„I. Zsigmond lengyel király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
{{Uralkodó infobox
| név =I. Zsigmond
| név = I. Zsigmond
| állam =
| kép = Cranach the Younger Sigismund I the Old.jpg
⚫
| képaláírás =
| kép =Zygmunt I Stary by Aleksander Lesser.PNG
| képméret =220px
| ragadványnév = ''Öreg Zsigmond''
| képaláírás =
| titulusai =
| megnevezés =Lengyelország királya
| állam =
| megnevezés = [[Lengyelország uralkodóinak listája|{{szín|white|Lengyelország királya<br/>Litvánia nagyfejedeleme}}]]
⚫
| uralkodás_kezdete =[[1506]]
| uralkodási_név =
⚫
| uralkodás_vége =[[1548]]. [[április 1.]]
⚫
| uralkodás_kezdete = 1506. december 8.
⚫
| koronázás helye =[[Krakkó]]
⚫
| uralkodás_vége = 1548. április 1.
⚫
| koronázás dátuma =[[1507]]. [[január 24.]]
| titulusai =
| uralkodási évei =
⚫
| koronázás dátuma = 1507. január 24.
⚫
| teljes_név =
⚫
| koronázás helye = [[Waweli székesegyház|Krakkó]]
⚫
| előd =[[Sándor lengyel király|Sándor]]
⚫
| örököse =
⚫
| utód =[[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost]]
⚫
| előd = [[Sándor lengyel király|Sándor]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
⚫
| utód = [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost]]

| uralkodóház = [[Jagelló-ház|Jagelló]]
⚫
| házastárs =1. [[Szapolyai Borbála lengyel királyné|Szapolyai Borbála]]<br>2. [[Sforza Bona lengyel királyné|Sforza Bona]]
| gyermekei =ld. lent
| teljes_név =
| uralkodóház =
| születési dátum = 1467. január 1.
⚫
| születési hely = [[Kozienice]]
| édesapa =[[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmér]]
⚫
| halálozási dátum = 1548. április 1. {{életkor-holt|1467|01|01|1548|04|01}}
⚫
| édesanya =[[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Habsburg Erzsébet]]
| születési dátum =[[1467]]. [[január 1.]]
| halálozási hely = [[Krakkó]]
⚫
| temetés dátuma = 1548. július 7.
⚫
| születési hely =[[Kozienice]]
| nyughelye = [[Waweli székesegyház]]
⚫
| halálozási dátum =[[1548]]. [[április 1.]] {{életkor-holt|1467|1|1|1548|4|1}}
⚫
| házastárs = [[Szapolyai Borbála lengyel királyné|Szapolyai Borbála]]</br>[[Sforza Bona lengyel királyné|Sforza Bona]]
| halálozási hely =[[Krakkó]]
| gyermekei = ''[[I. Zsigmond lengyel király#Házasságai és gyermekei|többek között]]:''<br/>[[Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné|Hedvig hercegnő]]<br/>[[Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő|''Idősebb'' Anna hercegnő]]<br/>[[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella hercegnő]]<br/>[[II. Zsigmond Ágost lengyel király|Zsigmond Ágost herceg]]<br/>[[Jagelló Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné|Zsófia hercegnő]]<br/>[[Jagelló Anna lengyel királyné|''Ifjabb'' Anna hercegnő]]<br/>[[Jagelló Katalin svéd királyné|Katalin hercegnő]]
⚫
| temetés dátuma =[[1548]]. [[július 7.]]
| nyughelye =[[Waweli székesegyház]]
| édesapa = [[IV. Kázmér lengyel király]]
⚫
| édesanya = [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Ausztriai Erzsébet]]
⚫
| lábjegyzet =
| vallás = [[Római katolikus egyház|római katolikus]]
⚫
|}}
| aláírás = Autograph-ZygmuntStary.png

| aláírásméret = 190px
[[Fájl:Portrait of a Lady supposed Bona di San Giovanni.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|Az ifjú Bona királyné]]
| címer = Coat of Arms of Jagiellon kings of Poland.svg
[[Kép:Nagrobek Zygmunta Starego i Zygmunta Augusta.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|I. Zsigmond díszes síremléke a Wawelben]]
| címerméret = 150px
⚫
}}
[[Fájl:Monogrammist PF Sigismund the Old.jpg|210px|bélyegkép|jobbra|Öreg Zsigmond ábrázolása egy 1557 körüli festményen, [[Királyi palota (Varsó)|Királyi palota, Varsó]]]]


