„Francia Polinézia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
123. sor: 123. sor:
* [[Marquises-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Marquises, vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Marquises'')
* [[Marquises-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Marquises, vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Marquises'')
* [[Szélcsendes-szigetek (Társaság-szigetek)|Szélcsendes-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) Îles Sous-le-Vent vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des Îles Sous-le-Vent'') (a [[Társaság-szigetek]] része)
* [[Szélcsendes-szigetek (Társaság-szigetek)|Szélcsendes-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) Îles Sous-le-Vent vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des Îles Sous-le-Vent'') (a [[Társaság-szigetek]] része)
* [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) Îles du Vent}} vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des Îles du Vent'') (a [[Társaság-szigetek]] része)
* [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) Îles du Vent vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des Îles du Vent'') (a [[Társaság-szigetek]] része)
* [[Tuamotu-Gambier-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Tuamotu-Gambier vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Tuamotu-Gambier'') (A [[Tuamotu-szigetek]] és a [[Gambier-szigetek]])
* [[Tuamotu-Gambier-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Tuamotu-Gambier vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Tuamotu-Gambier'') (A [[Tuamotu-szigetek]] és a [[Gambier-szigetek]])
* [[Ausztrál-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Australes vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Australes'') (ide tartoznak a [[Bass-szigetek (Francia Polinézia)|Bass-szigetek]])
* [[Ausztrál-szigetek]] - ([[Francia nyelv|franciául]]: (les) (Îles) Australes vagy hivatalosan ''la subdivision administrative des (Îles) Australes'') (ide tartoznak a [[Bass-szigetek (Francia Polinézia)|Bass-szigetek]])

A lap 2013. február 24., 12:04-kori változata

Francia Polinézia
Polynésie française
Francia Polinézia zászlaja
Francia Polinézia zászlaja
Francia Polinézia címere
Francia Polinézia címere
Nemzeti mottó: Tahiti Nui Mare'are'a
Nemzeti himnusz: La Marseillaise

FővárosaPapeete
d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′Koordináták: d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′
Államformaelnöki köztársaság
tengerentúli közösség
Vezetők
ElnökFrançois Hollande
elnökGaston Tong Sang
főbiztosAnne Boquet
Hivatalos nyelvfrancia, tahiti
Beszélt nyelvekegyéb polinéz nyelvek
protektorátus1842.
tengerentúli terület1946.
tengerentúli közösség2004.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint275 918 fő (2017)[1]
Rangsorban181
Becsült264 000 fő (2009. január 1.)
Rangsorban181
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4 167 km²
Rangsorban171
Víz12%
IdőzónaUTC-10 (UTC-10)
Egyéb adatok
PénznemCsendes-óceáni valutaközösségi frank (XPF)
Hívószám689
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.pf
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.

Francia Polinézia térképe

Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, amely a Csendes-óceánban található öt földrajzi szigetcsoportot foglal magában. Legismertebb szigete Tahiti, ahol a terület fővárosa, Papeete is található.

Története

A Floréal francia fregatt a Bora Bora lagúnában.

A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia protektorátus megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a polinézek a Marquises-szigeteket hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a Társaság-szigeteket is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.[2]

Az európaiakkal való kommunikáció 1521-ben kezdődött, amikor Ferdinand Magellan, a portugál hajós felfedező először pillantotta meg a mostani Tuamotu-Gambier-szigetekhez tartozó Pukapuka szigetet. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen jutott el először Bora Bora szigetére Európából, 1767-ben pedig a brit Samuel Wallis Tahitire jutott el. Egy évvel később Louis Antoine de Bougainville francia felfedező, majd még egy évvel később a híres James Cook kapitány is kikötött Tahitinél. A keresztény hittérítés spanyol papokkal kezdődött, akik 1774-től jelentek meg Tahitin. A protestánsok jelenléte 1797-től folyamatos a térségben.[3]

A Társaság-szigetek királyságai.

II. Pomare, Tahiti királya 1803-ban menekülésre kényszerült Moorea szigetre. Családjával együtt 1812-ben erőszakosan átkeresztelték protestáns vallásra. 1834-ben francia hittérítők érkeztek a szigetekre. Mivel a helyiek nem nézték jó szemmel a misszionáriusokat 1836-ban Franciaország hadihajót küldött a régióba. 1842-ben Tahiti és Tahuata francia protektorátus alá került, hogy a katolikus hittérítők zavartalanul dolgozhassanak. A fővárost, Papeetét 1843-ban alapították. 1880-ban Franciaország magához csatolta Tahitit, így a protektorátusi cím helyett a Francia gyarmati birodalom részévé vált.[4]

Az 1880-as években Franciaország igényt tartott a Tuamotu-szigetekre, amely korábban a Pomare-dinasztiához tartozott, bár formálisan nem csatolta magához. Továbbá a franciák Tahuata szigetet 1842-ben protektorátusba vették és az egész Marquises-szigetekre úgy tekintettek, hogy az Franciaország része. 1885-ben Franciaország kinevezett egy kormányzót és létrehozott egy általános tanácsot, amellyel létrejött egy igazi gyarmati kormányzás. 1888-ban Rimatara és Rurutu szigeteket a briteknek nem sikerült lobbizás révén protektorátus alá vonni, így egy évvel később a Franciák ezeket is magukhoz csatolták. 1892-ben adták ki az első helyi bélyegeket a tartományban. A tartomány első hivatalos elnevezése az Établissements de l'Océanie (Óceaniai Telepek) volt. 1903-ban az általános tanácsot tanácsadó testületre változtatták és a gyarmat nevét megváltoztatták Établissements Français de l'Océanie (Óceaniai Francia Telepek) kifejezésre.[5]

1940-ben Francia Polinézia kormányzata elismerte a Szabad Francia Erők katonai szervezetét és sok polinéziai szolgált a II. világháborúban. Nem tudtak arról sem a franciák, sem a polinézek, hogy a japán Konoe kabinet 1940. szeptember 16-án úgy döntött, hogy több terület mellett Francia Polinéziára is igényt tart. A háború során aztán a japánok képtelenek voltak megszállni a francia szigeteket.

1946-ban a polinézek francia állampolgárságot kaptak és a szigetek hivatalos elnevezése megváltozott tengeren túli területre. 1957-től használatos a Francia Polinézia (Polynésie Française) elnevezés. 1962-ben, a korábban Algériában végzett nukleáris kísérletek helyszínét áttették a Tuamotu-szigetekhez tartozó Mururoa közelébe. A teszteléseket 1974 után már föld alatt végezték.[6] 1977-ben Francia Polinézia részleges belső autonómiát kapott, amelyet 1984-ben kibővítettek. Francia Polinézia 2003-ban vált teljes egészében Franciaország tengerentúli részévé.[7] 1995. szeptemberben hatalmas tüntetések voltak, hogy Franciaország ismét nukleáris kísérleteket kívánt folytatni a Fangataufa atoll közelében egy hároméves moratóriumot követően. A legutolsó tesztet 1996. január 29-én hajtották végre a térségben. Ekkor jelentette be Franciaország, hogy csatlakozik a nukleáris teszteket tiltó nemzetközi egyezményhez, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetéhez (Comprehensive Test Ban Treaty) és nem tesztel többé atomfegyvereket.[8]

Földrajz

Szárazföldjeinek területe 4167 km2, amelyek egy 2 500 000 km2-es óceáni területen vannak elszórva. Mintegy 130 sziget található Francia Polinéziában.[9] Legmagasabb pontja: Mont Orohena, 2241 méter.

A Csendes-óceán délkeleti részén található szigetvilág öt jól elkülöníthető szigetcsoportból áll. A legnagyobb és legnépesebb sziget ezek közül a Társaság-szigetekhez tartozó Tahiti.

Zászló Térkép Név Szigetek száma Terület Lakosság (fő)
Társaság-szigetek 13 sziget 1647 km² 163 000
Tuamotu-szigetek 76 atoll 850 km² kb. 15 000
Marquises-szigetek 10 sziget 1274 km² 8632
Ausztrál-szigetek 7 sziget 148 km² 6669
Gambier-szigetek 26 sziget 31 km² 986

Tahiti közelében van néhány egyéb fontos sziget, atoll és szigetcsoport is: Ahe, Bora Bora, Hiva Oa, Huahine, Maiao, Maupiti, Mehetia, Moorea, Nuku Hiva, Raiatea, Tahaa, Tetiaroa, Tubuai és Tupai.

A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén. [10]

Közigazgatás

A szigetcsoport közigazgatásilag 5 részre van osztva:

Népesség, Nyelv, Vallás

Népesség

A lakosság 78%-a polinéz. A polinézek különböző törzsekből állnak. Ők az eredeti őslakosság leszármazottai. A többiek mindannyian bevándorlók. Az ázsiaiak aránya 12%, főleg kínai. Az európaiak mind francia származású fehérek. A franciák aránya 10%. A franciákon belül az úgynevezett helyi franciák 6, míg a városi (később bevándorolt) franciák 4%-ot tesznek ki.[11]

Nyelv

Két hivatalos nyelv van: a francia, és a tahiti. A szigeteken még egyéb polinéz nyelveket is beszélnek.

Vallás

A lakosság 54%-a protestáns, 30%-a római katolikus, 10% egyéb vallású, a maradék 6% pedig nem hívő.

Politika

Papeete

Francia Polinéziában a politika Franciaország tengerentúli területeihez tartozó parlamentáris képviseleti demokrácia, amelyben Francia Polinézia elnöke a kormányfő, és egyben egy többpártrendszer vezetője is. A végrehajtó szerv a kormány. A törvényhozó szerv a kormány és a Francia Polinéziai Gyűlés (a területi gyűlés).

Francia Polinéziában a politikai élet a 2000-es évek közepétől bizonytalanság jellemezte. 2007. szeptember 14-én harmadszor is megválasztották elnöknek Oscar Temaru-t, aki a függetlenedés támogatója.[12] Gaston Tong Sang-ot váltotta fel az elnöki tisztségből, aki a függetlenedés ellen volt. Oscar Temaru nem tudott megbízható kormányzati többséget kialakítani a gyűlésen belül, ezért új területi választásokat tartottak 2008 februárjában.

A Francia Polinéziai Gyűlés.
A Francia köztársaság főbizottsága.

Gaston Tong Sang pártja nyerte meg a választásokat, azonban ez mégsem oldotta meg a válságot: Oscar Temaru és Gaston Flosse két kisebbségben lévő pártja összefogott, hogy megakadályozza Gaston Tong Sang-ot, hogy Francia Polinézia elnöke lehessen. Ezután Gaston Flosse-t választották államfőnek 2008. február 23-án, a függetlenedés párti Oscar Temaru pártjának segítségével, miközben Oscar Temaru-t szónoknak választották a körzeti gyűlésbe, Gaston Flosse függetlenedés ellenes pártjának támogatásával. A kettő koalíciót alakított, azonban sokak szerint ez a szövetség sem volt elég ahhoz, hogy megakadályozzák Gaston Tong Sang elnöki megválasztását.[13]

Gaston Tong Sang kevés többséggel ugyan, de végül megválasztották elnöknek. A kabinetébe pozíciót ajánlott Flosse és Temaru pártjai számára, amelyet mindketten visszautasítottak. Gaston Tong Sang minden pártot felkért, hogy segítsenek csökkenteni a politikai bizonytalanságot, első sorban azért, hogy a külföldi befektetéseket elősegítsék, valamint azért, hogy a helyi gazdaságot fejlesszék.

Annak ellenére, hogy Francia Polinézia saját gyűléssel és kormányzattal bír, nem Franciaország társult állama, mint az Egyesült Államokhoz tartozó Mikronéziai Szövetségi Államok, vagy az Új-Zélandhoz tartozó Cook-szigetek. Franciaország tengerentúli területeként a helyi kormánynak nincs beleszólása a törvényhozásba, oktatásba, honvédelembe, amelyet közvetlenül a francia állam, a rendőrség és a katonaság irányít. A terület legmagasabb rangú képviselője a Francia Polinézia főbiztosa (fr: Haut commissaire de la République).

Francia Polinézia két képviselőt küld a francia nemzetgyűlésbe. Egyikőjük területéhez tartozik: Szélcsendes-szigetek közigazgatási területe, az Ausztrál-szigetek közigazgatási területe, Mo'orea-Mai'ao települések, és Tahiti legnyugatibb területe (a fővárost, Papeetét is beleértve). A másikuk képviseleti területei: Tahiti középső és keleti része, a Tuamotu-Gambier-szigetek közigazgatási területe és a Marquise-szigetek közigazgatási területe. Francia Polinézia egy szenátort is küld a Francia szenátusba.

A francia polinéziai emberek a francia elnökválasztáskor is szavaznak. 2007-ben a függetlenedés pártiak a szocialista jelöltre, Ségolène Royalra, míg a függetlenedést ellenzők a jobbközép értékeket képviselő Nicolas Sarkozy-re adták le voksukat. A francia polinéziai emberek Nicolas Sarkozy-nek szavaztak nagyobb bizalmat.[14]

Gazdaság

Lagúna a Tuamotu-szigeteken

A szigetvilág Óceánia ötödik legnagyobb gazdasága. A mezőgazdaság főként a helyi igényeket elégíti ki, kivitelre koprát és vaníliát termelnek. A francia nukleáris kísérleti telep bezárásáig jelentős támogatást kapott a francia kormánytól, ezek beszüntetése óta a legfőbb bevételi forrás a turizmus, amely a bevételek mintegy egynegyedét teszi ki. Jelentős a halászat, a könnyűipar a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel.

Közlekedés

  • Közutak hossza: 792 km
  • Repülőterek száma: 37
  • Kikötők száma: 4

Média

A szigeteken 3 televízióadó van: RFO Tempo Polynésie, RFO Télé Polynésie des Senders Réseau France outre-mer és TNTV (Tahiti Nui TV).

Turizmus

Cook-öböl, Moorea, Társaság-szigetek

Javasolt oltások Francia Polinéziára utazóknak:

Sport

Lásd: Tahiti labdarúgó-válogatott

Lásd még

Jegyzetek

Forrás

Külső hivatkozások

Commons:Category:French Polynesia
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.