Kisprázsmár
| Kisprázsmár (Toarcla, Tarteln) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Nagysink |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 507046 |
| SIRUTA-kód | 40848 |
| Népesség | |
| Népesség | 308 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 55″, k. h. 24° 44′ 30″45.898515°N 24.741695°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 55″, k. h. 24° 44′ 30″45.898515°N 24.741695°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisprázsmár (románul: Toarcla, németül: Tarteln) falu Romániában, Brassó megye nyugati határán. Közigazgatásilag Nagysink községhez tartozik. Erdélyi szászok telepítették a középkorban, a 19–20. századok folyamán vegyes román–német lakossága volt, azonban a falu elszigeteltsége miatt az emberek nagy része a 20. század végéig elvándorolt. Látványossága a központban álló, impozáns tornyú kisprázsmári erődtemplom.
Fekvése
[szerkesztés]Brassó megye nyugati határán fekszik. A községközponttól, Nagysinktől légvonalban 5, úton 9 kilométerre nyugatra fekszik, Brassó megyeszékhelytől pedig 75 (úton 100) kilométerre északnyugatra.[2] Brulyával, Mártonheggyel és Gerdállyal együtt alkotja az úgynevezett Kampestwänkelnek (káposztasarok) nevezett területet, amely ismert volt zöldségterméséről.[3]
A Hortobágy-hegység területén, a Brulya-patak (Valea Bruiului) mentén helyezkedik el. Éghajlata átmenetet képez a zordabb Olt-környéki és az enyhébb küküllőmenti klíma között. Az uralkodó légáramlatok északnyugati irányból érkeznek. Az éves átlaghőmérséklet 8,8 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 600–650 mm.[4]
Története
[szerkesztés]Központjában kétezer éves géta sírokat tártak fel, vagyis a környék az i. sz. 1. század körül már lakott volt.[5] A falu a 12–13. század során települt, templomának építése a stílusjegyek alapján a 13. század elejére tehető. Első okleveles említése 1329-ből származik (Tartlaw), mikor Benherus kisprázsmári geréb, Nagysinkszék királybírója más gerébekkel együtt malomvásárlást hitelesít Prépostfalván. A pápai tizedjegyzékben Nycolaus de Tharcla plébánosát említik.[2][6]
1494-ben a falu leég. 1500 körül Kisprázsmár nagysinkszéki szabadfalu, 46 gazda, öt pásztor és két szegényember lakta. A faluban iskola működött, és két üres házat is felírtak. 1509-ben a nagyszebeni tanács képviselői és a vajda egy nemesember meggyilkolásáról tárgyaltak, amelyet Kisprázsmár lakói követtek el. 1532-ben 46 háztartást jegyeztek fel. 1549-ben és 1552–1554 között a falu adókedvezményt kapott tűzvészek utáni újjáépítéshez. 1719-ben 36 ember halt meg pestisben.[2]
A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott, a román hatalomátvétel után Fogaras megye majd Sztálin régió, 1968 óta Brassó megye része.[6] Lakossága a 19. század végétől a 20. század közepéig 800-900 körül mozgott, román többséggel; ezután hanyatlani kezdett. A 21. század elején a népesség 300-350 volt, a szászok kivándoroltak.[1]
Leírása
[szerkesztés]A 21. század elejére lakosságának nagy részét elveszítette; az erődtemplom és a legtöbb ház elhanyagolt állapotba került.[7][8] A faluba vezető országutat 2020-ban aszfaltozták le első alkalommal.[9]
A falu központjában, a főutca nyugati során áll a román stílusú, háromhajós kisprázsmári erődtemplom. A 13. században emelték a szászok, a 16. században erődítették és sokszögletű, két védőtornyos várfalat építettek köréje, melyet azonban mára lebontottak. Erődített, masszív harangtornya a nyugati oldalon van, bélletes kapuja hat kapuzatos. Az egyik védőtorony alapjára építették fel a falu iskoláját.[2][7] Miután a falu elveszítette szász lakosságát, a templom is elhagyatottan, zárva áll.[8] A szász erődtemplomon kívül két román ortodox templom is van a faluban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Kisprázsmár. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- ↑ a b c d Fabini 725–727. o.
- ↑ Roth 42. o.
- ↑ a b Despre Cincu. Comuna Cincu. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- ↑ S-au descoperit morminte getice la Toarcla. Salut Făgăraș, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- ↑ a b Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára: Toarcla. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- ↑ a b Roth 35. o.
- ↑ a b Toarcla, satul rivalității dintre oameni și timp. Salut Făgăraș, 2019. január 2. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- ↑ Se asfaltează în comuna Cincu. Salut Făgăraș, 2020. június 4. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
- ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040
További információk
[szerkesztés]- Satul Toarcla, într-un documentar inedit la TVR1. Bună ziua Făgăraș, 2018. április 21. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
- Tarteln. kirchenburgen.org. (Hozzáférés: 2023. november 30.)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}