Nyári vargánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Klaci0327 (vitalap | szerkesztései) 2021. január 6., 22:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1D0B:CF00:1576:6931:9CBE:9851 (vita) szerkesztéséről Sphenodon szerkesztésére)
Nyári vargánya
B. reticulatus
B. reticulatus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák
(Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak
(Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Boletus
Faj: B. reticulatus
Tudományos név
Boletus reticulatus
Schaeff.
Szinonimák

Boletus aestivalis (Paulet) Fr.

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári vargánya témájú médiaállományokat és Nyári vargánya témájú kategóriát.

Nyári vargánya
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

nincsenek

csupasz

A nyári vargánya (Boletus reticulatus, korábban B. aestivalis) a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe és a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj. Rendkívül hasonló az ízletes vargányához (B. edulis).

Egész Európában, a legdélibb és a legészakibb részek kivételével megtalálható, de sehol sem igazán gyakori. Lombos erdőkben, elsősorban tölgyesekben gyűjthető, a savanyú vulkanikus talajt kedveli, meszes talajon, mészkőhegységekben jóval ritkább, de megél homoki tölgyesekben is. Ritkábban fenyvesekben is előfordul. Küllemében az ízletes vargányához hasonló, de kalapja púposabb, és rendszerint sötétebb színű, tönkje recés, hálózatos szemcsékkel díszített. Húsa nyomásra, törésre nem kékül, tejnedvet nem ereszt. Magyarországon főleg nyáron, elsősorban júniusban, de kiadósabb, csapadékosabb években egészen októberig, az első fagyokig terem.

Szárításra kiválóan alkalmas, igen ízletes, közkedvelt gomba.

Jó termőhelyei: Mátra (Recsktől délre, Csákánykő-Nagylápafő között, Muzsla-hegy, Tarna-völgy egyes részei), Zempléni-hegység: Bózsva-Telkibánya között a Kecske-pad, az Elő-hegy, Kovácsvágás-Nagyhuta közötti erdő, Hollóházától északra, északnyugatra a Lapis-völgy és a Hrabó-hegyek, valamint a Börzsöny.