'''I. Zsigmond''', más néven '''Öreg Zsigmond''' ({{ny-pl|Zygmunt Stary}}), (Kozinice, [[Lengyelország]], [[1467]]. [[január 1.]]<ref name=uralkodok/> – [[Krakkó]],<ref name=uralkodok/> [[1548]]. [[április 1.]]<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 695. oldal</ref>) [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] [[1506]]-tól haláláig és [[Litván Nagyfejedelemség|litván nagyfejedelem]], a [[Jagelló-ház]] tagja. a lengyelek uralmát a [[Porosz Hercegség]] ([[Kelet-Poroszország]]) felett, és bekebelezte a [[Mazóviai Fejedelemség]]et a lengyel államba.<ref name=uralkodok/>
'''I. Zsigmond''', más néven '''Öreg Zsigmond''' ({{ny-pl|Zygmunt Stary}}), (Kozinice, [[Lengyelország]], [[1467]]. [[január 1.]]<ref name=uralkodok/> – [[Krakkó]],<ref name=uralkodok/> [[1548]]. [[április 1.]]<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 695. oldal</ref>) [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] [[1506]]-tól haláláig és [[Litván Nagyfejedelemség|litván nagyfejedelem]], a [[Jagelló-ház]] tagja. a lengyelek uralmát a [[Porosz Hercegség]] ([[Kelet-Poroszország]]) felett, és bekebelezte a [[Mazóviai Fejedelemség]]et a lengyel államba.<ref name=uralkodok/>
56. sor: 59. sor:
[[1548]]. [[április 1.|április 1-jén]] [[Krakkó]]ban halt meg. A trónon fia, az [[1530]]-ban társkirállyá választott<ref name=uralkodok/> [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost]] követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen [[1556]]-ig ő irányította az ügyeket.
[[1548]]. [[április 1.|április 1-jén]] [[Krakkó]]ban halt meg. A trónon fia, az [[1530]]-ban társkirállyá választott<ref name=uralkodok/> [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost]] követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen [[1556]]-ig ő irányította az ügyeket.


==Házasságai, gyermekei==
== Házasságai és gyermekei ==
Szeretőjétől, Katarzyna Telniczankától (†[[1528]]) születtek első ízben gyermekei, akivel valószínűleg [[1498]]-ban házasságot is kötött, de ez nem volt biztos kapcsolat.
Szeretőjétől, Katarzyna Telniczankától (†[[1528]]) születtek első ízben gyermekei, akivel valószínűleg [[1498]]-ban házasságot is kötött, de ez nem volt biztos kapcsolat.


A lap 2018. március 9., 13:48-kori változata

I. Zsigmond
RagadványneveÖreg Zsigmond
Lengyelország királya
Litvánia nagyfejedeleme
Uralkodási ideje
1506. december 8. – 1548. április 1.
KoronázásaKrakkó
1507. január 24.
ElődjeSándor
UtódjaII. Zsigmond Ágost
Életrajzi adatok
UralkodóházJagelló
Született1467. január 1.
Kozienice
Elhunyt1548. április 1. (81 évesen)
Krakkó
NyughelyeWaweli székesegyház
1548. július 7.
ÉdesapjaIV. Kázmér lengyel király
ÉdesanyjaAusztriai Erzsébet
Testvére(i)
HázastársaSzapolyai Borbála
Sforza Bona
Gyermekeitöbbek között:
Hedvig hercegnő
Idősebb Anna hercegnő
Izabella hercegnő
Zsigmond Ágost herceg
Zsófia hercegnő
Ifjabb Anna hercegnő
Katalin hercegnő
Vallásrómai katolikus
I. Zsigmond aláírása
I. Zsigmond aláírása
I. Zsigmond címere
I. Zsigmond címere
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Öreg Zsigmond ábrázolása egy 1557 körüli festményen, Királyi palota, Varsó

I. Zsigmond, más néven Öreg Zsigmond (lengyelül: Zygmunt Stary), (Kozinice, Lengyelország, 1467. január 1.[1] – Krakkó,[1] 1548. április 1.[1]) lengyel király 1506-tól haláláig és litván nagyfejedelem, a Jagelló-ház tagja. a lengyelek uralmát a Porosz Hercegség (Kelet-Poroszország) felett, és bekebelezte a Mazóviai Fejedelemséget a lengyel államba.[1]

Élete

Út a trónig

1467. január 1-jén született IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő ötödik fiaként.[1] Néhány évet legidősebb bátyja, II. Ulászló magyar király budai udvarában töltött (1498-1501), akitől 1499-ben Oppeln és Glogau sziléziai hercegségeket kapta. 1504-ben luzsicai (lausitzi) őrgróf és egész Szilézia kormányzója lett.[1] Igazságszolgáltatási és közigazgatási reformjaival hamarosan valódi mintaállamokká alakították át ezeket a területeket.[1]

Mivel édesapjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, János Albert, majd Sándor gyermektelenül haltak meg, 1506-ban a lengyel és a litván trónt örökölte. 1507. január 24-én koronázta meg Andrzej Boryszewski gnieznói püspök a krakkói Wawelben.

Uralkodása

Adó- és monetáris reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.[1] Az országgyűlés követelésére 1512-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, Szapolyai Borbálát, hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.[1] A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, II. Ulászlóval és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ez is hozzávezetett a házassághoz. A frigyből nem született fiú utód, és Borbála már 1515-ben meghalt.[1] Még ugyanez évben a pozsonyi találkozón I. Miksa német-római császárral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül 1518-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.

