Ugrás a tartalomhoz

Perth (Ausztrália)

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 11:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.
Ez a szócikk az ausztrál városról szól. Hasonló címmel lásd még: Perth (egyértelműsítő lap).
Perth
Perth látképe a Mill Point felől
Perth látképe a Mill Point felől
Perth címere]]
Perth címere		 Perth zászlaja
Perth zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztrália
ÁllamNyugat-Ausztrália
Jogállásváros
Alapítás éve1829
PolgármesterLisa Scaffidi
Testvérvárosok
Lista
Csengtu (2010–)
Népesség
Teljes népesség2 141 834 fő (2021. jún. 30.)[1]
Népsűrűség285,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2,0 m
Terület5386 km²
IdőzónaAWST (UTC+8)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 31° 57′ 21″, k. h. 115° 51′ 35″31.955833°S 115.859722°EKoordináták: d. sz. 31° 57′ 21″, k. h. 115° 51′ 35″31.955833°S 115.859722°E
Perth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perth (IPA: [pɜːθ] kiejtéseⓘ) Nyugat-Ausztrália fővárosa és legnagyobb települése. Egyúttal Ausztrália negyedik legnépesebb városa: a legutóbbi becslések szerint mintegy 1,9 millióan élnek a perthi metropolisz területén.[2] A város a nyugat-ausztráliai Délnyugati Kataszteri Divízióhoz tartozik, míg Perth metropolisz területének a nagyobb része a Swan folyó parti síkján fekszik, ami egy keskeny földsáv az Indiai-óceán és a Darling Scarpnak nevezett, a parti síkságból kisebb magasságba kiemelkedő dombvonulat között. A telepesek először Swan mentén fekvő területeket foglalták el, ennek megfelelően a város központi üzleti negyede és a kikötő (Fremantle) egyaránt a folyóparton helyezkedik el. Hivatalosan Perth városát számos önkormányzat alkotja, melyek külön-külön is több városrészre terjednek ki az északi Two Rockstól délen Rockinghamig, illetve a keleten, a szárazföld felé a The Lakes nevű településig.

Perthet James Stirling alapította 1829-ben, a település a Swan menti kolónia közigazgatási központjaként működött, majd 1856-ban városi rangot nyert (mára ez az eredeti cím a szűkebb értelemben vett City of Perth önkormányzati területre szállt át). A város a nevét az akkori brit gyarmati ügyekért felelős miniszter, Sir George Murray kívánságára szülővárosa, a skóciai Perth után kapta. A város népessége számottevően nőtt a 19. század második felében a nyugat-ausztráliai aranylázak következtében, ekkor nagy számban érkeztek telepesek elsősorban Ausztrália keleti tartományaiból. A második világháború alatt Fremantle-ben volt a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló tengeralattjárók egyik bázisa, az Egyesült Államok haditengerészetének Catalina hidroplánokból álló flottája a Matilda-öbölben állomásozott.[3] A háborút követően a városba túlnyomórészt Nagy-Britanniából, Görögországból, Olaszországból és Jugoszláviából érkező bevándorlóknak köszönhetően gyorsan nőtt a népesség. Majd a 20. század végén és a 21. század elején ezt követte a gazdaság meglódulása a bányaipar több, időszakos fellendülése nyomán, ami Perthöt az államban és annak környezetében működő, több nagy bányavállalat regionális központjává tette.

Nyugat-Ausztrália fővárosaként Perthben található az állam Parlamentje és Legfelsőbb Bírósága, valamint a kormányzói palota, Nyugat-Ausztrália kormányzójának a rezidenciája. Perth a világ számára a „fény városaként” vált ismertté, 1962-ben ugyanis, amikor az amerikai űrhajós, John Glenn a földkörüli pályán lévő Friendship 7 fedélzetén elhaladt a város felett, a város lakói egyszerre világították ki házukat és az utcákat.[4][5] Majd ugyanez megismétlődött 1998-ban: ekkor Glenn a Space Shuttle program részeként a Discoveryn repült el a város felett.[6][7] Perth az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ kilencedik legélhetőbb városa,[8] illetve 2010-ben a globalizációs és a világvárosokat érintő jelenségeket kutató tudományos hálózat, a Globalization and World Cities Research Network a világvárosok közé sorolta.[9]

Történelem

Őslakos történelem

Az európai gyarmatosítás előtt a területet a Noongar népcsoporthoz tartozó Whadjuk törzs tagjai lakták több mint 40 000 éven keresztül, amit a Swan felső szakaszáról előkerült, régészeti leletek igazolnak.[10] Az ausztrál őslakosok e csoportja Nyugat-Ausztrália délnyugati szegletében élt, elsősorban vadászó–gyűjtögető életmódot folytatott. A Swan parti síkján lévő vizes–mocsaras terület különösen fontos volt számukra, kiemelt szerepet kapott a helyi mitológiában, egyúttal élelemszerző helyként szolgált. A Noongar népcsoport életében lényeges helyet foglaltak még el a környező szigetek: a Rottnest-sziget, Carnac-sziget és Garden-sziget, mintegy 5000 évvel ezelőtt ugyanis a tengerszint olyan alacsonyan állt, hogy gyalogszerrel is el lehetett érni a ma az Indiai-óceánból előbukkanó mészkősziklákat.

