Leléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 04:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Leléd (Leľa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterMezei Sándor
Irányítószám943 65
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség308 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület8,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 46′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 46′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Leléd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Leléd (szlovákul Leľa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése

Párkánytól 8 km-re északkeletre, az Ipoly jobb partján, szűk völgyben fekszik.

Története

Területén már az újkőkorban is éltek emberek.

1262-ben említi először oklevél, ekkor az esztergomi érsekség birtokolta. A 16. században a török által elpusztított magyar lakosság helyére szlovákokat telepítettek, akik idővel elmagyarosodtak. 1715-ben malom és 20 adózó volt a településen. 1828-ban 74 házában 447 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LELÉD. vagy Leleld. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Bajtának szomszédságában, mellynek filiája földgye 3 vetőre van osztva ’s középszerű, hegyes, réttye kevés, szőleje tűrhető van." [2]

Fényes Elek szerint "Leléd, magyar falu, Honth vármegyében, az Ipoly mellett, Esztergomhoz 1 mfd. 455 kath. lak., termékeny szántóföldekkel, kövér rétekkel, szőllőhegygyel, erdővel. F. u. a primás." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett.

Népessége

1910-ben 553 lakosából 549 magyar, 3 szlovák és 1 német.

2001-ben 396 lakosából 343 magyar és 46 szlovák volt.[4]

2011-ben 375 lakosából 307 magyar és 48 szlovák.

Nevezetességei

Képek

  • Leléd látképe
    Leléd látképe
  • Leléd köszönt. Jelképek.
    Leléd köszönt. Jelképek.
  • A lelédi templom
    A lelédi templom
  • A lelédi magyar óvoda
    A lelédi magyar óvoda
  • Kápolna a harctereken hősi halált halt falubeliek emlékére
    Kápolna a harctereken hősi halált halt falubeliek emlékére
  • A kocsma és a bolt
    A kocsma és a bolt
  • Egy régi sírkő 1820-ból
    Egy régi sírkő 1820-ból
  • Az Ister Granum Eurorégió tájékoztató táblája a faluban
    Az Ister Granum Eurorégió tájékoztató táblája a faluban

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 25.)

Források

  • Liszka József (szerk.) 1994: Leléd hagyományos gazdálkodása. Népismereti könyvtár 8. Komárom - Dunaszerdahely.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leléd&oldid=23666155”