Terror Háza Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Terror Háza szócikkből átirányítva)
Terror Háza Múzeum
Peace March for Hungary - 2013.10.23 (70).JPG
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím 1062 Budapest, Andrássy út 60.
Alapítva 2002
Elhelyezkedése
Terror Háza Múzeum  (Budapest)
Terror Háza Múzeum
Terror Háza Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 03′ 54″
Az weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat.

A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt.

A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.
Zbigniew Brzezinski[1]

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.[2]

1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.

1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.

Időszaki kiállítások 2002-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múzeumban található harckocsi
2002
2003
2004
2005
  • Magyar Tragédia, 1945 – Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsra kényszerítve[6]
2006
  • Magyar tragédia 1946 – Német sors Európában, sváb sors Magyarországon[7]
  • Pesti srácok 1956[8]
2007
  • Magyar tragédia 1947 – Magyar sors Csehszlovákiában[9]
2008
  • Szabadság a paplan alatt – Szex, mint forradalom 1968- 2008[10]
  • Eltiport tavasz – Prága 1968
  • Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
2009
2010
  • Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl
  • Egymásnak ítélve - cigány identitás a XXI. században
2011
2012
2013
2013. október 23 -án

Az épület tetőbetűire mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist nevű blog is felhívta a figyelmet.[13]

Konferenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003
  • 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés
  • A berlini felkelés 50. évfordulója - konferencia
  • Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés
  • Orwell – nemzetközi konferencia
  • Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia
  • Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
2006
2007
  • Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal - beszélgetés
2011
  • Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagen (1911-2004) – nemzetközi konferencia
  • „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia
  • Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
2012
  • A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975) - nemzetközi konferencia
  • Európa szerencséje - nemzetközi konferencia
  • Akkor és ma - Magyarok és románok a tragikus napokról - kerekasztal-beszélgetés
  • Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 - konferencia
2013

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat.