Irodalmi Nobel-díjasok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az irodalmi Nobel-díjazottak listája 1901-től napjainkig.

Sully Prudhomme, az első irodalmi Nobel-díjas
Theodor Mommsen
Henryk Sienkiewicz
Selma Lagerlöf
Gerhart Hauptmann
Rabindranáth Tagore
Władysław Reymont
Ivan Alekszejevics Bunyin
Luigi Pirandello
William Faulkner
Heinrich Böll
Gabriel García Márquez
Wole Soyinka
Toni Morrison
Óe Kendzaburó
Dario Fo
Orhan Pamuk
Herta Müller

Díjazottak listája[szerkesztés]

1900-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1901 Sully Prudhomme Franciaország „Jelentős írói érdemeiért, és különösképpen magasrendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért”
1902 Theodor Mommsen Németország „A történetírás legnagyobb élő mesterének monumentális Róma-történetének külön elismeréssel adózva”
1903 Bjørnstjerne Bjørnson Norvégia „Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”
1904 Frédéric Mistral Franciaország „Művei eredetiségének elismeréseként, a dél-francia nép lelkületének hűséges ábrázolásáért, és azért a jelentős munkáért, amelyet mint provanszál filológus folytatott”
José Echegaray y Eizaguirre Spanyolország „Nagyszerű és mélyértelmű munkássága elismeréseképpen, amellyel a spanyol dráma nagy hagyományát eredetiséggel újította föl”
1905 Henryk Sienkiewicz Lengyelország „Kimagasló elbeszélő képességéért”
1906 Giosuè Carducci Olaszország „Átfogó tudásának és kritikai kutatásainak, valamint költői mesterműveinek és lírai tökélyének elismeréseképpen”
1907 Rudyard Kipling Nagy-Britannia „Nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”
1908 Rudolf Christoph Eucken Németország „Elismerésül elszánt törekvéseiért, amellyel az igazat kutatta, áttörő erejű gondolkodásáért, elképzeléseinek gazdag, széles tartományáért és előadásmódjáért, amellyel számos munkájában határozottan érvelt, és lelkesen finomítgatta idealista életfilozófiáját”
1909 Selma Lagerlöf Svédország „Magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”

1910-es évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1910 Paul Heyse Németország „Elismerésül idealizmustól áthatott művészetéért, amely hosszú tevékenysége során lírai, drámai műveiben, regényeiben és világhírű novelláiban nyilvánult meg”
1911 Maurice Maeterlinck gróf Belgium „Sokoldalú irodalmi tevékenységéért, különösen drámai munkásságáért, melyet gazdag képzelőerő jellemez; költői képzeletéért, mely erősen hat az olvasó érzelmeire”
1912 Gerhart Hauptmann Németország „Gazdag, sokoldalú és nagyszerű drámaköltészetéért”
1913 Rabindranáth Tagore India „Mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett át angolra, gazdagítván így a Nyugat költészetét”
1915 Romain Rolland Franciaország „A mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért”
1916 Verner von Heidenstam Svédország „Annak elismeréséül, hogy a svéd irodalom új korszakának vezető egyéniségévé lett”
1917 Karl Adolph Gjellerup Dánia „Változatos és gazdag költészetéért, melyet fennkölt eszmények hevítenek”
Henrik Pontoppidan Dánia „Dánia életének eleven ábrázolásáért”
1919 Carl Spitteler Svájc „Különösen eposzának, az Olimposzi tavasznak méltatásaként”

1920-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1920 Knut Hamsun Norvégia „Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”
1921 Anatole France Franciaország „A francia szellemet kifejező ragyogó életművéért, választékos és erőteljes stílusáért, minden ember iránt tanúsított megértésének, elbűvölő charme-jának elismeréseképpen”
1922 Jacinto Benavente Spanyolország „A spanyol drámairodalom dicső hagyományának továbbfolytatásáért”
1923 William Butler Yeats Írország „Magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált”
1924 Władysław Reymont Lengyelország „Nagy nemzeti eposzáért, a Parasztokért”.
1925 George Bernard Shaw Írország „Irodalmi munkásságáért, amelyet idealizmus és humanizmus jellemez, valamint sajátos költői szépséggel párosuló erőteljes szatírájáért”
1926 Grazia Deledda Olaszország „Idealizmus ihlette írásaiért, amelyek plasztikusan ábrázolják szülőföldjét, és mélységes érdeklődéssel fordulnak az emberi lét általános problémái felé”
1927 Henri Bergson Franciaország „Gazdag és termékeny eszméiért, és az azokat kifejező kiváló művészi formakészségéért”
1928 Sigrid Undset Norvégia „Mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért”
1929 Thomas Mann Németország „Főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-házért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása”

