Lapáthegy
| Lapáthegy (Lopatinec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Víziszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Dragica Vugrinec |
| Irányítószám | 40311 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 906 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″46.433000°N 16.383000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″46.433000°N 16.383000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lapáthegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lapáthegy (horvátul: Lopatinec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
Fekvése
Csáktornyától 7 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Lopachicz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " LOPOTINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok."[3]
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 947 lakosa volt.
Nevezetességei
- Itt áll Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom, melyről Víziszentgyörgy község a nevét kapta. 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították. Maga a plébánia ennél sokkal régebbi. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. A régi templomot 1756-ban bontották le és akkor építették fel a mai templomot. A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a J. Holzinger festményével diszített főoltár és az 1779 körül készített szobrokkal ékesített szószék.
- A plébánia 18. századi épülete Zrínyi Miklós 1563-as ajándékát őrzi.
- A Páduai Szent Antal-oszlopot a lapáthegyi Juraj Vitković emeltette 1736-ben.
Külső hivatkozások
- Víziszentgyörgy község hivatalos oldala
- A viziszentgyörgyi plébánia honlapja
- Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.