Magyar Képzőművészeti Egyetem
| Magyar Képzőművészeti Egyetem (Hungarian University of Fine Arts) | |
 | |
| Az egyetem főhomlokzata | |
| Alapítva | 1871 |
| Korábbi nevei | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1871–1908) Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1908–1945) Magyar Képzőművészeti Főiskola (1945–2001) |
| Típus | művészeti egyetem |
| Oktatók száma | Kb. 170[1] |
| Rektor | Radák Eszter (2018. január 25. – )[2] |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 69. |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Képzőművészeti Egyetem
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″ | |
| A Magyar Képzőművészeti Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Képzőművészeti Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69-71. szám alatt. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2000 óta viseli.[3]
Története
A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a 19. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása. Az 1861-ben megalakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, s ezen belül is Kelety Gusztáv festő és műkritikus állt a kezdeményezés élére. Ennek köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A Keleti igazgatta intézmény első tanárai közé tartozott Székely Bertalan és Schulek Frigyes.
_2.jpg)
A kis hallgatói létszámmal induló Mintarajztanoda hamar kinőtte a terézvárosi épületet, így az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elhatározta egy önálló, tanításra és kiállításra egyaránt alkalmas székház megépítését. Végül mai helyén, a korabeli Epreskertben, a Sugárúton (Andrássy úton) 1876-ra készült el a 71. szám alatti épület Rauscher Lajos és Kolbenheyer Ferenc,[4] a 69. szám alatti központi épület pedig 1877 novemberére Láng Adolf tervei alapján, Lotz Károly belső freskóival és Róth Miksa színes ablakaival. A Mintarajztanodának és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokának is helyet adó, ma ismert épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült fel. Az intézmény az elkövetkezendő évtizedekben egyre szélesebb körű képzést nyújtott, s intézményei mind több epreskerti épületre kiterjedtek (Festészeti Mesteriskola, Szobrászati Mesteriskola, Női Festőiskola stb.). 1896-ban kivált belőle az Iparművészeti Iskola, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje.
1920-ban Lyka Károly vezetésével oktatási reformot hajtottak végre. A mesteriskolákat összevonták, s a tanárképzés helyett a művészképzésre helyezték a hangsúlyt. A második világháborút követően az immár Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő intézményben az iparművészképzés végleg megszűnt, a képzőművészeti szakok viszont differenciálódtak (freskó-, mozaikfestés, gobelintervezés stb.) és elindult a restaurátorok képzése. 1971-ben az intézmény egyetemi rangot kapott, később megindult a díszlet- és jelmeztervezői, majd a látványtervezői szak is.
A tanintézmény története során a rektorok mellett a tanári kart is koruk elismert képzőművészei erősítették, gyakran olyan alkotók, akiknek híre külföldön éppúgy ismert, mint idehaza. Az 1948-1991 közötti időszakban a pártállami berendezkedés befolyásolta az intézmény oktatóinak kiválasztását.
Híres oktatók: a festő-grafikus Ferenczy Károly, Vaszary János, Olgyai Viktor, Berény Róbert, Kmetty János, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Koffán Károly, Gerzson Pál, a szobrászok közül Ferenczy Béni, Bencsik István, Farkas Ádám, Jovánovics György.
Rektorai 1871-től napjainkig
|
|
Szervezeti felépítése
A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt található, itt van az egyetem kiállítóterme, a Barcsay-terem is, továbbá 1949 óta az épületben működik a Budapest Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) is. Az egyetem további intézményei az Epreskert néven is ismert épületkomplexum (VI. kerület, Kmetty György utca 26–28., öt épület kálváriával), valamint a Feszty-ház (VI. kerület, Bajza utca 39.). Az egyetem saját művésztelepe a Tihanyban található Somogyi József Művésztelep.
A tanszékek a következők: Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Intermédia Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Restaurátor Tanszék, Tanárképző Tanszék, Művészetelméleti Tanszék, Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszék, Művészettörténet Tanszék
A következő művészeti szakokra lehet jelentkezni:
- festőművész
- intermédia művész
- grafikusművész
- restaurátor művész
- szobrászművész
- képzőművészet-elmélet
- alkalmazott látványtervezés
- látványtervező művész
- képzőművész-tanár
Jegyzetek
- ↑ Oktatók névsora az egyetem honlapján
- ↑ https://index.hu/belfold/2017/12/12/uj_rektora_lesz_a_soproni_egyetemnek_es_a_kepzomuveszeti_egyetemnek/
- ↑ 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról, 1. § (3) bek. a) pont
- ↑ https://revart.eoldal.hu/cikkek/kepzomuveszeti-foiskola-tortenete/a-magyar-kepzomuveszeti-egyetem-epuletei.html
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Magyar Képzőművészeti Egyetem szócikkét lásd 675. p. ISBN 963 8477 45 8
