„Bársonyos forradalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. április 12., 02:02-kori változata

A bársonyos forradalom (csehül: sametová revoluce, szlovákul: nežná revolúcia) kifejezést annak a folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brünnben (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta '77 mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, tagja nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubček lett a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.

Lásd még

Gyertyás tüntetés (Pozsony, 1988)

Forrás

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos forradalom témájú médiaállományokat.

Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History (Oxford University Press, 2004)

Ez a Szlovákiáról szóló vagy Szlovákiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+[[Fájl:Prague November89 - Wenceslas Monument.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tüntetés [[Prága|Prágában]] 1989 novemberében]]
-A '''bársonyos forradalom''' ({{csehül|sametová revoluce}}, {{szlovákul|nežná revolúcia}}) kifejezést annak a folyamatnak a leírására használják, melynek során [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] a hatalmat a [[Kommunista]] Párt viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A [[kommunizmus]] lengyel, magyar és [[Német Demokratikus Köztársaság|kelet-német]] bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is [[Prága|Prágában]] és [[Brünn]]ben ([[1989]] augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a [[Charta '77]] mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános [[sztrájk]]ot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a Kommunista Párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, tagja nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án [[Alexander Dubček]] lett a parlament elnöke, [[Václav Havel]] pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a forradalom vezetőit.
+A '''bársonyos forradalom''' ({{csehül|sametová revoluce}}, {{szlovákul|nežná revolúcia}}) kifejezést annak a folyamatnak a leírására használják, melynek során [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] a hatalmat [[Csehszlovákia Kommunista Pártja]] (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A [[kommunizmus]] lengyel, magyar és [[Német Demokratikus Köztársaság|kelet-német]] bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is [[Prága|Prágában]] és [[Brünn]]ben ([[1989]] augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. [[1989]]. [[november 18]]-án megalakították a [[Civil Fórum]]ot. Ebbe bekerültek a [[Charta '77]] mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános [[sztrájk]]ot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. [[November 29]]-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. [[December 10]]-én megalakult az új kormány, tagja nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: [[december 28]]-án [[Alexander Dubček]] lett a parlament elnöke, [[Václav Havel]] pedig köztársasági elnök lett. [[1990]]. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.
 ==Lásd még ==
@@ 5. sor: / 6. sor: @@
 == Forrás ==
+{{commons|Category:Velvet Revolution}}
 * Jan Palmowski: ''Oxford Dictionary of Contemporary World History'' (Oxford University Press, 2004)