatójának hetében, 1995. november 22-én adták ki. Newman munkáját dicsérő szavakkal illették, úgymint „élénk, lelkesítő score”.[61] A kritikai siker ellenére az album csak a 94. helyig jutott a Billboard 200-as listáján.[72] 1996. április 22-én a „You've Got a Friend in Me” külön is megjelent CD-n és kazettán.[71] Noha fizikai formában az album már nem hozzáférhető, online kiskereskedelmi képviseletektől, így az iTunes-tól digitálisan megvásárolható.[71]

Tracklista[61][71]
Az összes dal szerzője Randy Newman.

Zeneszámok listája
# Cím Hossz
1. You've Got a Friend in Me (előadja Newman)   2:04
2. Strange Things (előadja Newman)   3:18
3. I Will Go Sailing No More (előadja Newman)   2:57
4. Andy's Birthday   5:58
5. Soldier's Mission   1:29
6. Presents   1:09
7. Buzz   1:40
8. Sid   1:21
9. Woody and Buzz   4:29
10. Mutants   6:05
11. The Big One   2:51
12. Hang Together   6:02
13. On the Move   6:18
14. Infinity and Beyond   3:09
15. You've Got a Friend in Me (előadja Newman és Lyle Lowett)   2:42
51:44

Magyar változatban

Magyar Angol
Dal Előadó Dal Előadó
Vár rád egy jó barát Berki Tamás You've Got a Friend in Me Randy Newman
Zűrlény Strange Things
Van e élet az álmok után I Will Go Sailing No More
Vár rád egy jó barát (vége főcím) Berki Tamás
Zareczky Miklós
You've Got a Friend in Me (end credits) Randy Newman
Lyle Lovett

A film hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toy Story – Játékháború jelentős hatással bírt a filmiparra innovatív számítógépes animációjával. A film megjelenését követően számos gyártót kezdett érdekelni a filmben használt technológia. A grafikus kártyákat készítők a személyi számítógépek számára képzeltek el hasonló animációs megvalósítást; játékfejlesztők igyekeztek az animációt átültetni videojátékokba és a robotika kutatói próbálkoztak a film élethű szereplőihez hasonlatos mesterséges intelligenciát építeni gépeikbe.[73] Különböző szerzők a Don Quijote interpretációját vélték felfedezni, mások a humanizmus jegyeit látták meg benne.[74][75] Mindezen felül mély nyomot hagyott a kultúrában és popkultúrában szállóigévé vált mondatával („A végtelenbe és tovább!”), folytatásaival és szoftvereivel, egyebek mellett.

„A végtelenbe és tovább!”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buzz Lightyear klasszikussá vált mondata, az „A végtelenbe és tovább!” nem csupán pólók felirataként jelent meg, de filozófusok és elméleti matematikusok között is vita tárgyát képezte.[76] Matematikusok rámutattak, hogy nem lehetséges a végtelenen túlmenni a matematikában, s az idézet csak a „showbizben” érvényes.[77][78] Lucia Hall a The Humanits-tól a humanizmus közvetítéséhez kötötte a film történetét. Az említett sort a „Mindezt és a mennyországot is!”-hez hasonlította, ami szerint az egyén boldog a földi életben és a túlvilági életben is.[75] 2008-ban asztronauták magukkal vittek egy Buzz Lightyear figurát a világűrbe a Discovery űrrepülőgép fedélzetén egy oktatási program keretében, miközben a szállóigét ismételgették. A bábut zéró gravitációs kísérletekben használták.[79] Szintén 2008-ban, a mondat nemzetközi híradásokba is bekerült, mikor arról tudósítottak, hogy egy apa és fia folyamatosan ismételgette azt egymásnak jelezve, miközben a hullámokkal küzdöttek 15 órán keresztül az Atlanti-óceánban.[80][81]

Folytatások, show-k, spin-offok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toy Story – Játékháború több folytatást is szült. A Toy Story – Játékháború 2.-t kezdetben egyenesen videóra szánták, s az előkészületei már 1996-ban megkezdődtek.[82] Mikor azonban az első rész teljes színészgárdája visszatért és a történetet az átlagos videofilmekénél jobbnak találták, 1998-ban bejelentették, hogy a folytatás mozikba kerül.[83] Az új film hasonló, ha nem jobb kritikai fogadtatásban részesült, szintén 100%-os értékelést kivívva a Rotten Tomatoes-on,[84] s bevétel szempontjából is messze felülmúlta elődjét.[85] A Toy Story 3 észak-amerikai bemutatója 2010. június 18-án volt,[86] Magyarországon pedig egy nappal előbb; a harmadik epizód már 3D-s és IMAX 3D-s változatban is látható.[86]

1996 novemberében bemutatkozott a Disney on Ice: Toy Story jégshow a szereplők eredeti hangjainak közreműködésével és Randy Newman zenéjével.[87] 2008 áprilisában a Disney Wonder sétahajó bemutatta a Toy Story: The Musicalt utasai számára.[88]

A Toy Story inspirált továbbá egy videón bemutatott spin-off animációs filmet, Buzz Lightyear of Star Command: The Adventure Begons címmel, illetve egy rajzfilmsorozatot, a Buzz Lightyear of Star Commandet.[89] A film és a sorozat is Buzz Lightyeart követi nyomon, aki Star Command-beli barátaival igyekszik fenntartani a rendet a galaxisban. Noha érték bírálatok amiatt, hogy szakított a két korábbi film animációs technikájával, a film hárommillió példányban kelt el az első héten videokazettán és DVD-n.[90][91] A sorozat két évadot ért meg.

