Lukács György (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukács György
Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Lukács György balról az 5. személy.
Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Lukács György balról az 5. személy.
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1905. június 19.1906. március 6.
Előd Berzeviczy Albert
Utód Tost Gyula

Született 1865. szeptember 10.[1]
Nagyvárad
Elhunyt 1950. szeptember 28. (85 évesen)[1]
Budapest

Foglalkozás
  • politikus
  • eszperantista

Erzsébetvárosi Lukács György (Nagyvárad, 1865. szeptember 10.Budapest, 1950. szeptember 28.) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású erzsébetvárosi Lukács család sarja. Lukács György államtitkár és Tar Krisztina fia. Jogi tanulmányainak befejeztével 1887-ben a Budapesti Egyetemen jogi doktorrá avatták.

Már 1885-ben tiszti rangot nyert. 1887-ben került a Magyar Királyi Belügyminisztériumba, ahol tíz éven át szolgált. Előbb mint fogalmazó-gyakornok, majd 1895-ben már miniszteri titkár volt, miután a belügyi közigazgatás minden ágában jártasságot szerzendő, ezen minisztérium minden osztályát végigszolgálta. A belügyminisztériumtól előterjesztett törvényhozási munkálatok majdnem mindegyikében tevékeny részt vett; jelesül ő dolgozta ki az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az erre vonatkozó belügyminisztériumi utasításokat. Ugyancsak ő tanulmányozta a minisztérium megbízásából külföldön a különböző anyakönyvi rendszereket. Ezért a belügyminisztériumban felállított anyakönyvi ügyosztály élére állíttatott. 1896-ban a pótválasztások alkalmával Lukács László pénzügyminiszter az egri mandátumot tartván meg, az abrudbányai kerület választotta meg szabadelvű programmal képviselőjévé.

1897-ben elkerült a belügyminisztériumtól, s 1897. március 23-ától Békés vármegye, majd 1901-től emellett Hódmezővásárhely főispánja is volt. Szerepe volt az agrármozgalmak letörésében, s a darabontkormányban 1905. június 18-tól a következő év márciusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1910-től fogva volt az országgyűlési képviselője, egészen 1931-ig. A Horthy-korszakban az Interparlamentáris Unió mellett a Népszövetségi Ligák Uniójában is működött.

Elnöke volt az Országos Képzőművészeti Társulatnak, továbbá harmadik, egyben utolsó ügyvezető elnöke a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak,[2] s 1927-től a Magyar Revíziós Liga ügyvezető elnöki posztját is betöltötte.

1950-ben halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Fő művei[szerkesztés]

  • A francia közigazgatás szervezete (Bp., 1894; Ism. Nemzetgazdasági Szemle)
  • Anyakönyvezetés külföldön és nálunk (Bp., 1894; Különnyomat a Magyar Közigazgatásból.)
  • Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi törvényczikk magyarázata (Bp., 1895)
  • Az egyházi politikai törvények és vonatkozó összes jogszabályok kézikönyve (Bp., 1896)
  • Beszéde az abrudbánya-verespataki választókerület választóihoz 1897. jan. 26. Bpest.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Békésmegyei fejek 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, [1929.] Corvin ny.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula, Békés Megyei Levéltár, 2002.
  • Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub