„Műhold” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.224.201.168 (vita) szerkesztéséről Viloris szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
első műholdak listája táblázatba foglalva, kijavítva és kiegészítve Címke: HTML-sortörés |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
A műholdra <u>helytelenül</u> használt szó a ''műbolygó'' vagy ''mesterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül. |
A műholdra <u>helytelenül</u> használt szó a ''műbolygó'' vagy ''mesterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül. |
||
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz '''szputnyik''' (спутник) szó eredeti jelentése ''útitárs'', de ezt a nevet adták az [[ |
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz '''szputnyik''' (спутник) szó eredeti jelentése ''útitárs'', de ezt a nevet adták az [[Szputnyik–1|első szovjet műholdaknak]] is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják. |
||
Hasonló az értelme a gyakran látott '''szatellit''' vagy szatellita szónak is. A [[Latin nyelv|latin]] ''satelles'' jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata. |
Hasonló az értelme a gyakran látott '''szatellit''' vagy szatellita szónak is. A [[Latin nyelv|latin]] ''satelles'' jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata. |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
== Saját műholddal rendelkező országok == |
== Saját műholddal rendelkező országok == |
||
[[Fájl:Giovanna Feb 14 2012 0715Z.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Műholdkép a Giovanna ciklonról [[Madagaszkár]] felett (2012. február 14.)]] |
[[Fájl:Giovanna Feb 14 2012 0715Z.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Műholdkép a Giovanna ciklonról [[Madagaszkár]] felett (2012. február 14.)]] |
||
Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szeerint. (Csillaggal jelölve a saját felbocsátást.) |
|||
{|{{Széptáblázat-r}} |
|||
* [[Szovjetunió]]* ([[Szputnyik–1]]*, [[1957]]); |
|||
|- |
|||
* [[Amerikai Egyesült Államok]]* ([[Explorer–1]]*, [[1958]]); |
|||
!Ország |
|||
* [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]]* ([[Ariel–1]], [[1962]]); |
|||
!Felbocsájtás<br>éve |
|||
* [[Kanada]] ([[Alouette–1]], [[1962]]); |
|||
!Első műhold<br>neve |
|||
* [[Olaszország]] ([[San Marco–1]], [[1964]]); |
|||
!Megjegyzés |
|||
* [[Franciaország]]* ([[Astérix (műhold)|Astérix]]*, [[1965]]) |
|||
|- |
|||
* [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] ([[Wresat–1]], [[1967]]); |
|||
|{{Szovjetunió}}* |
|||
* [[Németország]] ([[Nyugat-Németország|NSZK]]) ([[Azur–1]], [[1969]]); |
|||
|1957 |
|||
* [[Japán]]* ([[Ószumi]]*, [[1970]]); |
|||
|[[Szputnyik–1]]* |
|||
* [[Kína]]* ([[Kína–1|Dong Fang Hong]]*, [[1970]]); |
|||
| |
|||
* [[Hollandia]] ([[ANS–1]], [[1974]]); |
|||
|- |
|||
* [[Spanyolország]] ([[Intasat]], [[1974]]); |
|||
|{{Amerikai Egyesült Államok}}* |
|||
* [[India]]* ([[Árjabhata (műhold)]], [[1975]]); |
|||
|1958 |
|||
* [[Indonézia]] ([[Palapa–A1]], [[1976]]); |
|||
|[[Explorer–1]]* |
|||
* [[Csehszlovákia]] ([[Magion–1]], [[1978]]) |
|||
| |
|||
* [[Bulgária]] ([[Interkozmosz–22|Bulgaria 1300]], [[1981]]); |
|||
|- |
|||
* [[Brazília]] ([[Brasilsat–A1]], [[1985]]); |
|||
|{{Egyesült Királyság}}* |
|||
* [[Svédország]] ([[Viking (műhold)|Viking]], [[1986]]) |
|||
|1962 |
|||
* [[Izrael]]* ([[Ofeq–1]]*, [[1988]]); |
|||
|[[Ariel–1]] |
|||
* [[Luxemburg]] ([[Astra–1A]], [[1988]]); |
|||
| |
|||
* [[Argentína]] ([[Lusat–1]], [[1990]]); |
|||
|- |
|||
* [[Pakisztán]] ([[Badr–A]], [[1990]]); |
|||
|{{Kanada}} |
|||
* [[Dél-Korea]] ([[Kitsat–1]], [[1992]]); |
|||
|1962 |
|||
* [[Portugália]] ([[PoSAT–1]], [[1993]]); |
|||
|[[Alouette–1]] |
|||
* [[Thaiföld]] ([[Thaicom–1]], [[1993]]); |
|||
| |
|||
* [[Törökország]] ([[Türksat–1B]], [[1994]]); |
|||
|- |
|||
* [[Ukrajna]] ([[Szics–1]], [[1995]]); |
|||
|{{Olaszország}} |
|||
* [[Chile]] ([[FASat–A]], [[1995]]); |
|||
|1964 |
|||
* [[Malajzia]] ([[Measat–1]], [[1996]]); |
|||
|[[San Marco–1]] |
|||
* [[Norvégia]] ([[Thor–2]], [[1997]]); |
|||
| |
|||
* [[Fülöp-szigetek]] ([[Mabuhay–1]], [[1997]]); |
|||
|- |
|||
* [[Egyiptom]] ([[Nilesat–101]], [[1998]]); |
|||
|{{Franciaország}}* |
|||
* [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] ([[Szingapúr]]ral közösen) ([[ST-1]], [[1998]]); |
|||
|1965 |
|||
* [[Dánia]] ([[Ørsted (műhold)|Ørsted]], [[1999]]); |
|||
|[[Astérix (műhold)|Astérix]]* |
|||
* [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] ([[Sunsat]], [[1999]]); |
|||
| |
|||
* [[Szaúd-Arábia]] ([[Saudisat–1A]], [[2000]]); |
|||
|- |
|||
* [[Egyesült Arab Emírségek]] ([[Thuraya–1]], [[2000]]); |
|||
|{{Ausztrália}} |
|||
* [[Algéria]] ([[AlSat–1]], [[2002]]); |
|||
|1967 |
|||
* [[Nigéria]] ([[NigeriaSat–1]], [[2003]]); |
|||
|[[Wresat–1]] |
|||
* [[Csehország]] ([[MIMOSA]], [[2003]]); |
|||
| |
|||
* [[Irán]]* ([[Omid]]*, [[2009]]); |
|||
|- |
|||