1930-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1930 Sinclair Lewis Egyesült Államok „Erőteljes és eleven, humorban gazdag és a típusalkotásban különösen kiváló ábrázolóművészetéért”
1931 Erik Axel Karlfeldt Svédország „Költői életművéért”
1932 John Galsworthy Nagy-Britannia „Az ábrázolás nemes előkelőségéért, amely a Forsyte Sagában éri el csúcspontját”
1933 Ivan Alekszejevics Bunyin Szovjetunió „Azért a magasrendű művésziségéért, amellyel a klasszikus orosz prózaköltészeti hagyományokat továbbfolytatta”
1934 Luigi Pirandello Olaszország „A drámai és a színpadi művészet bátor és ötletes megújításáért”
1936 Eugene O’Neill Egyesült Államok „Az élet igazságával és szenvedélyes érzelmekkel teli drámai műveiért, amelyek tragédiafelfogását tükrözik”
1937 Roger Martin du Gard Franciaország „A művészi erőért és az igazságszeretetért, amellyel A Thibault család című regényciklusában korunk leglényegesebb problémáit és emberi konfliktusait ábrázolja”.
1938 Pearl S. Buck Egyesült Államok „Azért az értékes hozzájárulásért ( The Good Earth – Az édes Anyaföld című regénye), amely a kínai paraszti élet ábrázolásával gazdagította az epikát, továbbá mesteri életrajzaiért”
1939 Frans Eemil Sillanpää Finnország „Hazája tájainak, természeti képeinek, parasztságának tömör s egyben aprólékosan finom ábrázolásáért”

1940-es évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1944 Johannes Vilhelm Jensen Dánia „Ritka nagy erejű költői képzeletéért és termékenységéért, mely széles körű szellemi érdeklődésén alapszik, és merész friss stílusáért”
1945 Gabriela Mistral Chile „Lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért, ami a költő nevét az egész latin-amerikai szimbólumává tette”
1946 Hermann Hesse Németország „Életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért”
1947 André Gide Franciaország „Az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért”
1948 Thomas Stearns Eliot Nagy-Britannia „A modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért”
1949 William Faulkner Egyesült Államok „Erőteljes és művészileg páratlan életművéért, amellyel a modern amerikai regényirodalom kincsesházát gyarapította”

1950-es évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1950 Bertrand Russell Nagy-Britannia „Sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyekben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt”
1951 Pär Fabian Lagerkvist Svédország „Azért a művészi erőért és igazságért, amellyel az emberiség örök kérdéseire keresi a választ”
1952 François Mauriac Franciaország „Regényeinek mélyreható lélekelemzéséért és a művészi erőért, amellyel az emberi lét drámáját ábrázolja műveiben”
1953 Sir Winston Churchill Nagy-Britannia „Mesteri történeti és életrajzi műveiért, és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”
1954 Ernest Hemingway Egyesült Államok „Erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért, amelynek csúcspontja az Az öreg halász és a tenger című kisregény”
1955 Halldór Laxness Izland Salka Valka című regényéért és erőteljes, életteli epikájáért, mellyel megújította Izland elbeszélő művészetét”
1956 Juan Ramón Jiménez Spanyolország „Lírájáért, amely a magas rendű szellemiség és a tiszta művészet példája spanyol nyelven”
1957 Albert Camus Franciaország „Jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban”
1958 Borisz Paszternak Szovjetunió „Mert mind a kortársi lírának, mind a nagy orosz elbeszélő hagyományoknak jelentős egyénisége”
1959 Salvatore Quasimodo Olaszország „Lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat”