A mai Perth területét az 1827-ben, az európaiakkal való első kapcsolatfelvétel idején ott élő őslakosok Boorloonak nevezték. Boorloo a Yellagonga csoport Mooro elnevezésű földjeihez tartozott. Ez utóbbi közösség a Swan partján élő, együttesen Whadjuként ismert őslakos törzs egyike volt. A Whadjuk törzs egy legalább 13 törzsből álló népcsoport délkeleti, Noongar nevű – esetenként Bibbulmun elnevezésű – szociolingvisztikai tömbjét alkotta (saját nyelvükön a Noongar jelentése „az emberek”). 2006. szeptember 19-én az ausztrál szövetségi bíróság a Bennell v State of Western Australia [2006] FCA 1243 ügyben olyan döntést hozott, melyben elismerte a Noongar népcsoport ősi tulajdonjogát Perth metropolisz területére.[11] Az ítéletet utóbb a fellebviteli bíróság megváltoztatta.[12]

Az első európaiak

Európaiként a területet elsőként – legalábbis az írásos források tanúsága szerint – a holland hajóskapitány Willem de Vlamingh és legénysége pillantotta meg 1697. január 10-én.[13] Aztán 1829-ig más európaiak is eljutottak Nyugat-Ausztrália partjáig, de Vlamingh megfigyeléseihez hasonlóan a területet barátságtalannak, és – ami még ennél is fontosabb – a letelepüléshez szükséges mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak tekintették.[14]

Swan menti kolónia

George Pitt Morison festménye, a Perth alapítása, 1829 történeti hitelességgel jeleníti meg Perth város alapításának hivatalos ceremóniáját
Bővebben: Swan menti kolónia

Habár a brit hadsereg már 1826-ban állomást létesített Nyugat-Ausztrália délnyugati partján, a mai Albany közelében lévő King George-tengerágnál – az a hír járta ugyanis, hogy a franciák a terület bekebelézésére készülnek –, végül Perth lett az első, európaiak által alapított, polgári település a kontinens nyugati harmadán. A brit gyarmat hivatalos megnevezése már 1832-ben Nyugat-Ausztrália volt, bár még sok éven keresztül inkább Swan menti kolóniaként emlegették a terület fő vízfolyása után.

A szárazföldet az újonnan érkező brit gyarmatosítók 1829. június 4-én pillantották meg – azóta minden év június első hétfőjén tartják Nyugat-Ausztrália megalapításának ünnepét. James Stirling kapitány még a Parmelia háromárbócos fedélzetén kijelentette, hogy Perth „szépségéhez foghatót fajtájában korábban ritkán látott”. Később, augusztus 12-én a város alapításának újabb szimbolikus aktusaként a második hajó, a Sulphur kapitányának a felesége, Helen Dance kivágott egy fát a leendő település helyén.

Egyértelmű, hogy Stirling a jövőbeli főváros számára a Perth nevet már jóval a település alapításának bejelentése előtt kiválasztotta, ugyanis az új gyarmat létrejöttét kihirdető, 1829. június 18-án, Fremantle-ben felolvasott nyilatkozat úgy végződik, hogy "saját aláírásommal és pecsétemmel ellátva Perthben, a mai 1829. június 18. napon. James Stirling, alkormányzó".[15] A név eredetéről az egyetlen korabeli forrás John Fremantle augusztus 12-i naplóbejegyzése, mely szerint a "a város a Perth nevet Sir George Murray kívánságára kapta".[16] Murray a skóciai Perthben született, és 1829-ben brit gyarmati ügyekért felelős miniszterként és a Brit Parlamentben Perthshire választókörzetet képviselő alsóházi tagként ténykedett. Murray tiszeletére[17][18][19] a várost a skóciai Perth után keresztelték el.[20][21]

1831-től kezdve a brit telepesek és a Noongar őslakosok közötti ellenségeskedések – elsősorban a szemben álló felek egyaránt nagy területekre kiterjedő, földhasználati gyakorlata ütközött egymással – számottevően fokozódott a kolónia növekedésével. A régió történelmének e véres szakasza zárásaként a britek felülkerekedtek az őslakos csoportokon, kivégezték a Midgegooroo Whadjuk vezetőt, akinek fia, Yagan 1833-ban vesztette életét, majd 1834-ben sor került az öldöklésbe torkolló pinjarrai csatára.

1843-tól, az őslakos vezető, Yellagonga halálát követően a törzs egysége bomlásnak indult, amit felgyorsított az, hogy az őslakosokat megfosztották a Perth elsődleges települési részeinek környezetében lévő földjeiktől. Olyan, a településtől északra fekvő mocsaras, tavakkal szabdalt területekre húzódtak vissza, mint a mai Hyde Park, akkori nevén Third Swamp vagy Boodjamooling. A Boodjamooling továbbra is a fő táborhelyet jelentette a perthi régióban maradt Noongar népcsoportbeliek számára, amin immár utazókkal, vándor árusokkal és más otthontalanokkal kellett osztozniuk. Az 1890-es évekbeli aranyláz idején hozzájuk nagy számban csatlakoztak az aranymezőkre tartó bányászok.[22]

1850-től az olcsó munkaerő szűkében lévő gazdálkodók és üzletemberek kérésére fegyenceket kezdtek szállítani Nyugat-Ausztráliába is.[23] Viktória brit királynő 1856-ban adományozott Perthnek városi rangot.[24]

Az államszövetségben

Az 1900-as népszavazást követően[25] Nyugat-Ausztrália 1901-ben csatlakozott az Ausztrál Államszövetséghez.[24] Az Ausztrália nyugati részén fekvő gyarmat utolsóként, és csak azt követően lépett be a föderációba, hogy számára a többi kolónia több engedményt és ígéretet tett, például hogy a kontinenst átszelő vasútvonalat építenek a dél-ausztráliai Port Augustából Kalgoorlie-ba, hogy Perthöt összekapcsolják a keleti államokkal.[26]

1933-ban népszavazást tartottak Nyugat-Ausztráliának az Ausztrál Államszövetségtől való elszakadásáról, amin a szavazók kétharmada az elszakadás mellett voksolt.[25] Mindazonáltal egy, alig valamivel a népszavazás előtt tartott választás megbuktatta a hivatalban lévő, „függetlenségpárti” kormányt, így azt a függetlenségi mozgalmat nem támogató kabinet váltotta fel. Ettől függetlenül az új kormány tiszteletben tartotta a népszavazás eredményét, és az állam függetlenségét feliratban kérte is az Egyesült Királyság állandó gyarmatügyi megbízottjától, aki azonban a kérést egyszerűen figyelmen kívül hagyta.[27]