* [[Észak-Korea]]* ([[Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2]]*, [[2012]]<ref>Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat ([[Kwangmyŏngsŏng-1]], [[Kwangmyŏngsŏng-2]], ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.)</ref>). |
|||
|{{NSZK}} ({{Németország}}) |
|||
|1969 |
|||
|[[Azur–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Japán}}* |
|||
|1970 |
|||
|[[Ószumi]]* |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Kína}}* |
|||
|1970 |
|||
|[[Kína–1|Dong Fang Hong]]* |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Hollandia}} |
|||
|1974 |
|||
|[[ANS–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Spanyolország}} |
|||
|1974 |
|||
|[[Intasat]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{India}}* |
|||
|1975 |
|||
|[[Árjabhata (műhold)|Árjabhata]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Indonézia}} |
|||
|1976 |
|||
|[[Palapa–A1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Csehszlovákia}} |
|||
|1978 |
|||
|[[Magion–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Bulgária}} |
|||
|1981 |
|||
|[[Interkozmosz–22|Bulgaria 1300]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Brazília}} |
|||
|1985 |
|||
|[[Brasilsat–A1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Mexikó}} |
|||
|1985 |
|||
|[[Morelos 1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Svédország}} |
|||
|1986 |
|||
|[[Viking (műhold)|Viking]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Izrael}}* |
|||
|1988 |
|||
|[[Ofeq–1]]* |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Luxemburg}} |
|||
|1988 |
|||
|[[Astra–1A]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Argentína}} |
|||
|1990 |
|||
|[[Lusat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Pakisztán}} |
|||
|1990 |
|||
|[[Badr–A]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Oroszország}} |
|||
|1992 |
|||
|[[Kosmos 2175]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Dél-Korea}} |
|||
|1992 |
|||
|[[Kitsat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Portugália}} |
|||
|1993 |
|||
|[[PoSAT–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Thaiföld}} |
|||
|1993 |
|||
|[[Thaicom–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Törökország}} |
|||
|1994 |
|||
|[[Türksat–1B]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Ukrajna}} |
|||
|1995 |
|||
|[[Szics–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Chile}} |
|||
|1995 |
|||
|[[FASat–A]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Malajzia}} |
|||
|1996 |
|||
|[[Measat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Norvégia}} |
|||
|1997 |
|||
|[[Thor–2]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Fülöp-szigetek}} |
|||
|1997 |
|||
|[[Mabuhay–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Egyiptom}} |
|||
|1998 |
|||
|[[Nilesat–101]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Kínai Köztársaság}}<br>({{Szingapúr}}ral közösen) |
|||
|1998 |
|||
|[[ST-1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Dánia}} |
|||
|1999 |
|||
|[[Ørsted (műhold)|Ørsted]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Dél-afrikai Köztársaság}} |
|||
|1999 |
|||
|[[Sunsat]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Szaúd-Arábia}} |
|||
|2000 |
|||
|[[Saudisat–1A]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Egyesült Arab Emírségek}} |
|||
|2000 |
|||
|[[Thuraya–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Belgium}} |
|||
|2001 |
|||
|[[PROBA–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Marokkó}} |
|||
|2001 |
|||
|[[Maroc–Tubsat]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Algéria}} |
|||
|2002 |
|||
|[[AlSat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Görögország}} |
|||
|2003 |
|||
|[[Hellas–Sat 2]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Nigéria}} |
|||
|2003 |
|||
|[[NigeriaSat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Csehország}} |
|||
|2003 |
|||
|[[MIMOSA]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Irán}}* |
|||
|2005 |
|||
|[[Sina–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Kazahsztán}} |
|||
|2006 |
|||
|[[KazSat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Kolumbia}} |
|||
|2007 |
|||
|[[Libertad–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Vietnám}} |
|||
|2008 |
|||
|[[Vinasat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Venezuela}} |
|||
|2008 |
|||
|[[Venesat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Svájc}} |
|||
|2009 |
|||
|[[SwissCube–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Lengyelország}} |
|||
|2012 |
|||
|[[LARES (műhold)|PW-SAT]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Magyarország}} |
|||
|2012 |
|||
|[[Masat–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Románia}} |
|||
|2012 |
|||
|[[Goliat]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Fehéroroszország}} |
|||
|2012 |
|||
