Tóth János (operatőr)

Tóth János
Született	1930. szeptember 1. Tolna
Elhunyt	2019. augusztus 29. (88 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	operatőr,kinematográfus filmrendező, dramaturg
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola, operatőr szak (1949-1954)
Kitüntetései	Kossuth-díj (2001) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Nemzet Művésze (2014)
Sírhelye	Farkasréti temető
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth János (Tolna, 1930. szeptember 1. – Budapest, 2019. augusztus 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, kinematográfus, filmrendező, dramaturg.

Életpályája

Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezenkívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is. 1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette. Élete meghatározó élménye ez az időszak, a 20–40-es évek magyar, és külföldi filmek világának megismerése, megszeretése. Ekkor készítette el első amatőr filmjeit is. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, 1954-ben diplomázott. A Főiskola elvégzése után a Mafilm operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében. Érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa, (A falu rossza, Az obsitos). Ezek felújításában restaurátorként vett részt. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként rendezői voltak Huszárik Zoltán, Makk Károly és Novák Márk. 2004-ben kilenc társával vehette át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, melynek feltétele, hogy Kossuth-díjas legyen az illető, és betöltse a 65. életévét (mellette Bacsó Péter, Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Illés György, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szécsényi Ferenc kapta meg a havi félmillió forinttal járó díjat). Specialitása a rövidfilm, dokumentumfilm, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása.

Filmjei

Operatőrként

Rövidfilmek

• Paprikajancsi (1958)
• Eljegyzés (1959)
• Az óriás (1960)
• Játék (1962)
• Igézet (1963)
• Kedd (1963)

Játékfilmek

• Vörös tinta (1959)
• Szombattól hétfőig (1959)
• Áprilisi riadó (1961)
• Lopott boldogság (1952)
• Csendélet (1962)
• Nappali sötétség (1963)
• Elégia (1965)
• Vízivárosi nyár (1964)
• Háry János (1965)
• Az orvos halála (1965)
• Patyolat akció (1965)
• Kötelék (1967)
• Isten és ember előtt (1968)
• Capriccio (1969)
• Szerelem (1971)
• A sípoló macskakő (1971)
• Macskajáték (1974)
• Egy erkölcsös éjszaka (1977)
• Az utolsó kézirat (1987)

Dokumentumfilmek

• Acéltámok (1953)
• Amerigo Tot (1969)

Rendezőként

Rövidfilmek

• A szökevény (1958)

Játékfilmek

• Mi lesz veled Eszterke? (1968-rendező asszisztens)
• Csak egy telefon (1970-rendező asszisztens)
• Aréna (1970)
• Poézis (1972)
• Study I. (1974)
• Study II. (1975)
• Mozikép (1976)
• Örökmozi (1982)

Színészként

• Vörösföld (1982)

Dramaturgként

• Szindbád (1971-játékfilm)

Díjai

• Film- és Tv kritikusok díja (1963, 1970)
• Magyar Filmkritikusok Díja – A legjobb operatőr (1964, 1971, 1984)
• Balázs Béla-díj (1971, 1976)
• Érdemes művész (1984)
• Kiváló művész (1989)
• Magyar Filmszemle – Életműdíj (2000)
• Kossuth-díj (2001)
• Magyar Mozgókép Mestere díj (2004)
• A Nemzet Művésze (2014)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Életműdíj (2017)

Források

• Filmkultúra.hu
• magyar film.hu

További információk

• Tóth János a PORT.hu-n (magyarul)
• Fényképe a Macskajáték forgatása közben
• Gelencsér Gábor: Örök varázs. Tóth János kinematográfus; MMA, Bp., 2021