A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban 1514-ben elvesztette Szmolenszket. Zsigmond serege, amelyet fő tanácsadója és parancsnoka Jan Tarnowski vezetett, 1521-ben legyőzte a Kelet-Poroszországot hatalma alatt tartó Német Lovagrendet.[1] 1525-ben a Lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert evangélikus vallásra tért át, és vállalta, hogy hűbéresküt tesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségének címét.[1] Ezután Albert feloszlatta a rendet, és a Porosz Hercegség lengyel fennhatóság alá került.[1] 1529-ben utolsó Piast-házi hercegének halála után a Mazóviai Hercegséget Lengyelországhoz csatolta.[1]

Bátyja, II. Ulászló halála után 1516-ban a kiskorú II. Lajos egyik gyámja lett, akinek 1526-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A mohácsi csata után mint békeközvetítő fáradozott I. Ferdinánd és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak 1528-ban menedéket nyújtott a lengyelországi Tarnów várában. Később feleségül adta hozzá Izabella nevű leányát (1539).

1531-ben moldvai csapatok támadták meg országát, de Tarnowski, aki leverte őket a obertini csatában.[1] A Szapolyai oldalán hadakozó IV. Péter moldvai fejedelem így vereséget szenvedett.

1535-ben Tarnowski a Moszkvai Nagyfejedelemség csapatai felett aratott győzelmet, ily módon biztosítva Lengyelország keleti határait.[1]

Megreformálta a lengyel jogrendet és a közigazgatást. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak. Olasz művészeteket hozatott Krakkóba, s ezzel döntő szerepet játszott az itáliai reneszánsz meghonosításában.[1] Bár hithű katolikus volt, vallási türelmet gyakorolt az ortodox keresztények iránt, és királyi védelemben részesítette a zsidókat.[1] Kezdetben élénken ellenőrizte a lutheránus (evangélikus) vallást, később azonban beletörődött a reformáció lengyelországi térhódításába.[1]

1548. április 1-jén Krakkóban halt meg. A trónon fia, az 1530-ban társkirállyá választott[1] II. Zsigmond Ágost követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen 1556-ig ő irányította az ügyeket.

Házasságai és gyermekei

Szeretőjétől, Katarzyna Telniczankától (†1528) születtek első ízben gyermekei, akivel valószínűleg 1498-ban házasságot is kötött, de ez nem volt biztos kapcsolat.

1512-ben feleségül vette Szapolyai Borbálát, Szapolyai János erdélyi vajda, utóbb magyar király húgát. A házasságból két leánygyermek született:

Felesége már 1515. október 2-án meghalt, és Zsigmond 1518-ban, 50 évesen harmadszor is megnősült, I. Miksa német-római császár ajánlására Sforza Bona milánói hercegnőt vette feleségül. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született:

Származása

Öreg Zsigmond családfája
Öreg Zsigmond
(Kozienice, 1467. január 1.–
Krakkó, 1548. április 1.)
lengyel király 		Apja:
IV. Kázmér
(Krakkó, 1427. november 30.–
Grodno, 1492. június 7.)
lengyel király 		Apai nagyapja:
Jagelló Ulászló
(Vilnius, 1352/1362–
Gródek, 1434. június 1.)
lengyel király 		Apai nagyapai dédapja:
Algirdas
(1296 körül –1377. május 24.)
litván nagyfejedelem
Apai nagyapai dédanyja:
Tveri Julianna
(1325 körül –1391. március 17)
Apai nagyanyja:
Zofia Holszańska
(1405 körül –
Krakkó, 1461. szept. 21.) 		Apai nagyanyai dédapja:
Andrzej Holszański
(? –1420 előtt)
Apai nagyanyai dédanyja:
Aleksandra Drucka
(1380 körül –1426 körül)
Anyja:
Ausztriai Erzsébet
(Bécs, 1437 körül –
Krakkó, 1505. augusztus 30.) 		Anyai nagyapja:
Ausztriai Albert
(Bécs, 1397. augusztus 16.–
Neszmély, 1439. október 27.)
német, magyar és cseh király 		Anyai nagyapai dédapja:
IV. Albert
(1377. szept. 19.–1404. szept. 14.)
osztrák uralkodó herceg
Anyai nagyapai dédanyja:
Bajorországi Johanna Zsófia
(1373 körül –1410. július 28.)
Anyai nagyanyja:
Luxemburgi Erzsébet
(Visegrád, 1409. október 7.–
Győr, 1442. december 19.) 		Anyai nagyanyai dédapja:
Luxemburgi Zsigmond
(1368. február 14.–1437. dec. 9.)
német-római császár
Anyai nagyanyai dédanyja:
Barbara von Cilli
(1392 körül –1451. július 11.)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 695. oldal

Irodalom

  • Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában, Budapest, Athenaeum, 1914

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Sándor
Lengyel uralkodó
1506 – 1548		A lengyel címer
 Következő uralkodó:
II. Zsigmond Ágost
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Zsigmond_lengyel_király&oldid=19716515”