|[[BelKA–2]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Észak-Korea}}* |
|||
|2012<ref>Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat ([[Kwangmyŏngsŏng-1]], [[Kwangmyŏngsŏng-2]]), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.</ref> |
|||
|[[Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2]]* |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Azerbajdzsán}} |
|||
|2013 |
|||
|[[Azerspace–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Ausztria}} |
|||
|2013 |
|||
|[[TUGSAT-1]]/[[UniBRITE-1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Ecuador}} |
|||
|2013 |
|||
|[[NEE–01 Pegaso]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Észtország}} |
|||
|2013 |
|||
|[[ESTCube–1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Peru}} |
|||
|2013 |
|||
|[[PUCP–Sat 1]] |
|||
| |
|||
|- |
|||
|{{Bolívia}} |
|||
|2013 |
|||
|[[Túpac Katari 1]] |
|||
| |
|||
|} |
|||
=== 2012 === |
=== 2012 === |
||
138. sor: | 413. sor: | ||
* [http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/13/10/Sikeresen_elindult_a_Vega_az_elso_magyar_muholddal.aspx Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal] |
* [http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/13/10/Sikeresen_elindult_a_Vega_az_elso_magyar_muholddal.aspx Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal] |
||
{{Portál|Csillagászat}} |
{{Portál|Csillagászat|i }} |
||
[[Kategória:Műhold| ]] |
[[Kategória:Műhold| ]] |
A lap 2018. október 21., 16:43-kori változata
A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.
Történet
1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.
Elnevezések
A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.
Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.
Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.
Műholdak típusai
- Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
- Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
- Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
- Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
- Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
- Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
- Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
- Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.
A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:
- Miniműholdak 500–1000 kg között
- Mikroműholdak 100 kg alatt
- Nanoműholdak 10 kg alatt
- Pikoműholdak 1 kg alatt
Pályatípusok
- alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–2000 km-re.
- közepes magasságú Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 2000–35 786 km-re.
- geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35 786 km-re.
- geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
- magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35 786 km felett.
- Molnyija-pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal.
- helioszinkron vagy napszinkron pálya.
- poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya.
- holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya.
- Hohmann-pálya: a Nap körül keringő objektumok között vezető olyan pálya, ami minimális üzemanyag-felhasználást igényel.
- szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással.
- szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással.
- a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.
Saját műholddal rendelkező országok
Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szeerint. (Csillaggal jelölve a saját felbocsátást.)
2012
- Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet
- Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012;
- Olaszország e-st@r 2012;
- Olaszország UniCubeSat GG 2012,
- Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
- Románia Goliat (2012); (nano),
- Lengyelország PW-SAT 2012;
- Spanyolország Xatcobeo 2012;
- Franciaország ROBUSTA 2012;
Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[2] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.[3]
Műholdakkal rendelkező égitestek
(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)
- Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957);
- Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966);
- Mars (Mariner–9, USA, 1971);
- Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975);
- Jupiter (Galileo, USA, 1989);
- Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996);
- Szaturnusz (Cassini, USA, 1997);
- Merkúr (MESSENGER, USA, 2004);
- Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004);
úton van:
tervezett:
- Európé hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008);
- Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);
Jegyzetek
- ↑ Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat (Kwangmyŏngsŏng-1, Kwangmyŏngsŏng-2), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.
- ↑ Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ Central and eastern Europe make history with small satellites