Magyarországi Katalin szerb királyné
| Árpád-házi Katalin | |
| Magyarországi Katalin | |
 | |
| Szerbiai Királyság királynéja | |
| Каталина Арпад | |
| Uralkodási ideje | |
| 1276. – 1282. | |
| Elődje | Ilona |
| Utódja | Angelina Ilona |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Árpád-ház |
| Született | 1256/57 Magyar Királyság |
| Elhunyt | 1314. után (57 évesen) Szerémség |
| Édesapja | V. István magyar király (1239–1272) |
| Édesanyja | Erzsébet kun hercegnő (1240–1290/95) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | IV. István Dragutin szerb király (1252–1316) |
| Gyermekei | 1. Erzsébet (1270 körül–1331) 2. Ulászló (1280–1324) 3. Uroš |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Katalin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Árpád-házi Katalin (1256/57 – 1314. után) magyar királyi hercegnő és szerb királyné. Kotromanić Erzsébet magyar királyné dédanyja és Cillei Borbála magyar királyné szépanyja.
Élete[szerkesztés]
Édesapja V. István magyar király, édesanyja Kun Erzsébet.
Katalin volt szülei második legidősebb gyermeke, testvérei közül Mária nápolyi királyné, Annából bizánci császárné lett. Katalin 1269 körül feleségül ment István Dragutin szerb trónörököshöz. Wertner Mór a házasság létrejöttéről így nyilatkozik: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): „IV. Béla s V. István okmányai értelmében 1269-ig a két udvar közt nemcsak hogy feszült viszony uralkodott, hanem hogy sőt háborút is viseltek egymással, ami nem történt volna akkor, ha a két udvar már 1261-ben rokoni viszonyban áll egymással. Jogunk van tehát azon feltevésnek helyt adni, hogy Dragutin István eljegyzése és egybekelése V. István legidősebb leányával két állam közt létrejött béke zálogának tekintendő s hogy 1269. első felében létesült. [...] A házasság létrejöttének időpontjára nézve semminemű adatunk nem maradt fenn; csak azt tudjuk, hogy Katalin 1269 körül a szerb udvarban tartózkodott.”[1]
Férje 1276-tól 1282-ig IV. István Dragutin néven Szerbia királya volt. Férje trónfosztása után követte őt a Szerémségbe. A királynéi címéről nem mondott le, és levelezéseiben is megadták neki továbbra is ezt a titulust. Wertner így fogalmaz erről: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Hogy Katalin annak daczára, hogy férje csak a Szerémség kormányzója volt, mégis politikailag szerepelt s hogy Árpád-házi származását külföldön is becsülték, azt azon körülmény is bizonyítja, hogy II. Károly nápolyi király 1300. január 12-én hozzá »Magnifice Principisse domine Catarine Illustri Regine Servie, carissime sorori nostre« czím alatt Martell Károly fiának magyar trónkövetelése ügyében levelet menesztett.”[2] Miután Katalin szerb királyné volt V. István magyar király elsőszülött lánya, így az ő megnyerése kulcsfontosságú szerepet játszott az Anjou uralkodó elismertetésében, hiszen Katalin gyermekei a trónöröklésben megelőzték Árpád-házi Mária nápolyi királynénak a gyermekeit, ugyanis Mária csak a harmadszülött leány volt.
Az utolsó információnk Katalinról, hogy közvetlenül anyósa, Ilona szerb királyné halála után 1314-ben a sógornője, Szimóna királyné, Milutin király negyedik felesége kíséretében a férje öccsének, Milutinnak az udvarába látogatott, ahonnan gazdag ajándékokkal tért haza Magyarországra.[3]
Gyermekei[szerkesztés]
- Férjétől, IV. István Dragutin (1252–1316) szerb királytól, 3 gyermek:
- Erzsébet (1270 körül–1331), férje Kotroman István (1242 körül–1314) bosnyák bán , 4 gyermek, többek közt:
- Kotromanić István (1292–1353) bosnyák bán, felesége Piast Erzsébet (1302–1345) kujáviai hercegnő, 1 leány:
- Kotromanić Erzsébet magyar királyné (1340 körül–1387), férje I. Lajos magyar király (1326–1382), 4 leány, többek közt:
- Kotromanić Ulászló (–1354), felesége Šubić Ilona bosnyák anyakirályné (1306 körül–1378 körül), 3 gyermek, többek között:
- Kotromanić Katalin (–1396 körül), férje I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385), 2 fiú, többek között:
- Cillei Hermann (1360 körül–1435) horvát és szlavón bán, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül), 6 gyermek, többek között:
- Cillei Borbála (1392–1451), férje Zsigmond magyar király (1368–1437), 1 leány:
- Cillei Hermann (1360 körül–1435) horvát és szlavón bán, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül), 6 gyermek, többek között:
- I. Tvrtko bosnyák király (1338 körül–1391), felesége Sisman Dorottya (1355 körül–1382/1390) bolgár királyi hercegnő, 1 fiú+1 természetes fiú, többek közt:
- II. Tvrtko bosnyák király (1382 előtt–1443)
- Kotromanić Katalin (–1396 körül), férje I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385), 2 fiú, többek között:
- Kotromanić István (1292–1353) bosnyák bán, felesége Piast Erzsébet (1302–1345) kujáviai hercegnő, 1 leány:
- Ulászló (1280–1324) szerémi és macsói bán, szerb és magyar trónkövetelő
- Uroš, szerzetes
- Erzsébet (1270 körül–1331), férje Kotroman István (1242 körül–1314) bosnyák bán , 4 gyermek, többek közt:
Származása[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lásd Wertner (1891: 62).
- ↑ A latin nyelvű szöveg magyarul így hangzik: Nagyságos Katalin úrnőnek, Szerbia jeles királynéjának, legkedvesebb nővérünknek. A levél írója Katalin királyné húgának, Máriának volt a férje, a szerk. Lásd Wertner (1891: 63).
- ↑ Lásd Wertner (1891: 63).
- ↑ Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Miroslav Marek: The Laskaris family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2002. október 1. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Miroslav Marek: The Angelos family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. [2023. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Irodalom[szerkesztés]
- Wertner Mór: Katalin királyné, magyar herczegnő, In: W. M.: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 61–63, 1891.
- Wertner Mór: Katalin. V. István legöregebb leánya, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 505–508, 1892.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- FMG/Serbia Kings (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- Euweb/The Nemanjiden Archiválva 2008. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. január 17.)
| Előző Ilona |
Szerb királyné  1276 – 1282 |
Következő Angelina Ilona |
