Putna (Krassó-Szörény megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hübele (vitalap | szerkesztései) 2020. február 15., 23:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{hasonló}})
Putna
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségPrigor
Rangfalu
KözségközpontPrigor
Irányítószám327309
SIRUTA-kód53620
Népesség
Népesség141 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 11″, k. h. 22° 10′ 38″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 11″, k. h. 22° 10′ 38″
SablonWikidataSegítség
Putna környéke 1769-72 között

Putna település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Bozovicstól keletre, Mehádiától északnyugatra, a Putna völgyében fekvő település.

Története

Putna nevét 1577-ben említette először oklevél Putna néven.

1808-ban Puttna, 1913-ban Putna alakban fordult elő.

1577-ben Gámán György feleségének Berta Katalinnak, Berta Gáspár leányának birtokai közé tartozott, ki ez évben testvéreivel Berta Miklóssal és Ferenccel megegyezett abban, hogy a karánsebesi kerületben fekvő Macsova, Pestere, Plugova, Putna és Brebul részbirtokok haszna négy évig testvéreié Berta Miklósé és Ferencé legyen, majd a 4 év lejárta után a birtok visszaszáll lánytestvérük Gámán Györgyné Berta Katlin birtokába. Berta Ferenc azonban a nevezett falvakban levő részbirtokát 1579-ben Gámán Györgynek 500 forintért elzálogosította, ebből később per is keletkezett.

Az 1717 évi összeírásban 13 házzal vették fel.

1774-től a zsupaneki zászlóalj határőri rendszeréhez került. A végvidéki rendszer megszüntetése előtt az oláhbánsági határőrezred prigori századához tartozott.

A trianoni békeszerződés eőtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott.

1910-ben 410 lakosából 392 román volt. Ebből 5 római katolikus, 405 görög keleti ortodox volt.

Jegyzetek

Források