Szoftverek és kapcsolt termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Disney's Animated Storybook: Toy Story és a Disney's Activity Center: Toy Story című szoftverek Windows és Mac számára is megjelentek.[92] Előbbi 1996 legkeresettebb címe lett, több mint félmillió darabot adtak el belőle.[93] A filmhez kapcsolódóan két konzoljátékot adtak ki: a Toy Story videojáték Sega Genesisszel, Super Nintendo Entertainment Systemmel, Game Boy-jal és PC-vel is kompatibilis volt, míg a Toy Story Racer Sony PlayStation tulajdonosoknak készült; ebben a játékban a Toy Story 2 egyes elemei is felbukkantak.[94] A játékok animációs megjelenítésében a Pixar is részt vett.

A Toy Story – Játékháború promóciója hatalmas méreteket öltött már a bemutató előtt.[28] A kapcsolt termékek sorát a mozis vetítés és a VHS-megjelenés idején többek között játékok, ruházati termékek és cipők gyarapították.[95] A Buzz Lightyear és Woody seriff figurák kezdetben nem foglalkoztatták a kiskereskedőket, azonban az eladott darabok száma elérte a negyedmilliót már a premiert megelőzően, és a kereslet nőttön nőtt; 2007-ig több mint 25 milliót értékesítettek a játékokból.[35]

A Debian GNU/Linux disztribúció egyes kiadásainak a film szereplői szolgáltatják a kódnevet.[96]

Jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Toy Story – Játékháború The Numbers
  2. ^ a b c d e Toy Story – Játékháború Box Office Mojo
  3. Filmforgalmazók Egyesülete
  4. ^ a b Toy Story-kritikák Metacritic
  5. ^ a b Toy Story-kritikák Rotten Tomatoes
  6. A Toy Story merchandise-a Az oroszlánkirályéval vetekszik Discount Store News
  7. A Toy Story 3D-s felújítást kap Variety
  8. Paik, Karen (2007). To Infinity and Beyond!: The Story of Pixar Animation Studios, 38. oldal. Chronicle Books, San Francisco. ISBN 0-8118-5012-9
  9. Paik, Karen (2007). To Infinity and Beyond!: The Story of Pixar Animation Studios, 41. oldal Chronicle Books, San Francisco. ISBN 0-8118-5012-9
  10. Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, ISBN 978-963-304-065-2 304. old.
  11. ^ a b c d e Price, David A. (2008). "Making It Fly - 1" (in English). The Pixar Touch: The Making of a Company. United States of America: Alfred A. Knopf. 124–132. oldal. ISBN 978-0-307-26575-3
  12. A Disney Buzz Lightyear-je és WALL-E-ja felfedezik az űrt a NASA-nak Space.com. 2008. június 24.
  13. A végtelenbe és tovább! A Pixar Animation Studios története San Francisco: Chronicle Books. 103. oldal. ISBN 0-8118-5012-9.
  14. ^ a b Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, ISBN 978-963-304-065-2 305. old.
  15. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p 'Játék'-csoda Entertainment Weekly. 1995. december 8.
  16. Cranky Critic StarTalk Cranky Critic
  17. Crystal tiszta a Szörny Rt.-vel kapcsolatban Chicago Sun-Times
  18. A Toy Story-sztárok szerint nehéz az animációs munka CNN.com
  19. Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. - 2011, ISBN 978-963-304-065-2 306. old.
  20. Az elveszett Joss Wedon-Pixar kapcsolat Suvudu.com
  21. Céginformáció - történet Thinkway Toys
  22. Animáció: A Disney még mindig király Deseret News
  23. ^ a b c d Steve Jobs eszméletlen mozikalandjára fogad a Disney CCNMoney.com
  24. ^ a b c d e A Toy Story-sztori Wired.com
  25. ^ a b c Így készült a Toy Story (PDF). CompCon '96. Technologies for the Information Superhighway Digest of Papers (Santa Clara, CA): 463-468. ISSN 0-8186-7414-8
  26. Video magazin, 1997. február. 36. oldal
  27. A média üzlete: hirdetés; Coca Cola, Pepsico és Burger King aláír a Disney-vel The New York Times
  28. ^ a b Toy-sztori a pénztárgépnél New York Daily News
  29. Toy Story Variety
  30. A Toy Story-filmek 3D-sek lesznek Empire
  31. A Disney 3D-s újra-bemutatói Yahoo!
  32. Lee Unkrich bejelentései Slashfilm
  33. Toy Story 3D 1-2 Box Office Mojo
  34. Toy Story franchise 3D-ben VFXWorld
  35. ^ a b A végtelenbe és tovább!: A Pixar Animation Studios története San Francisco: Chronicle Books. 104. oldal. ISBN 0-8118-5012-9.
  36. Legjobb filmek Rotten Tomatoes
  37. Toy Story-kritika Variety
  38. ^ a b Toy Story-kritika Roger Ebert
  39. ÉLETRE KELTEK! TIME magazin
  40. Toy Story-kritika USA Today
  41. Toy Story-kritika Los Angeles Times
  42. Toy Story-kritika Newsweek
  43. Toy Story-kritika Entertainment Weekly
  44. [1] Toy Story-kritika] FilmVilág
  45. 1995 legjobbjai Times
  46. Minden idők 100 legjobb animációs filmje Online Film Critics Society
  47. A Csillagok háborúja a legnagyobb hatású VFX terén VFXWorld.com
  48. A Kongresszusi Könyvtár beválasztott filmjei, 2005 National Film Registry
  49. Az Aranypolgár kiállja az idő próbáját Amerikai Filmintézet
  50. Top 10 animációs filmek Amerikai Filmintézet
  51. Toy Story – Játékháború napi box office Box Office Mojo
  52. Hétvégi box office, 1995. december 15–17. Box Office Mojo
  53. 1995-ös toplista Box Office Mojo
  54. ^ a b Steve Jobs, mozimogul Burrows, Peter; Ronald Grover (1998. november 23.)
  55. 1995-ös toplista, világviszonylatban Box Office Mojo
  56. Toy Story – Játékháború bemutatók dátumai IMDb
  57. Filmévkönyv 1997. Magyar Filmintézet
  58. Halmozott toplista 2010 Nemzeti Filmiroda
  59. ^ a b c d e Toy Story - díjak és jelölések IMDb
  60. Művészeti és szórakoztatási hírek Times
  61. ^ a b c d e f A Disney összecsomagolja a Toy Story-kat Video Business
  62. Toy Story - box office/business IMDb
  63. Double Dip Digest: Toy Story IGN.com
  64. Forgalomból kivont Disney DVD-k Ultimate Disney
  65. Toy Story Blu-ray/DVD kombó Amazon.com
  66. Toy Story VHS adatlap InterCom
  67. Toy Story DVD adatlap InterCom
  68. Toy Story 1-2 DVD Xpress.hu
  69. Toy Story Blu-ray Xpress.hu
  70. Toy Story DVD - extra változat Xpress.hu
  71. ^ a b c d 'You've Got a Friend in Me' Allmusic
  72. Toy Story - Charts & Awards - Billboard 200 Allmusic
  73. Élethű szereplők alkotása a Pixar-filmekben Communications of the ACM.
  74. A Walt Disney Toy Story-ja mint posztmodern Don Quijote (PDF). Cervantes (Cervantes Society of America) 20 (1): 157–174.
  75. ^ a b Toy sztorik humanistáknak? The Humanist]
  76. Dusek, Val (2006). Philosophy of Technology: An Introduction. Blackwell Publishing. 59. oldal. ISBN 1-4051-1163-1.
  77. A tanulóbarát technológia bevezetése The Jakarta Post
  78. Furcsa de igaz: A végtelen különböző méretekben érkezik Scientific American
  79. Buzz Lightyear valódi csillagharcos lesz Space.com
  80. Buzz Lightyear mentett meg minket Star Tribune
  81. Toy Story-mondat segített apának és fiúnak túlélni a vízben 15 órát FOX News
  82. Volley of Dolls Entertainment Weekly
  83. A Toy Story 2 nem az a szokványos hollywoodi folytatás Animation World Network
  84. Toy Story – Játékháború 2 Rotten Tomatoes
  85. Toy Story – Játékháború 2 Box Office Mojo
  86. ^ a b A Toy Story-trió 3D-s lesz Comingsoon.net
  87. Toy Story a jégen és tovább New York Daily News
  88. A Disney bemutatja a Toy Story musicalt hajóján BroadwayWorld
  89. Buzz Lightyear a gyerekes cuccok élén San Francisco Chronicle
  90. Buzz Lightyear of Star Command Entertainment Weekly
  91. A Disney-é a Pixar-filmek jövője Video Business
  92. Disney lemez a középpontban New York Daily News
  93. Jól mutat, de sokkal többet ne várj tőle The Seattle Times
  94. A hét játéka: Toy Story Knight Ridder
  95. A Toy Story merchandise Az oroszlánkirályéval vetekszik - home video Discount Store News
  96. The Debian GNU/Linux FAQ Chapter 6 - The Debian FTP archives Debian.org

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Információs oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]