Terror Háza Múzeum
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 3′ 54″
| Terror Háza Múzeum | |
 |
|
| A múzeum adatai | |
| Település | Budapest Magyarország |
| Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 60. |
| Alapítva | 2002 |
| A múzeum weboldala | |
A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt.
| „ | A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra. | ” |
| – Zbigniew Brzezinski[1] | ||
Tartalomjegyzék |
Az épület [szerkesztés]
Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.[2]
1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.
Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.
1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.
Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.
Alapítás [szerkesztés]
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik. A 2002 februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója Schmidt Mária.
Időszaki kiállítások 2002-től [szerkesztés]
- Páneurópai Piknik ´89 című kiállítás
- Hálózat - Ügynökvilág Magyarországon
- Márton Áron-emlékkiállítás
- Ki volt George Orwell? című kiállítás[3]
- A Valódi 1984 című kiállítás[4]
- Éhínség Ukrajnában
- Magyar tragédia 1944 – Holokauszt[5]
- Ember az embertelenségben – Raoul Wallenberg emlékkiállítás
- Hetedíziglen. Gyermekek a holokausztban
- Szabadság a paplan alatt – sex mint forradalom 1968- 2008[10]
- Eltiport tavasz – Prága 1968
- Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
- Átvágva – vasfüggöny, páneurópai piknik, rendszerváltás
- Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl
- Egymásnak ítélve - cigányidentitás a XXI. században
- Magyar tragédia – Délvidék 1944-1945[11]
- Andrzej Przewoznik-emlékkiállítás[12]
- Bátran és szabadon - 10 éves a Terror Háza Múzeum
- A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975)
Az épület tetőbetűire mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist nevű blog is felhívta a figyelmet.[13]
Konferenciák [szerkesztés]
- 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés
- A berlini felkelés 50. évfordulója - konferencia
- Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés
- Orwell – nemzetközi konferencia
- Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia
- Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
- Német sors Európában – sváb sors Magyarországon – nemzetközi konferencia
- Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal - beszélgetés
- Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagen (1911-2004) – nemzetközi konferencia
- „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia
- Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
- A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975) - nemzetközi konferencia
- Európa szerencséje - nemzetközi konferencia
- Akkor és ma - Magyarok és románok a tragikus napokról - kerekasztal-beszélgetés
- Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 - konferencia
- Sztálin-világ - A kommunizmus ára - nemzetközi konferencia
Források, jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Terror Háza honlapja
- Schmidt Mária honlapja
- A Terror Háza a Vendégvárón
- Európai Terror Házát akar Csehország.
- Schmidt Mária és Kerényi György (szerkesztő): Bátran és szabadon - 10 éves a Terror Háza Múzeum, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2012, ISBN 978-963-89496-0-8
|
||||||||