A város látképe a Kings Parkból
Nagyítás
A város látképe a Kings Parkból

Perth fejlődését és viszonylagos jólétét, különösen az 1960-as évek közepétől kezdve,[28] elsősorban annak köszönhette, hogy a város otthont adott az államnak a természeti erőforrások kiaknázására – az arany, vasérc, nikkel, bauxit, gyémánt, ritka ásványok és földfémek, valamint szén, kőolaj és földgáz bányászatára – alapozó iparához kapcsolódó szolgáltatásoknak.[29] Miközben az ásványi anyagok és szénhidrogének kitermelése az állam más területein zajlik, Perthben a háttérszolgáltatások biztosítják a lakosság jelentős részének a munkáját és jövedelmét.[30]

Földrajz

Földtani és tájképi jellemzők

Perth a Swan partján terül el; magát a folyót, Willem de Vlamingh, a Nyugat-Ausztrália partjaiig expedíciót vezető holland hajóskapitány és egyébként a Rottnest-sziget névadója keresztelte el 1697-ben az itt őshonos fekete hattyúról.[31] A vízfolyást a terület őslakos népessége hagyományosan Derbarl Yerrigannak hívta.[32] A városközpont és a kerületek többsége a Swan homokos és viszonylag sík karakterű parti síkján fekszik, a Darling Scarp dombvonulata és az Indiai-óceán között. Ezen a területen a talaj meglehetősen terméketlen. A szélesebb értelemben vett metropolisz az óceánparton, az északi Two Rocks és a déli Singleton között húzódik,[33] e két településrész távolsága egymástól körülbelül 125 km.[34] Az óceánparttól keletre tartva Mundaring mintegy 50 kilométer után érhető el. A perthi metropolisz teljes területe 5386,4 km².[35]

Műholdkép Perthről

Perth nagy része eredetileg a nyugati Herdsman-tótól a keleti Claisebrook-öbölig húzódó édesvízi tavakkal, mocsaras területekkel szabdalt földsávon épült.[36]

A parti városrészek kedvező elhelyezkedését alapvetően meghatározza Perthnek az óceánparthoz való közelsége és a tiszta strandok elérhetősége. Keletre a várost kis magasságú dombvonulat, a Darling Scarp határolja. Perth a nagytömegű homokos talajnak és mélyen található alapkőzetnek köszönhetően jórészt sík és lankás területen fekszik. A metropoliszt két nagyobb folyórendszer érinti: az egyikhez a Swan és a Canning tartozik, míg a másik a Mandurah közelében a Peel-torkolatba ömlő Serpentine és Murray folyók párosa.

Éghajlat

Perthben mérsékelt mennyiségű csapadék esik, az is erősen szezonális eloszlást mutat, jóllehet ezzel Perth a negyedik legcsapadékosabb főváros Darwin, Sydney és Brisbane után. A decembertől március végéig tartó nyár általában forró és száraz, rendszerint a február az év legforróbb hónapja, míg a tél viszonylag hűvös és csapadékos, amivel Perth klímája jellegzetesen mediterrán éghajlati jegyeket mutat.[37][38] A nyár sem teljesen mentes a csapadéktól: rövid, heves zivatarok formájában kap a város esőt, illetve gyengébb hidegfrontok és – bár meglehetősen ritkán – Nyugat-Ausztrália északnyugati részéről érkező, már erejüket veszítő trópusi ciklonok jelentős mennyiségű csapadékkal érkezhetnek Perthbe. A Perthben valaha mért legmagasabb hőmérséklet 46,2 °C volt 1991. február 23-án, illetve ugyanazon a napon a perthi repülőtéren 46,7 °C-t mértek.[39][40] A nyári délutánok többségén a "Fremantle doctor" néven ismert parti szél délnyugati irányból fúj, így ellensúlyozza a forró északkeleti légáramlatokat, és enyhíti a városban a hőséget. Néhány órával a széljárás változását követően a hőmérséklet gyakran 30 °C alá esik.[41] Perth mediterrán éghajlatához képest is különösen napfényes városnak számít, a napsütéses órák számának napi átlaga 8,8 óra, ami éves szinten mintegy 3200 óra napfényes órát jelent.[40]

A tél viszonylag hűvös és csapadékos, Perth éves csapadékának többsége május és szeptember között hullik. A Perthben feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet 2006. június 17-én –0,7 °C volt.[39] A metropolisz területén a legalacsonyabb hőmérsékletet, –3,4 °C-t a jandakoti repülőtéren lehetett mérni ugyanazon a napon.[42]

Az 1970-es évek közepe óta a Perthben és Nyugat-Ausztrália délnyugati részében a csapadékeloszlás számottevő változáson ment keresztül. A megfigyelések szerint a téli csapadékmennyiség lényeges mértékben csökkent, miközben a nyári hónapokban nagyobb számban fordulnak elő szélsőséges csapadékmennyiséggel jellemezhető időjárási események,[43] mint az 1992. február 8-i lassan mozgó vihar, mely során 120,6 mm eső esett – ez a valaha mért legnagyobb csapadékmennyiség Perthben,[39][41] –, valamint a 2010. március 22-i súlyos eső és jégverés, amely jelentős károkat okozott a teljes metropolisz területén.[44]

Perth, Nyugat-Ausztrália éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)45,846,242,437,634,328,126,327,832,737,340,344,246,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,031,429,725,822,419,318,418,920,223,226,329,024,6
Átlaghőmérséklet (°C)24,524,923,119,716,514,013,013,514,817,320,322,718,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,018,316,613,710,68,77,78,19,511,414,216,412,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)8,98,76,34,11,30,01,31,02,25,07,90,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1013194411717516913381522213848
Napi napsütéses órák száma1211108766781011129
Forrás: Bureau of Meteorology[45][46]
Temperatures: 1993–2012; Extremes: 1897–2012; Rain data: 1876–2012


Elszigeteltség

Perthhöz a legközelebbi nagyváros, melynek népessége meghaladja a 100 000 főt, a dél-ausztráliai Adelaide – a két város egymáshoz viszonyított távolsága 2104 km. A híres útikönyvszerző, Bill Bryson szerint Perth a Földön a legfélreesőbb város,[47] amit azzal támaszt alá, hogy a perthi metropolisz önmagában népesebb, mint Perthön kívül teljes Nyugat-Ausztrália, az Északi terület és Dél-Ausztrália Adelaide-től nyugatra eső része együtt. Jóllehet más számítások azt mutatják, hogy a San Franciscótól 3841 km-re fekvő Honolulu (népesség: 900 ezer fő), vagy az új-dél-walesi Sydney-től 2153 km-re lévő Auckland (népesség: 1,5 millió fő) Perthnél is elszigeteltebb települések.

