Mazóvia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mazóvia hagyományos felosztása, 13–18. század
Blason Ducs de Mazovie (selon Gelre).svg

Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél. Lengyel neve Mazowsze, németül Masowien. Nevét a mazurok szláv törzsről kapta. A kora középkori mazóviai település a Visztula bal partján foglalt helyet, a mai Rawa Mazowiecka környékén, innen népesítették be a folyó jobbparti részeit: északon a Skrwa és Narew között, s keleten a Bug partján és középen, a Narew mentén. Ebben az időben Mazóviában kizárólag nyílt települések (városfal nélkül) létesültek. Először a 10–11. században kezdték az első fallal körülvett városokat építeni, ez a tevékenység a polán törzs uralmához volt köthető.

A polánok nagy-lengyelországi államához már valószínűleg a 10. században hozzácsatolták Mazóviát. A Piast-dinasztia uralkodásának elején Mazóvia területén nem létesült külön egyházmegye, az északi területek a gnieznói érsekséghez, a déli területek pedig a poznańihoz tartoztak. Csak 1075-ben alakult meg a mazóviai püspökség Płock központtal, mely korábban Gnieznóhoz tartozott. Mazóvia déli területe az egyházi szervezet 1124-es átszervezése eredményeképpen a poznańi püspökségnél maradt az újonnan létrehozott czerski érsekségben, mely 1406-tól varsói érsekség lett. A pogány felkelés zűrzavaros időszakában a mazóviai helytartó, Masław, akit még II. Mieszko Lambert nevezett ki, megkísérelt 10371047 között saját államot kiépíteni. Megújító Kázmér azonban, aki újjászervezte a Piast-birodalmat, vereséget mért rá a Visztula mentén lefolytatott csatában.

1138-ban Mazóvia Lengyelország felosztásakor Göndörhajú Boleszlávra jutott. A 13. század elején az országrész Mazóviai Konrádhoz került, Fehér Leszek öccséhez, és ettől az időtől kezdve oszthatatlan egészt képezett dinasztikus, politikai és jogi értelemben is. Ebben a korban már kialakult Mazóvia felosztása három területre: a rawai területre (lengyelül: ziemia rawska), a płocki területre (lengyelül: ziemia płocka) és a varsóczerski területre (lengyelül: ziemia warszawska–czerska). 1374/1381-től 1429-ig ezen utóbbin I. János uralkodott, aki fővárosát Varsóba helyezte; sok várost és falut is alapított délnyugaton (Łomża közelében) amit az tett lehetővé, hogy elmúlt Litvánia fenyegetése a krevai unió létrejötte után.

Ahogy a mazóviai hercegek kihaltak, az egyes területek visszatértek a Koronához: a rawai 1462-ben, II. PŁocki Ulászló és IV. Ziemowit halála után, a pŁocki 1495-ben II. Płocki János halála után és a varsó–czerski 1526-ban. Miután Mazóvia visszatért a Koronához, megőrizte három részét: rawai vajdaság, płocki vajdaság és mazóviai vajdaság. A rawai vajdaság három részre tagozódott: rawai, sochaczewi és gostynini földre. A płocki vajdaság 8 járásból állt: Płock, Bielsko, Sierp, Płońsk, Szreńsk, Niedzborsk és Mława. A mazóviai vajdaság részei: Czersk, Varsó, Wiski, Wyszogrodzka, Zakroczyn, Ciechanów, Łomża, Różańsk, Liw és Nur.

A 16. században Mazóvia volt a legnépesebb országrész Lengyelországban.

Városai[szerkesztés]

Varsó
Płock
Város Teljes népesség (2014) Vajdaság (1750) Vajdaság (2014)
1. POL Warszawa COA.svg Varsó 1 729 119 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
2. POL Płock COA.svg Płock 122 572 POL województwo płockie COA.svg Płocki POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
3. POL Łomża COA.svg Łomża 62 716 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo podlaskie COA.svg Podlasiei
4. POL Pruszków COA.svg Pruszków 59 796 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
5. POL Legionowo COA.svg Legionowo 54 246 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
6. POL Ostrołęka COA.svg Ostrołęka 52 792 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
7. POL Skierniewice COA.svg Skierniewice 48 693 POL województwo rawskie IRP COA.svg Rawai POL województwo łódzkie COA.svg Łódźi
8. POL Piaseczno COA.svg Piaseczno 45 270 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
9. POL Otwock COA.svg Otwock 45 073 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
10. POL Ciechanów COA.svg Ciechanów 44 673 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
11. POL Żyrardów COA.svg Żyrardów 41 056 POL województwo rawskie IRP COA.svg Rawai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
12. POL Mińsk Mazowiecki COA.svg Mińsk Mazowiecki 40 028 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
13. POL Wołomin COA 1.svg Wołomin 37 418 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
14. POL Sochaczew COA.svg Sochaczew 37 333 POL województwo rawskie IRP COA.svg Rawai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai
15. POL Ząbki COA.svg Ząbki 32 376 POL województwo mazowieckie IRP COA.svg Mazóviai POL województwo mazowieckie COA.svg Mazóviai