Płock

	Płock
; Płock címere	; Płock zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	mazóviai
Irányítószám	da 09-400 a 09-411 e da 09-419 a 09-421
Körzethívószám	+(48)24
Rendszám	WP
Testvérvárosok	Lista Loznica; Bălți; Forlì; Darmstadt; Fort Wayne; Mažeikiai; Auxerre; Thurrock; Rusztavi; Huajan; Pleven; Zsitomir;
	Népesség
Teljes népesség	112 483 fő (2023)
Népsűrűség	1 277,34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	88,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′52.550000°N 19.700000°EKoordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′52.550000°N 19.700000°E
	Płock weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Płock témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. március 5.) ezen a változaton alapul.

Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg, magyarul: Palacka) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.

A város története

1900-ig

A 10. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski-dombon volt a település területe. Ekkor fejedelmi megerősített városka épült. 1009 körül bencéseket hívtak Płockba. Ezt követően, 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában. 1037-1047 között Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt. 1075-ben alapították a Mazóviai püspökséget, melyet később Płocki püspökségnek hívnak, az első püspök Marek volt. 1079–1138 között Płock volt az állam fővárosa (I. Ulászló Herman és Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt).

A 11. században először jelent meg a latin nyelvű oklevelekben a "Płock" név 1130–1144 között a várhegyen Malonnei Aleksander püspök építette fel a román stílusú székesegyházat. 1138-ban meghalt Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a Mazóviai Fejedelemség székvárosa lett. 1177-ben először a városban először vertek pénzt. Három évvel később, 1180-ban a Szent Mihály-templom mellett elemi iskola nyílt, amely a középkori iskolák közül egyedülállóan ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski Általános Gimnázium). 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi jogokat kapott. Ezeket 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősítette és kiterjesztette.

1262-ben a Mindaugas vezetésével támadó litván és kijevi hadsereg felégették a várost, melyet 1276-ban megismételtek. 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok égették fel a várost. Négy év múlva, 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner von Orseln, a Német Lovagrend nagymestere ostromolta a várost, ami után a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lett. 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépültek a városfalak, új gótikus vár épült.

1405-ben Aleksandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapította a mai napig működő Szentháromság-kórházat.1410-ben Płock képezte a fő utánpótlási bázist a Német Lovagrend elleni nagy háborúban. 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújította a város privilégiumát (chełmi jogok). 1495-ben az meghalt płocki fejedelem, II. Płocki János, a Płocki Fejedelemséget a lengyel koronához csatolták. Ekkor a város a Płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lett. 1496-ban a város újabb jogot kapott, vízvezeték építésére. 1511-ben hatalmas tűzvész pusztította el a várat és a várost. Ezután, 1529-ben a sztarosztaság Sforza Bona királyné kezeibe kerül. 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedőlt a városfalak egy része. 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít, élve a korábban kapott jogokkal.

1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt. Ám 1603-ban súlyos járványban több, mint kétezer lakos halt meg. 1616-ban a 105 évvel korábbi eseményekhez hasonlóan ismét leégett leégett a város több, mint 70%-a. 1625-ben pedig újabb járvány szedett kétezer áldozatot.

1657-ben a svéd hadsereg pusztította el Płockot. 1705-ben ismét rombolások voltak a városban az északi háború idején. 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá került és kamara és helytartóság székhelye lett.

1803-1816 között bontották le a városfalakat és kapukat. 1806-ban a francia hadsereg Płockba indult. Egy évvel később, 1807-ben Płock a Varsói Hercegség egyik megyéjének fővárosa lett. 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílt a színház.

1816-ban Płock a Kongresszusi Lengyelország vajdasági székhelye lett. 1820-ban megalapították a Płocki Tudományos Társaságot. Négy évvel később, 1824-ben kiadták az első płocki folyóiratot a Dziedzilia – czyli Pamiętnik Płockit.

1825-ben I. Sándor cár meglátogatta Płockot. Ekkor már folytak az 1824-1827 között zajló építések, melynek során Jakub Kubicki felépítette a klasszicista városházát.

1831-ben a płocki városházán ülésezett utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje. 1837-ben Płock kormányzósági központ lett. Ekkor már építették a hidat a Visztulán. Az építkezés 1836 és 1839 között folyt. 1846-ban kezdték meg a gőzhajózást Visztulán.

1869-ben nyílt meg a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelországban), amely jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola. Ebben az évben volt az élelmiszer-kereskedők „Zgoda” szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban.

1900-tól napjainkig

1906-ban gimnáziumot alapítottak a városban. 1920 augusztus-18-20 között Płockot hősiesen védték az orosz támadás ellen a lengyel–szovjet háború alatt Emiatt 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall a várost kitünteti a Krzyż Walecznychhel (Bátrak keresztjével).

1937 – 1938 – a Visztula állandó vasúti hídját építették. 1939-ben a várost a Harmadik Birodalomhoz csatolták, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve. 1945-ben a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg szabadította fel a várost a német uralom alól. 1951-ben a városban állatkert nyílt.

1959-ben döntés született a Mazóviai Petrolkémiai-Kőolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen). 1975-ben a város vajdasági székhely lett, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népességnövekedés volt ekkor. 1991-ben a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1999-ben megtörtént Płock leminősítése járási székhellyé. 2007-ben átadták a második, – Szolidaritás hídat a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja).

Műemlékek és turista attrakciók

Katedrális (1129-1144) eredetileg román, majd reneszánsz, jelenleg klasszicista
Mazóviai Múzeum
Egyházmegyei Múzeum
Małachowianka: Lengyelország legrégibb iskolája
Mariavitizmus katedrálisa (1911-1914) (Mariavitizmus: lengyel alapítású római katolikus apácarend)
Plébániatemplom
Isten szerető szíve templom
Állatkert

Płock városrészei

2004-es adatok:

Lakó kerületek	Terület (km²)	Népesség	Népsűrűség fő/km²
Borowiczki	7,09	3650	514
Ciechomice	5,55	1010	182
Dobrzyńska	0,44	11 530	26 204
Dworcowa	0,48	5010	10 437
Góry	8,71	1550	1779
Imielnica	2,72	2550	937
Kochanowskiego	0,50	10 251	20 502
Kolegialna	1,14	11 160	9789
Łukasiewicza	2,24	13 900	6205
Międzytorze	0,90	8190	9100
Podolszyce Południe	2,46	9030	3671
Podolszyce Północ	2,84	9110	3207
Pradolina Wisły	7,36	390	53
Radziwie	7,42	3640	491
Skarpa	1,28	10 060	7859
Stare Miasto	0,53	5950	11 226
Trzepowo	8,68	390	45
Tysiąclecia	0,18	6150	34 167
Winiary	6,13	1880	307
Wyszogrodzka	2,52	8970	3560
Zielony Jar	1,22	3470	2844