Perth földrajzi értelemben egyaránt közelebb található a kelet-timori Dilihez (2785 km) és az indonéziai Jakartához, (3002 km), mint Sydney-hez (3291 km), a queenslandi Brisbane-hez (3604 km) vagy az Ausztráliai fővárosi terület Canberrájához (3106 km).

Népesség

A népesség alakulása
Perth statisztikai divízió
Év Népesség Vált. (%)  
1854 4 001 —    
1859 6 293 +57,3%
1870 8 220 +30,6%
1881 9 955 +21,1%
1891 16 694 +67,7%
1901 67 431 +303,9%
1911 116 181 +72,3%
1921 170 213 +46,5%
1933 230 340 +35,3%
1947 302 968 +31,5%
1954 395 049 +30,4%
1961 475 398 +20,3%
1966 559 298 +17,6%
1971 703 199 +25,7%
Source: ABS
Perthi metropolisz statisztikai terület
Év Népesség Vált. (%)  
1971 744 600 —    
1976 845 700 +13,6%
1981 941 479 +11,3%
1986 1 075 959 +14,3%
1991 1 226 115 +14,0%
1996 1 344 378 +9,6%
2001 1 452 058 +8,0%
2006 1 590 007 +9,5%
2008 1 687 815 +6,2%
2010 1 785 076 +5,8%
Forrás: ABS[48]
Megjegyzés: A perthi metropolisz része a Perthtől délre fekvő Mandurah városrész és Murray-megye.[33][49]

Perth Ausztrália negyedik legnépesebb városa, Adelaide-et a lélekszám tekintetében az 1980-as évek elején előzte meg. A 2006-os népszámlálás alapján Perth statisztikai területén belül 1 445 079 lakos élt. 2011-ben a metropolisznak körülbelül 1,83 millió lakosa volt.[50] 2013-ban a népesség a becslések szerint meghaladta a 2 milliót.[51]

Etnikai csoportok

A kontinensen kívül született népesség[52]
Születés szerinti ország Népesség
(2006)
UK Egyesült Királyság 168,483
NZL Új-Zéland 33,751
MAS Malajzia 28,939
ITA Olaszország 18,701
RSA Dél-Afrika 18,683
IND India 14,007
SIN Szingapúr 11,199
VIE Vietnám 10,081
IRL Írország 7,706
Kína Kína 7,681
GER Németország 7,617
NED Hollandia 7,570
IDN Indonézia 7,392
USA Egyesült Államok 5,524
Minden egyes pont – a 2006-os népszámlálás alapján – 100 olyan személyt jelez, aki az Egyesült Királyságban (sötétkék), Kínában (piros), Olaszországban (világoszöld), Malajziában (sötétzöld), Dél-Afrikában (barna), Szingapúrban (lila) és Vietnámban (sárga) született.

2006-ban a perthi metropolisz területén a legnagyobb leszármazási csoportok a következők voltak: angol (534 555 illetve 28,6%), ausztrál (479 174 illetve 25,6%), ír (115 384 illetve 6,2%), skót (113 846 illetve 6,1%), olasz (84 331 illetve 4,5%) és kínai (53 390 illetve 2,9%). A városban 26 700 ausztrál őslakos élt.[53]

Perth népességének egyik figyelemre méltó vonása a Nagy-Britanniában és Írországban született lakosok magas aránya. A 2006-os népszámlálás 142 424 perthi lakóról állapította meg, hogy Angliában született,[54] amivel a város alig marad el Sydney mögött (145 261 fő),[55] jóllehet Perth össznépessége a Sydneyben élő lakosság mindössze 35%-a.

Perth népességének az etnikai összetétele a 20. század második felében megváltozott, ekkor ugyanis nagy számban érkeztek bevándorlók Európa kontinentális részéről. Ezt megelőzően a helyi lakosság szinte kizárólag anglo-kelta etnikai háttérrel bírt. Mivel az 1950-es és 1960-as években Európából érkező hajók számára gyakran Fremantle volt az első ausztrál kikötő, Perthbe a legkülönfélébb – olasz, görög, holland, német, horvát és sok más – származású migráns szállt partra. Perth és Fremantle területén számottevő olasz befolyás érvényesül, ami nyilvánvaló az olyan helyeken, mint a fremantle-i üzletsor, a Cappuccino strip, ahol számos olasz vendéglátóhely és bolt található. Ugyancsak Fremantle-ben tartják az olasz hagyományokat követve a flotta megáldásának ünnepét minden évben a halászati idény kezdetekor. Decemberben Northbridge-ben San Nicola (Szent Miklós) fesztiválra kerül sor, mely során a látványos felvonulást elsősorban olasz nyelven megszólaló koncert követi. A Fremantle körüli kerületekben, például Spearwoodban és Hamilton Hillben szintén magas az olaszok, horvátok és portugálok részaránya. Perthben kisebb zsidó közösség is él – lélekszámuk 2006-ban 5082 volt –, ők elsősorban Kelet-Európából és utóbb Dél-Afrikából vándoroltak ki.

A legutóbbi időben érkezők egyik jellemző hullámát a dél-afrikai fehér kisebbség jelentette. A dél-afrikai származású lakosok 2001-ben váltak a negyedik legnagyobb külföldi csoporttá éppen az Olaszországban születetteket megelőzve. 2006-ra 18 825 dél-afrikai születésű lakos élt Perthben, ami a város népességének az 1,3%-át jelenti.[54] A afrikánereknek és angol felmenőkkel rendelkező afrikaiaknak az 1980-as és 1990-es évektől emigráns tömegeinek köszönhetően a várost a "dél-afrikai száműzöttek ausztráliai fővárosaként" is emlegetik.[56] Perth egyebek mellett azért is válhatott a dél-afrikai fehérek körében ilyen népszerűvé, mert más nagyvárosoknál közelebb fekszik Afrikához, a letelepedéshez bőségesen állnak rendelkezésre szabad területek, továbbá az éghajlat is valamivel melegebb, mint más ausztrál városokban, és ezzel Perth mediterrán klímája a leginkább emlékeztet Fokvároséra.

