„Ladin nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: os:Ладинаг æвзаг |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: vi:Tiếng Ladin |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
[[uk:Ладинська мова]] |
[[uk:Ладинська мова]] |
||
[[vec:Łéngoa ładina]] |
[[vec:Łéngoa ładina]] |
||
[[vi:Tiếng Ladin]] |
|||
[[zh:拉登語]] |
[[zh:拉登語]] |
A lap 2011. szeptember 11., 09:45-kori változata
Ladin Ladin | |
Beszélik | Olaszország |
Terület | Belluno, Bolzano (Bozen), Trento |
Beszélők száma | ~30 000 fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér ág → galloromán csoport → gallo-rhaetiai alcsoport → rétoromán → ladin |
Írásrendszer | Latin ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | — |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | roa |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladin témájú médiaállományokat. |
A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.
Jellemzők
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.
Nyelvi példa
- A tőszámnevek 1-től 10-ig:
- un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
- Hosszabb szövegminta:
„Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.”
Lásd még
Külső hivatkozások
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala