„Ezeres” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:


==Nevének eredete==
==Nevének eredete==
A [[középkor]]ban a helyén álló falu ''Egres'' névre hallgatott, ami az ''[[éger]]'' szóból való. A [[Oszmán Birodalom|török]] hódoltság után ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Egrus'' ([[1319]]), ''Egreus'' ([[1437]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]).
A [[középkor]]ban helyén álló falu ''Egres'' névre hallgatott, ami az ''[[éger]]'' szóból való. A [[Oszmán Birodalom|török]] hódoltság után ebből a [[Román nyelv|románban]] fejlődött ki mai neve. Említései: ''Egrus'' ([[1319]]), ''Egreus'' ([[1437]]), ''Eserisch'' ([[1761]]), ''Ezeres'' ([[1808]]).


==Története==
==Története==

A lap 2009. október 11., 00:44-kori változata

Ezeres (Ezeriș)
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
MegyeKrassó-Szörény
KözségEzeres
Rangközségközpont
PolgármesterIoan Rusu (PNL)
Irányítószám327195
SIRUTA-kód52767
Népesség
Népesség796 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság18
Népsűrűség10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület78,23 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′Koordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 21° 53′
SablonWikidataSegítség

Ezeres (románul: Ezeriș) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

A Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.

Nevének eredete

A középkorban helyén álló falu Egres névre hallgatott, ami az éger szóból való. A török hódoltság után ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Egrus (1319), Egreus (1437), Eserisch (1761), Ezeres (1808).

Története

Újkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált.

1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.

1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.

Népessége, nemzetiségek, vallások

  • 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
  • 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
  • 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.

Források