Az 1970-es évek második fele óta Délkelet-Ázsia a bevándorlók egyre jelentősebb forrását jelenti olyan mára gyökeret vert helyi közösségekkel, mint a vietnámi, maláj, indonéz, thai, szingapúri, hongkongi, szárazföldi kínai és indiai. 2006-ban 53 390 kínai származású személyt számláltak össze Perthben, ami a város népességének a 2,9%-a.[57] Őket a Nyugat-Ausztrália Ausztrál-Eurázsiai Társasága támogatja,[58] ami egyúttal a portugál felmenőkkel rendelkező malajziai bevándorlókat is segíti.[59]

Az indiai közösséghez számottevő, elsősorban Bombay-ből kivándorolt párszi népesség tartozik – Indiához Perth a legközelebb fekvő ausztrál város –, ezzel együtt 2006-ban 14 094 főt, vagyis 0,8%-ot tett ki a város még Indiában született lakosainak a száma.[57] Egyúttal Perth ad otthont a világ legnagyobb angol–burmai népességének; sokan Burma 1948-as függetlenné válását követően telepedtek le itt, így ma a város világszinten is az angol–burmai kultúra központjának számít. Hasonlóképen jelentős Perth angol–indiai népessége, akik a városban India függetlenségének kikiáltását követően telepedtek le.

Vallás

A legnagyobb vallásként a protestánsok, és ezen belül is az anglikánok adják a népesség 28%-át. Perth a Perthi Római Katolikus Érseki Egyházmegye, valamint a Perthi Anglikán Egyházkerület központja. A népesség 23%-a római katolikus, és ezzel a katolicizmus tekinthető a legnagyobb egységes felekezetnek. Öt perthi lakosból egy nem vallja magát vallásosnak, míg a népesség 11%-a nem nevezi meg vallását. A buddhizmus és iszlám külön-külön 20 ezret meghaladó követővel számol, továbbá Perthben 12 ezer mormon is él,[60] illetve a várost otthont ad az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza által alapított központi templomnak, a Perth Australia Temple-nek. Ausztráliában Perth rendelkezik az egyik legnagyobb, körülbelül 20 ezret számláló zsidó közösségével, az ortodox és haladó zsidóknak egyaránt van zsinagógájuk, sőt a modern ortodoxiára épülő iskolájuk – Carmel School – is. Perth bahái közösségéhez mintegy 1500-an tartoznak. A hinduizmus követőinek száma a városban meghaladja a 20 ezret. A Diváli felvonulás (’fények ünnepe’) 2009-ben szintén 20 ezer feletti látogatót vonzott. Hindu templomok Canning Vale-ben, Anketellben és a Swantól északra találhatók. Ezen kívül Perth a központja a 2012-ben alapított Personal Ordinariate of Our Lady of the Southern Cross személyi ordinariátusnak, aminek fő templomai a városban lévő, Szent Ninianról és Szent Chadról elnevezett templomok.[61]

Városrészek

Riverside Drive (videó)

A város 30 helyi önkormányzattal rendelkező területre (Local Government Area, LGA), illetve 355 környékre (suburb) oszlik.

City-k:

  • Armadale
  • Bayswater
  • Belmont
  • Canning
  • Cockburn
  • Fremantle
  • Gosnells
  • Joondalup
  • Kalamunda
  • Kwinana
  • Melville
  • Nedlands
  • Perth (belváros)
  • Rockingham
  • South Perth
  • Stirling
  • Subiaco
  • Swan
  • Vincent
  • Wanneroo

Shire-ek:

  • Mundaring
  • Peppermint Grove
  • Serpentine-Jarrahdale

Town-ok:

  • Bassendean
  • Cambridge
  • Claremont
  • Cottesloe
  • East Fremantle
  • Mosman Park
  • Victoria Park

Központi üzleti negyed

Bővebben: Perth (városrész)

Perth központi üzleti negyedét délről és keletről a Swan folyó határolja, a nyugati szélén a Kings Park található, míg északi szegélyén vasútvonalak húzódnak. A helyi és szövetségi állami támogatással egyaránt bíró Perth City Link elnevezésű projekt keretében a vasútvonal egy részét a felszín alá vezetik, így az elmúlt évszázad elkülönültsége után a Perth fő szórakozónegyedének számító Northbridge városrész a központi üzleti negyedből először közelíthető meg közvetlenül. A város sportcsarnoka és egyben rendezvényközpontja, az éppen a két városrészt összekötő területen található Perth Arena egy sor építészeti díjat nyert el. Emellett a Swannak is kisebb öblöt építenek, hogy így hozzák közelebb egymáshoz a várost és a folyót. A mintegy 1,3 millió négyzetméternyi irodaterülettel rendelkező üzleti negyed legnevezetesebb utcája a St Georges Terrace.[62] A kereskedelmi és vendéglátó létesítmények többsége a Hay Streeten és a Murray Streeten találhatók, míg a városban a legmagasabb épület a Central Park, ami egyébként a hetedik legmagasabb épület Ausztráliában.[63] Az utóbbi időben a központi üzleti negyedben összpontosult számos, a bányászat fellendülésével összefüggő fejlesztés, több üzleti beruházás és lakóépület áll befejezés előtt, ideértve az ausztrál–brit bányászati óriás, a BHP Billiton 244 méter magas irodaépületét.

