„2022-es magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Enideszk (vitalap | szerkesztései)
a →‎Közvélemény-kutatások: Szerintetek ne folytassam tovább az egyedülálló ellenzéki pártok támogatottságának grafikonon való megjelenítését (hisz most már összeálltak), vagy mindkettőt update-eljem? (ellenzéki összefogás + ellenzéki pártok) →‎Én nem látom az értelmét az egyedülálló pártok frissítésének.
Cityboy01 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
748. sor: 748. sor:
| -
| -
|style="background:#D4F7F6|3
|style="background:#D4F7F6|3
|-
|[[Publicus Intézet|Publicus]]
|29
|style="background:#D4F7F6|'''35'''
| -
| -
| -
|style="background:#D4F7F6|4
|}
|}



A lap 2021. március 7., 13:55-kori változata

2022-es országgyűlési választások Magyarországon
2018 2022 2026

199 fős országgyűlés (többség: 100 fő)

106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról

Részvétel:
<div style="position: absolute; background-color:lightgreen; width: Hiba a kifejezésben: floor egyik operandusa hiányzik%; height: 1.5em;">
0 megjelent (0 jogosult)
Listavezető Orbán Viktor eldöntetlen
Párt FideszKDNP JobbikMSZPPM
DKMLMP
Előző választás 133 fő, 49,27% nem létezett
Mandátumok
+/–


arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
5%-os küszöb: szavazat
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Mi HazánkMIÉPFKgP Toroczkai László
MKKP Kovács Gergely
MNOÖ Ritter Imre
Miniszterelnök
a választások előtt
Megválasztott
miniszterelnök
Orbán Viktor
Fidesz-KDNP
'

A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon várhatóan 2022 tavaszán (a pontos dátumot a köztársasági elnök tűzi majd ki).

Választási rendszer

Az Országház

A választás időpontja

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re) illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem. A magyar választásokat a szokás szerint vasárnapi napokon szokták tartani.

A választási rendszer

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Országos lista

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.[1] Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

Egyéni képviselő

Jelölése

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Megválasztása

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Az egyéni képviselő megválasztásánál felhasználatlan szavazatok felhasználása

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Listás szavazatok kiosztása

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

  1. össze kell adni a listás szavazatokat,
  2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
  3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
  4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
  5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
  6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Közvélemény-kutatások

Fájl:2021feb3.png

Pártok szerint

Közvélemény-kutatás ideje Közvélemény-kutató cég Pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében
Fidesz-KDNP Jobbik MSZP-Párbeszéd DK LMP Momentum MKKP Mi Hazánk Egyéb pártok Előny
2020. március Závecz 50 9 9 16 2 9 2 2 1 34
Publicus 48 10 12 14 1 12 1 1 0 34
Nézőpont 51 10 5 10 5 13 5 2 1 38
IDEA 49 9 9 16 2 9 2 3 1 33
Publicus 52 10 11 13 2 4 1 2 3 39
2020. április Nézőpont 50 9 8 12 1 11 5 1 2 38
Závecz 53 9 11 15 3 8 0 1 1 38
Publicus[2] 51 10 11 13 2 7 2 1 2 38
IDEA[3] 50 9 9 16 2 9 1 2 2 34
2020. május Nézőpont[4] 54 9 3 11 2 13 6 1 0 41
Publicus[5] 50 8 12 16 1 11 2 1 0 34
IDEA[6] 49 7 8 17 2 11 1 3 1 32
2020. június Medián 60 7 4 10 1 11 3 2 1 49
Nézőpont 52 9 4 12 2 14 5 1 1 38
Publicus 51 7 11 14 2 11 2 2 1 37
IDEA 50 6 8 15 2 13 2 2 2 35
2020. július Nézőpont 51 9 4 11 3 16 4 1 1 35
Závecz 52 7 6 14 3 15 3 3 0 37
2020. augusztus IDEA 52 6 8 16 2 10 3 1 2 36
Závecz 51 8 8 15 2 10 2 3 0 36
Republikon 54 8 7 14 3 9 4 1 0 40
Publicus 48 8 12 14 2 10 2 2 2 34
IDEA 52 7 8 16 2 10 2 2 1 36
2020. szeptember Závecz 50 9 8 18 2 10 1 2 0 32
Publicus[7] 49 9 10 13 1 11 2 1 2 36
2020. október IDEA 50 8 8 17 2 10 2 2 0 33
Závecz[8] 49 10 8 17 2 10 2 2 0 32
Iránytű 51 12 7 12 2 10 3 2 1 39
Republikon[9] 50 7 9 15 2 12 3 2 0 35
2020. november IDEA 48 8 8 17 3 10 2 2 2 31
Závecz 47 10 9 17 2 11 2 2 0 30
Republikon 48 7 10 15 2 13 3 2 0 33
Publicus 48 8 12 13 1 11 1 1 1 35
2020. december IDEA 47 9 9 17 3 10 2 2 2 30
Závecz 45 10 9 19 2 10 3 2 0 26
Republikon 46 8 11 15 2 14 2 2 0 31
2021. január Republikon 46 8 11 16 2 13 2 2 0 30
2021. február Závecz 47 12 9 18 3 9 1 1 0 29

