Bélletes kapu
A bélletes kapu a román kori templomépítészet egyik jellemző építészeti és épületszobrászati alkotása.
Tartalomjegyzék |
Főbb jellemzői[szerkesztés]
A bélletes kapuban fokozatosan szűkülő kapuzatok sorakoznak, melyek díszítése egységes: oszloplábazatokból, oszlopokból, oszlopfőkből, majd a timpanont keretező ívelt hengeres tagból állnak. Az oszlopokat néha faragással díszítik (Pl. Gyulafehérvári érseki székesegyház). Az oszlopok helyén gyakran áll oszlop szerepű szobor (pl. Pusztaszeren). A timpanon díszítése faragott kő (Pl. Gyulafehérváron), vagy festmény (az egykori esztergomi székesegyház díszkapuján).
Magyarországi előfordulásai[szerkesztés]
Gazdag változatosságban maradt fenn ez az építészeti részlet számos román kori templomunkon. Legismertebb talán a jáki templom nyugati kapuja és a sopronhorpácsi díszkapu. Ugyancsak szép, mert színes oszlopok sorakoznak benne, a pannonhalmi apátságban a templomból a kerengőbe vivő déli díszkapu is.
Irodalom[szerkesztés]
- Pogány Frigyes: Festészet és szobrászat az építőművészetben. Budapest
- Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Budapest, 1972,
- Pogány Frigyes: Festészet és szobrászat az építőművészetben. Budapest
- Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Budapest, 1972,

