„Ezeres” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
44. sor: | 44. sor: | ||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
||
A [[középkor]]ban |
A [[középkor]]ban helyén álló falu ''Egres'' névre hallgatott, ami az ''[[éger]]'' szóból való. A [[Oszmán Birodalom|török]] hódoltság után ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Egrus'' ([[1319]]), ''Egreus'' ([[1437]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]). |
||
==Története== |
==Története== |
A lap 2009. október 11., 00:44-kori változata
Ezeres (Ezeriș) | |
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Ezeres |
Rang | községközpont |
Polgármester | Ioan Rusu (PNL) |
Irányítószám | 327195 |
SIRUTA-kód | 52767 |
Népesség | |
Népesség | 796 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 18 |
Népsűrűség | 10,18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 219 m |
Terület | 78,23 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′Koordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ezeres (románul: Ezeriș) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
A Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.
Nevének eredete
A középkorban helyén álló falu Egres névre hallgatott, ami az éger szóból való. A török hódoltság után ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Egrus (1319), Egreus (1437), Eserisch (1761), Ezeres (1808).
Története
Újkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált.
1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.
1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítéltek.
1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.
Népessége, nemzetiségek, vallások
- 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
- 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
- 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.