Perth látképe a Mill Point felől
Nagyítás
Perth látképe a Mill Point felől

Igazgatási szervek

Kormányzói palota, Nyugat-Ausztrália
A Parlament épülete, Perth

Perth ad otthont a Nyugat-Ausztrália Parlamentjének és Nyugat-Ausztrália kormányzójának. A 2008-as állami szintű választást követően a törvényhozás alsóházaként működő Törvényhozó Gyűlésben az 59 helyből 42, míg a felsőházi szerepű Törvényhozó Tanácsban a 36 helyből 18 tartozott Perth metropoliszi területéhez. Perth továbbá 9 önálló, valamint három, jelentős részben a városhoz tartozó – Canning, Pearce és Brand választókerületek ugyanis a metropoliszon kívül eső területekre is kiterjednek – hellyel rendelkezik a szövetségi Képviselőházban. A metropolisz területe több mint 30 helyi önkormányzati testület között oszlik meg, ideértve a Perth központi üzleti negyedét igazgató City of Perth önkormányzatot is.

Az állam legmagasabb szintű bírósága, a Legfelsőbb Bíróság szintén Perthben található,[64] az állami szintű Kerületi[65] és Családügyi Bírósággal együtt.[66] Az alsó szintű rendőrbírói hivatal a metropoliszon belül hat helyen működik.[67] Az Ausztrál Szövetségi Bíróság és a szövetségi szintű rendőrbírói hivatalok a perthi Victoria Avenue-n található Nemzetközösségi Bíróságok épületét foglalják el,[68] ahol ezen kívül évente ülésezik Ausztrália Legfelsőbb Bírósága is.[69]

A perthi metropolisz területére vonatkozóan 1963. óta van érvényben a Metropolitan Region Scheme elnevezésű, jogszabályokban előírt területrendezési terv.[70]

Gazdaság

Népességének, valamint az üzleti világban és kormányzati területen betöltött, igazgatási központ szerepének köszönhetően Perth annak ellenére a nyugat-ausztrál gazdaság súlypontja, hogy egyébként a fő bányászati, olajipari és mezőgazdasági, elsősorban exportra termelő ágazatok az államon belül helyileg máshol működnek.[71] Perth állami szintű fővárosi rangja, gazdasági bázisa és a népesség mérete egyúttal fejlődési lehetőséget kínál számos más, a helyi és egyéb, diverzifikáltabb piacok felé tekintő vállalkozás számára.

Perth gazdaságának fejlődése az 1950-es évektől kezdve a szolgáltatási szektor erősödése irányában mutat. Habár a nyújtott szolgáltatások jelentős része a nyersanyag- és erőforrás-kitermelő iparággal, valamint – bár csökkenő mértékben – a mezőgazdasággal függ össze, a Perthben élők többségét egyik szektor sem érinti; a népesség munkáját tekintve jellemzően a többi perthi lakosnak nyújt szolgáltatásokat.[72]

Perth viszonylagos földrajzi elszigeteltségének köszönhetően soha nem rendelkezett számottevő ipari termelő tevékenységek kialakulásához szükséges feltételekkel; a város termelőipara a helyi népesség, valamint a bányászat, mezőgazdaság és egyes szakosodott területek – mint az utóbbi időkben a vízi járművek gyártása és karbantartása – közvetlen szükségleteit elégíti ki. Mindig is olcsóbb volt a szükséges iparcikkeket a keleti államokból vagy a tengerentúlról importálni.

Perth gazdaságföldrajzát az ipari foglalkoztatás alakította. A második világháborút követően Perth külvárosi területei a gépkocsik tömeges elterjedésével párhuzamosan erőteljesen növekedni kezdtek. A munkaerő decentralizációja és a közlekedés fejlődése utat nyitott a kisebb méretű gyártó létesítmények működésének a külső városrészekben. Több vállalat a külvárosokban – ahol ráadásul parkolási, megközelítési nehézségekkel, dugókkal sem igen kellett számolni – viszonylag olcsón elérhető földterületeket kihasználva tágas, egyszintes üzemeket épített. „A gyártó vállalkozások erős kötődése a lehetőleg központi és/vagy vasút melletti működési helyekhez sokat lazult.”[71]

A háború után jelentek meg az olyan ipartelepek, mint Kwinana, Welshpool és Kewdale, melyek aztán hozzájárultak a folyótól délre letelepedett gyártási tevékenységekhez. Kwinana iparterület kialakulását nagyban segítette a Perthöt Ausztrália keleti részeivel összekötő vasút nyomtávjának szabványosítása. Az 1950-es évek óta ez utóbbi ipari térségre a nehézipar túlsúlya a jellemző, olajfinomító létesítménnyel, nagyolvasztós acélhengerművel, timföldfinomítóval, erőművel és nikkelfinomítóval. A szintén a vasút egységesítésével összefüggő fejlesztésre 1968-ban került sor, amikor a Welshpool iparterület szomszédságában megépült a perthi rendező-pályaudvarokat felváltó Kewdale teherszállítási terminál.[71]

A második világháborút követő, nagyléptékű népességnövekedés nyomán[73] nem csak a termelőtevékenységekben emelkedett a foglalkoztatás, hanem a kis- és nagykereskedelemben, továbbá üzleti szolgáltatások területén, az egészségügyben, oktatásban, közösségi és személyi szolgáltatásokban, a közigazgatásban is. Egyre nagyobb mértékben ezek azok a perthi metropolisz környezetében koncentrálódott szolgáltatási ágazatok, melyek a munkahelyek jó részét teremtik.[71]

