Ellenzéki összefogás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az ellenzéki összefogás egy politikai szövetség Magyarországon, amely a tervek szerint a 2022-es választáson mérettetné meg magát.

A pártszövetség tagjai[szerkesztés]

A pártszövetség tagjai a megalakuláskor a

Nem várható, hogy teljesen összeolvadjanak az ellenzéki pártok, hiszen a cél nem a különbségek megszüntetése, hanem a működés, amennyiben nemcsak kormányváltást akarnak, hanem „egy tartósan fennálló élhető Magyarország létrehozása, ahol a nézetkülönbségek megvitathatók és kezelhetők”.[1]

A pártszövetség célja[szerkesztés]

Célja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a "hatalom jelöltjével" szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívánnak együtt kormányozni.[2]

2020. december 20-án a hat párt végleg megegyezett és 13 pontban foglalták össze céljaikat: Íme az ellenzék 13 pontja a korszakváltásért. Magyarországért, a köztársaságért![3]

1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon.

2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon.

3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat.

4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.

5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert.

6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását.

7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit.

8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.

9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik.

10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.

11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét.

12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgáltatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését.

13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

A jelöltek kiválasztása[szerkesztés]

A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.[2]

Nem csak az egyéni közös jelöltekről döntenek előválasztással, hanem a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is[4].

Miniszterelnök-jelöltek:

Az összefogás szükségessége[szerkesztés]

Az ellenzéki összefogás szükségessége a legújabb választási rendszer tulajdonságaiból, az ellenzéki pártok sokféleségéből és ez emberi viselkedés játékelméleti tulajdonságaiból ered:

  1. a 2011-ben bevezetett egy fordulós, relatív többségen alapuló választási rendszer a legnagyobb támogatottságú körzeti jelöltet delegálja a parlamentbe még akkor is, ha a támogatottsága valójában 50% alatti, csak a többi jelölt még kevesebb támogatást kapott külön-külön
  2. a jobboldali kormányzó pártok egysége és az ellenzéki pártok számossága miatt, valamint ellenzéki koordináció nélkül az utóbbi választók éveken át természetes módon megoszlottak pártjaik között, így szavazó erejük többnyire nem érhette el az egyfelé szavazó jobboldali közösségét
  3. az ellenzéki pártok a "közlegelők" játékelméletből ismert problémájával szembesülnek, ugyanis ha egyedül, önző érdekeiket követik, nagyobb eséllyel jutnak parlamentbe és maradnak felszínen, habár úgy nem tudnak kormányt alakítani, az összefogásukat pedig hátráltatja, hogy ebben a játszmában "egy önző szereplő viselkedése természetes úton maga után vonja a többiek hasonló magatartását is":
    • "A mostani szabályok szerint ha egyetlen párt állít listát, akkor 5 százalékot kell elérnie a bejutáshoz, ha kettő akkor 10 százalékot, ha ennél is több, akkor 15-öt."[9] - ez ösztönöz önzésre
    • "frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának"[10] - ez a felszínen maradás feltétele
    • 106-ból "27 helyen kell jelöltet állítani ahhoz, hogy a jelölő szervezetnek országos listája legyen"[11] - emiatt szétforgácsolódnak a szavazatok és mindenki más is önző játszmát kell, hogy folytasson.

A Závecz Research ügyvezetője szerint a támogatottsági adatok és az ellenzéki oldal átszavazási hajlandósága azt mutatja, akár szoros verseny is lehet a Fidesz és az eddigieknél sokkal szorosabban együttműködő ellenzék között. A Fidesznek tetemes az előnye a pártlistán, de az egységesülő ellenzékben potens kihívója lehet. Egy 2020. júliusi felmérés szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is.[12]

A pártszövetségen belüli vitás, megoldandó kérdések[szerkesztés]

A szövetség révén szorosabb együttműködés, de sok vita is várható a pártok között. Egy közös program a szakértői stábok, a háttérintézmények, az azokat működtető pártalapítványok szoros együttműködése révén születhet, amihez össze kell hangolni az anyagi forrásokat és a kommunikációs tevékenységet is.[1]

Komoly viták várható a a 106 egyéni jelölt kiválasztása, a közös vagy külön listák ügye, illetve a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztásának módja esetében. A szövetség többféle elképzelésben született meg; egyes pártok a teljes összefogást támogatják, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke kétféle listáról, vagyis egy MSZPDKPárbeszéd, valamint egy JobbikMomentumLMP listáról beszélt.[9] Jakab szerint azért kell két lista, mert szerinte a vidéki falvakban nem sokan szavaznának 2010 előtt kormányzó politikusokra. A kérdésben várhatóan 2020 végére születhet közös döntés.[12]

Egy 2020 júliusi felmérés szerint mindössze 5 százalék akart több listát, a többi bizonytalan. A közös jelölteket pártpreferenciától függetlenül támogatták, a közös listánál eltérések voltak érzékelhetők az egyes pártok szimpatizánsai között: a DK-s és Momentumos szavazók 80 és 81 százaléka támogatná „csak” azt (4 illetve 7 százalék kifejezetten ellenzi), míg más pártoknál 88-91 százalék az arány. Véleménye szerint az egy lista pszichológiai szempontból jobb volna az ellenzék szempontjából. A Political Capital elemzője szerint azonban jobban lehet mozgósítani az Orbán-ellenes választókat akkor, ha legalább egy pici választási lehetőségük van, és legalább a pártcsoportosulások közül kiválaszthatják a vonzóbbat.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lakner az ellenzéki összefogásról: komoly vizsga lesz a közös jelöltek kiválasztása. hvg.hu, 2020. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  2. a b Minden választókerületben közös jelöltet indít az ellenzék a Fidesz ellen 2022-ben. index.hu, 2020. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  3. Gyurcsány Ferenc elárulta az ellenzéki összefogás programját. nepszava.hu, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
  4. Közös miniszterelnök-jelöltet állít az ellenzék 2022-ben (magyar nyelven). 24.hu, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  5. Zrt, HVG Kiadó: Jakab Péter indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  6. Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje. hvg.hu, 2021. február 21. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  7. Bejelentette a DK: Dobrev Klára a párt miniszterelnök-jelöltje. hvg.hu, 2021. május 2. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  8. Nótin Tamás, Kovács Ferenc: Karácsony Gergely elindul miniszterelnök-jelöltként az előválasztáson. index.hu, 2021. május 15. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  9. a b 444.hu: A 22-es választás csapdái (magyar nyelven), 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. László, Szily: A Fidesz egy módosítással saját maga szabná meg az ellenzéki pártok struktúráját. 444, 2019. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  11. Péter, Magyari: 19-re kellene lapot húznia az ellenzéknek. 444, 2020. január 2. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. a b c Orbán elleni csodafegyvert talált az ellenzék?. hvg.hu, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)