Mohol
| Mohol (Мол / Mol) | |
 | |
| A római katolikus templom a Szent Flórián-szoborral | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Ada |
| Rang | városi jellegű település |
| Irányítószám | 24435 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6009 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 69 m |
| Terület | 68,1 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 51″, k. h. 20° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 51″, k. h. 20° 07′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mohol témájú médiaállományokat. | |
Mohol (szerbül Мол / Mol) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Ada községben.
Fekvése
Mohol (szerbül Мол / Mol, németül Mol) a mai Ada község déli részén fekvő legnagyobb, Adával majdnem megegyező nagyságú és lakosú település, amely a Tisza mentén húzódik az Újvidék-Szeged országúton. Adához 1957 július 1-jén, egy népszavazás útján csatolták; területeinek egy része pedig Topolyához került.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 8275 | 8121 | 8097 | 8128 | 7950 | 7522 | 6786[2] | 6009[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 4217 | 62,14 |
| Szerbek | 2189 | 32,25 |
| Cigányok | 153 | 2,25 |
| Jugoszlávok | 52 | 0,76 |
| Horvátok | 22 | 0,32 |
| Albánok | 10 | 0,14 |
| Montenegróiak | 8 | 0,11 |
| Németek | 5 | 0,07 |
| Szlovákok | 4 | 0,05 |
| Ruszinok | 3 | 0,04 |
| Muzulmánok | 3 | 0,04 |
| Bunyevácok | 3 | 0,04 |
| Ukránok | 2 | 0,02 |
| Szlovének | 2 | 0,02 |
| Macedónok | 2 | 0,02 |
| Románok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres személyek
- Moholy-Nagy László (1895-1946) építész és festő - itt töltötte gyermekkorát
- Dr. Bálint Lipót – moholi születésű ezredorvos, az I. világháborúban többször kitüntették
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1805-ben alapították, azonban mai formáját csak később nyerte el. A kicsi, 17x7 méteres vertfalú épületet háromszori átépítés után bővítették mai 55×15 méteres formájára. Külső homlokzata eklektikus stílusú, tűhegyes sisakú tornya klasszicista elemekkel díszített. Belsejének festése a 19. század elejéről való, Szent György lovagot ábrázoló oltárképe bécsi műhelyben készült. A templom orgonája Pécsen, az Anster cégnél készült.
- A település központjában található Vajdaság legnagyobb köztéren álló Szent István szobra. A szobrot Sass Tamás, helyi lakos, a moholi katolikus hitközséggel közösen állíttatott. A Szent István szobor leleplezése és megszentelése 2006. augusztus 20-án volt, nagyszámú helybéli és vidéki vendégek jelenlétével.
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