Nevezetességei

A Kwinana Freeway a Kings Parknál
  • A város régi vonzereje a napsütött tengerparti strandok láncolata. Perthben sokszor hónapok telnek el eső nélkül és a strandok végighúzódnak a város és környékének hosszú tengerpartján.
  • A Kings Park Perth botanikus kertje, több mint négy hektáron terül el. Területe nagyobb, mint a New York-i Central Park. Tavasszal a Kings Park virágba borul és a szebbnél szebb virágok pompája nagy turistalátványosság.
  • Perth állatkertje a Swan túloldalán található, benne a kontinens különleges állatfajai láthatók.
  • A Swan Bells, egy harangtorony a Swan folyó partján. Az épületegyüttes egy hajót formáz. A torony harangjai a St. Martin in the Fields templomból valók és az Egyesült Királyság ajándékai Ausztrália gyarmatosításának 200. évfordulója alkalmából.
  • A perthi Konferencia és Kiállítási Központ épületét 2004 szeptemberében nyitották meg, tanácskozóterme 2500 küldött befogadására alkalmas.
  • A perthi pénzverde egyike az ország két, még működő pénzverdéjének, üzletében különleges arany-, és ezüstérmék, aranyrudak, ékszerek vásárolhatók.
  • A Perth körüli szigetek közül különösen a Rottnest-sziget kedvelt turistacélpont. A szigetek általában védett természetvédelmi területek, ahova csak külön engedéllyel lehet belépni. A város és a szigetek közötti mély vizű hajózási csatorna hajóversenyek színhelye.
  • A Swan folyó torkolatánál fekvő Fremantle történelmi belvárosa is számos látnivalót kínál. Itt van a Nyugat-Ausztráliai Tengerészeti Múzeum, ahol számos hajó és hajóroncs látható. Egyebek között a több száz éve elsüllyedt holland Batávia hajó maradványai.
  • Perthben található Ausztrália legnagyobb víz alatti akváriuma is, mely szintén nagy turistalátványosság.
  • A várostól 25 percre északnyugatra található a festői Whiteman Park, mely a Swan völgyének nyugati határán fekszik. A park teljes területe 42 km2 és Lew Whitemannek a természeti értékek neves helyi gyűjtőjének nevét viseli. Több mint 2000 egyedet számláló állatvilága, több mint száz madárfaja és vízi világa védett, a területén levő források adják a nagyváros ívó-vízkészletének 40%-át.
  • A Swan-völgyi borvidék a várostól mintegy 16 km-re északra fekszik, ez a legrégibb borvidék Nyugat-Ausztráliában. Több mint 35 pincészete, számos étterme, vendéglője van.
  • Itt született Rob Swire is, aki a Pendulum együttes frontembere.

Közlekedés

Egy Transperth vonat

Perthnek nemzetközi repülőtere van, mely a hazai helyközi közlekedést is bonyolítja.