"Kormány vs. Ellenzéki összefogás" felmérések

Közvélemény-kutatás ideje Közvélemény-kutató cég Pártok
Fidesz-KDNP Jobbik-MSZP-Párbeszéd-
DK-LMP-Momentum
MKKP Mi Hazánk Egyéb pártok Előny
2020. november Závecz 49 50 2 2 1 1
Publicus 29 33 - - - 4
2020. december Závecz 48 52 - - - 4
Závecz (Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége esetén) 35 41 - - - 6
Závecz (Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége esetén) 36 40 - - - 4
Závecz (Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége esetén) 34 39 - - - 5
Nézőpont 51 43 3 2 0 8
Medián 47 49 - - 4 2
Republikon 46 50 - - - 4
Századvég 56 44 - - - 12
2021. január Nézőpont 52 45 1 1 0 7
Republikon 46 50 - - - 4
IDEA 44 47 3 3 1 3
2021. február Závecz 47 50 - - 3 3
Republikon 46 51 2 1 - 5
IDEA 45 48 3 2 - 3
Publicus 29 35 - - - 4

Előválasztási javaslat

A Republikon Intézet 2020. március 10-én "Előválasztási javaslat a 2022-es országgyűlési választásokra" címmel tett közzé javaslatot a weboldalán, amelyben a miniszterelnök-jelölt és az egyéni jelöltek egy általuk szorgalmazott előválasztási eljárását ismertetik.[10]

Az IDEA Intézet által 2020. július végén végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett ellenzéki választók közel háromnegyede (pontosabban 72%-a) a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatja. A Momentum híveinek kétharmada, a Jobbik-szimpatizánsok közel fele a szoros együttműködésre voksol.[11][12]

A közös ellenzéki lista háttere

2019-ben az önkormányzati választásokon a Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum Mozgalom, a Párbeszéd és számos más párt és független jelölt közös ellenzéki listán indult.

2020. augusztus 14-én a Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum Mozgalom és a Párbeszéd úgy döntött, hogy közös jelölteket állítanak mind a 106 választókerületben és közös programmal készülnek. [13]

2020. november 15-én a Demokratikus Koalíció, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum Mozgalom és a Párbeszéd úgy döntött, hogy 2022-ben közös miniszterelnök-jelölttel indulnak az országgyűlési választáson, akinek személyét előválasztással fogják eldönteni. Arra számítanak, hogy a közös jelöltet 2021. október 23-ára sikerül kiválasztani. [14]

2020. december 20-án a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd úgy döntött, hogy közös listán indulnak, megszilárdítva ezzel választási szövetségüket[15].[16] Az érintett pártok vezetői aláírták az együttműködésük feltételeit tartalmazó nyilatkozatot is "Korszakváltás Garanciái" címmel.[17]

A közös miniszterelnök-jelöltek

Kapcsolódó szócikkek

Forrás

  1. Az Alapjogokért Központ a választási törvény módosítását elemezte (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  2. Pártok támogatottsága — 2020 április | Publicus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  3. IDEA Intézet. www.ideaintezet.hu. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  4. TARTJA MEGNÖVEKEDETT NÉPSZERŰSÉGÉT A FIDESZ – Nézőpont Intézet (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  5. Publicus Intézet: Pártok támogatottsága - 2020 május (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  6. Óvatosan aktivizálódó szavazók. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  7. Pártok támogatottsága, az "összefogás" szavazó születése - 2020 szeptember. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  8. Závecz: Elszánt maradt, de kisebb a Fidesz szavazótábora (magyar nyelven). Infostart.hu, 2020. október 22. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  9. Októberi közvélemény-kutatási eredmények. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  10. Republikon Intézet: Előválasztási javaslat. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  11. Ellenzéki szavazó kívánsága: közös lista – közös jelöltek. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  12. IDEA Intézet: Az ellenzéki szavazók közel háromnegyede közös listát akar 2022-ben. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
  13. www.napi.hu: Együttműködésről döntöttek az ellenzéki pártok. Napi.hu. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  14. Közös miniszterelnök-jelöltet állítanak az ellenzéki pártok 2022-re (magyar nyelven). telex, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  15. Hungarian opposition unites in bid to unseat Viktor Orbán (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2020. december 20. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  16. Megszületett a teljes ellenzéki összefogás (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. december 20. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  17. Hivatalos: közös listán indulnak az ellenzéki pártok - itt az a 13 pontos garancia, amivel 2022-re készülnek (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  18. Zrt, HVG Kiadó: Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. február 21. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  19. Hang, Magyar: Jakab Péter bejelentette: indul az előválasztáson (magyar nyelven). Magyar Hang, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  20. Zrt, HVG Kiadó: Márki-Zay Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget 2022-ben (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  21. Pálinkás József: Szívesen lennék az ellenzék miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). 24.hu, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  22. Miniszterelnök-jelölt lett Szanyi Tibor (magyar nyelven). 24.hu, 2020. július 18. (Hozzáférés: 2021. február 15.)

Jegyzetek

További információk