A városi forgalmat autóbuszok, vonatok és kompok szolgálják. Az agglomerációba a Transperth vasútvonalai futnak, a távolabbi városokba pedig a Transwa járatai. Az Indian Pacific vasút köti össze Perth városát Adelaide és Sydney városaival. A város teherpályaudvara 15 km-re délkeletre fekszik. A város kikötője a 19 km-re délnyugatra fekvő Fremantle a Swan folyó torkolatánál.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Regional population, 2020-21 financial year | Australian Bureau of Statistics (angol nyelven), 2022. március 29. (Hozzáférés: 2022. május 24.)
  2. ↑ 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2011–12. Australian Bureau of Statistics, 2013. május 14.
  3. ↑ The Catalina Base. The University of Western Australia, Archives and Records Management Services. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  4. ↑ (1970) Perth – a city of light Perth, W.A. Brian Williams Productions for the Government of WA, 1970 (Video recording) The social and recreational life of Perth. Begins with a 'mock-up' of the lights of Perth as seen by astronaut John Glenn in February 1962
  5. ↑ Gregory, Jenny: Biography – Sir Henry Rudolph (Harry) Howard – Australian Dictionary of Biography. Adbonline.anu.edu.au. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  6. ↑ Australian Broadcasting Corporation: Moment in Time – Episode 1, 2008. február 15. [2008. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  7. ↑ Moore, Charles. „Grandfather Glenn's blast from the past”, The Daily Telegraph (UK), 1998. november 5.. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. július 14.) 
  8. ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  9. ↑ Perth ranked as a "Beta–" class world city: The World According to GaWC 2010. Globalization and World Cities (GaWC) Study Group and Network. Loughborough University. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  10. ↑ Sandra Bowdler: The Pleistocene Pacific. Published in ‘Human settlement’, in D. Denoon (ed) The Cambridge History of the Pacific Islanders. pp. 41–50. Cambridge University Press, Cambridge. University of Western Australia. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  11. ↑ 'Bennell v State of Western Australia [2006 FCA 1243]. Federal Court of Australia Decisions. Australasia Legal Information Institute. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
  12. ↑ Newsletter: Single Noongar appeal—Perth: Bodney v Bennell 2008 (PDF). National Native Title Tribunal. [2009. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ Major, Richard Henry: Early Voyages to Terra Australis, now called Australia. Project Gutenberg of Australia, 1859. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  14. ↑ Appleyard, R. T. and Manford, Toby (1979). The Beginning: European Discovery and Early Settlement of Swan River Western Australia, University of Western Australia Press. ISBN 0-85564-146-0
  15. ↑ Stirling, James (1829. június 18.). „Proclamation”, Kiadó: wikisource.  
  16. ↑ Fremantle, John. Diary & Letters of Admiral Sir C. H. Fremantle, G.C.B. Relating the Founding of the Colony of Western Australia 1829. London: Hazell, Watson & Viey (1928) 
  17. ↑ Uren, Malcolm J. L.. Land Looking West. London: Oxford University Press (1948) 
  18. ↑ Crowley, Francis K.. Australia's Western Third. London: Macmillan & Co (1960) 
  19. ↑ Statham, Pamela.szerk.: Stannage, Tom: Swan River Colony, A New History of Western Australia. Nedlands: University of Western Australia Press (1981). ISBN 0-85564-181-9 
  20. ↑ Kimberly, W. B.. History of West Australia. Melbourne: F. W. Niven & Co., 44. o. (1897) 
  21. ↑ Perth, Encyclopaedia Britannica 9. Encyclopaedia Britannica, Inc., 314. o. (1986) 
  22. ↑ Town of Vincent – History. Adapted from 'History of the Town of Vincent', from Town of Vincent 2001 Annual Report, p.52 (possibly based on J. Gentili and others). Town of Vincent. [2008. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  23. ↑ :: REGIONAL WA:: Western Australia: History. Regional Web Australia, 2003. december 23. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  24. ↑ a b History of the City of Perth (PDF). City of Perth, 2005. március 23. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  25. ↑ a b Collections in Perth: 4. Colonial Administration. Collections in Perth. National Archives of Australia, 2007. augusztus 23. [2008. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  26. ↑ South Australia and Federation. Adelaide: Wakefield Press, 288. o. (2002). ISBN 1 86254 549 9 
  27. ↑ Deputy Premier 2nd Collier Government 1933–1935. John Curtin Prime Ministerial Library, 2005. május 11. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  28. ↑ WA Statistical Indicators June 2002. Australian Bureau of Statistics, 2002. július 11. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  29. ↑ Australia's identified mineral resources, 2002 (PDF). Geoscience Australia, 2002. október 31. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  30. ↑ Discussion Paper: Greater Perth Economy And Employment (PDF). Department for Planning and Infrastructure, 2003. augusztus 25. [2008. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  31. ↑ 175th Anniversary of Western Australia – Heritage Icons: January – The Swan River. Department of the Premier and Cabinet (Western Australia), 2004. december 31. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  32. ↑ History of the North Metro Region. Department of Education. Government of Western Australia. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  33. ↑ a b Sablon:Cite map
  34. ↑ About Us. 720 ABC Perth. Australian Broadcasting Corporation. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  35. ↑ 3218.0 Population Estimates by Statistical District, 2001 to 2009 (xls). 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2008–09. Australian Bureau of Statistics, 2010. március 29.
  36. ↑ Godfrey, Norm (1989 July). „The Value of Wetlands” (pdf). Planning and Management for Wetland Conservation Conference, 15 June 1988 372: 4–11, Perth, Western Australia: Environmental Protection Authority. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2013. október 11. 
  37. ↑ Tapper, Andrew.szerk.: Gray, Kathleen: The weather and climate of Australia and New Zealand, First, Melbourne, Australia: Oxford University Press, 300. o. (1996). ISBN 0-19-553393-3 
  38. ↑ Linacre, Edward, Geerts, Bart. Climates and Weather Explained. London: Routledge, 379. o. (1997). ISBN 0-415-12519-7 
  39. ↑ a b c Annual Climate Summary for Perth: Near average rainfall with warmer days for Perth in 2008. Bureau of Meteorology, 2009. január 2. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  40. ↑ a b Perth Airport climate statistics. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2012. december 25.)
  41. ↑ a b Meteorological hazards (PDF). Natural hazard risk in Perth, Western Australia – Cities Project Perth Report. Geoscience Australia, 2005. (Hozzáférés: 2012. december 25.)
  42. ↑ Jandakot Airport climate statistics. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2009. július 30.)
  43. ↑ How extreme south-west rainfalls have changed (PDF). Indian Ocean Climate Initiative, 2000. [2009. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  44. ↑ Storm brings huge damage bill. The West Australian, 2010. március 23. [2011. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  45. ↑ Western Australian Climate Services Centre (Bureau of Meteorology): Perth Metro Climate Averages (PDF), 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 20.)[halott link]
  46. ↑ Western Australian Climate Services Centre (Bureau of Meteorology): Perth Metro Climatic Extremes (PDF), 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 20.)[halott link]
  47. ↑ Bryson, Bill. Down Under (2001). ISBN 978-0-552-99703-4 
  48. ↑ 3218.0 Historical Population Estimates by Australian Statistical Geography Standard, 1971 to 2011 (XLS). Australian Bureau of Statistics, 2012. július 31. (Hozzáférés: 2012. november 30.)
  49. ↑ Greater Perth. 2011 Census QuickStats. Australian Bureau of Statistics, 2013. március 28. (Hozzáférés: 2013. július 25.)
  50. ↑ 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2011 – Western Australia. Bureau of Statistics, 2013. február 6. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  51. ↑ Perth 2013 populations. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 20.)
  52. ↑ Australian Bureau of Statistics: Community Profile Series : Perth (Statistical Division). 2006 Census of Population and Housing, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. szeptember 19.)
  53. ↑ Contents (PDF). [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 23.)
  54. ↑ a b Australian Bureau of Statistics: Perth (Statistical Division). 2006 Census QuickStats, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. február 28.)
  55. ↑ Australian Bureau of Statistics: Sydney (Statistical Division). 2006 Census QuickStats, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. február 28.)
  56. ↑ Yeld, John: Packing for Perth because of the poo!. IOL. Cape Argus, 2006. március 6. (Hozzáférés: 2007. augusztus 14.)
  57. ↑ a b Australian Bureau of Statistics: Community Profile Series : Perth (Statistical Division). 2006 Census of Population and Housing, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
  58. ↑ Australian Eurasian Association of WA Inc. Official site
  59. ↑ 500th Anniversary of Portuguese Landing in Malacca 1511, October 2011, at Australian Eurasian Association of WA Inc. Archived from the original on 10 October 2011.
  60. ↑ LDS Church Statistics. [2014. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  61. ↑ New Contact Details. ordinariate.org.au. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  62. ↑ Perth, commercial area information. Emporis.com. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  63. ↑ World's tallest skyscrapers by country. Emporis.com. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  64. ↑ Jurisdiction. Supreme Court of WA, 2008. október 16. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  65. ↑ About the District Court. District Court of WA, 2008. október 16. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  66. ↑ About the Family Court. Family Court of WA, 2008. október 16. [2008. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  67. ↑ Magistrate Court Locations. Department of Justice, 2008. október 16. [2008. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  68. ↑ WA Registry. Federal Court of Australia, 2008. augusztus 2. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  69. ↑ 2007 Annual Report (PDF). High Court of Australia, 2008. március 18. [2008. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  70. ↑ Regional Planning Schemes. WA Planning Commission. [2008. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  71. ↑ a b c d Greater Perth Economy and Employment. WA Department of Planning and Infrastructure, 2003. augusztus 25. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  72. ↑ Structure of the WA Economy. WA Department of Treasury and Finance, 2006. január 24. [2008. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
  73. ↑ Australian Historical Population Statistics 2008. Australian Bureau of Statistics, 2008. augusztus 5. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

További információk

Commons:Category:Perth, Australia
A Wikimédia Commons tartalmaz Perth (Ausztrália) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perth_(Ausztrália)&oldid=23568097”