1960-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1960 Saint-John Perse Franciaország „Költészetének magasan szárnyaló szellemiségéért és alkotó fantáziájáért, amellyel korunkat látnoki módon megrajzolja”
1961 Ivo Andrić Jugoszlávia „Nagy epikai ábrázoló erejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”
1962 John Steinbeck Egyesült Államok „Realista és ugyanakkor képzeletgazdag elbeszélő művészetéért, amelyet megértő humor és társadalmi éleslátás jellemez”
1963 Jórgosz Szeférisz Görögország „Kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”
1964 Jean-Paul Sartre (nem fogadta el) Franciaország „Gondolatgazdag írásaiért, amelyek szabadságeszméjükkel és igazságkeresésükkel széleskörűen hatottak korunkban”
1965 Mihail Alekszandrovics Solohov Szovjetunió „Azért az erőért és művészi lekiismeretességért, amellyel a szerző a Don-vidékről szóló eposzában az orosz nép életének egyik történelmi fázisát leírta”
1966 Sámuel Joszef Ágnon Izrael „Mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”
Nelly Sachs Németország „Kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”
1967 Miguel Ángel Asturias Guatemala „Az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért”
1968 Kavabata Jaszunari Japán „Nemes elbeszélő művészetéért, mely gyengéd érzékenységgel fejezi ki a sajátos japán szellemet”
1969 Samuel Beckett Írország „Művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni”

1970-es évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1970 Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Szovjetunió „Azért az erkölcsi erőért, amellyel folytatja az orosz irodalom nélkülözhetetlen hagyományait”
1971 Pablo Neruda Chile „A latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”
1972 Heinrich Böll Németország „Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”
1973 Patrick White Ausztrália „Epikus és pszichologikus elbeszélő művészetéért, mely az irodalom új tartományaihoz vezet”
1974 Eyvind Johnson Svédország „Elbeszélőművészetéért, mely messze tekint időben és térben a szabadság szolgálatáért”
Harry Martinson Svédország „Írásaiért, melyek megörökítik a harmatcseppet, és reflektálnak a kozmoszra”
1975 Eugenio Montale Olaszország „Nagy művészi érzékenységű, megkülönböztető költészetéért, mely az emberi értékeket ábrázolja, illúzió nélküli szemmel tekintve az életre”
1976 Saul Bellow Kanada / Egyesült Államok „Humánus megértőkészségéért és a kortárs kultúra szubtilis analíziséért munkáiban”
1977 Vicente Aleixandre Spanyolország „Kreatív költői írásáért, mely rávilágít az ember helyzetére a kozmoszban és napjaink társadalmában, ugyanakkor azért, mert a spanyol költészeti tradíciók két világháború közti nagy megújulását reprezentálja”
1978 Isaac Bashevis Singer Egyesült Államok „Szenvedélyes elbeszélőművészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókan gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre”
1979 Odiszéasz Elítisz Görögország „Költészetéért, mely a görög tradíciós háttérrel ellentétben érzékierővel és intellektuális éleslátással ábrázolja az ember küzdelmét a szabadságért és a kreativitásért”

1980-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1980 Czesław Miłosz Lengyelország „Aki megalkuvás nélküli tisztánlátással ad hangot egy súlyos konfliktusokkal terhelt világnak kitett ember számára”
1981 Elias Canetti Egyesült Királyság „Széles látókörű, gondolatgazdag és nagy művészi erejű írásaiért”
1982 Gabriel García Márquez Kolumbia „Regényeiért és novelláiért, melyekben a fantasztikus és a realista ötvöződik a képzelet egy gazdagon megszerkesztett világában, ily módon reflektálva egy kontinens életére és konfliktusaira”
1983 William Golding Egyesült Királyság „Regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban”
1984 Jaroslav Seifert Csehszlovákia „Frissességgel, érzékenységgel és nagy leleményességgel ellátott költészetéért, mely felszabadító képet ad egy rettenthetetlen lélekről és az ember sokféleségéről”
1985 Claude Simon Franciaország „Aki regényében a költő és a festő kreativitását az idő mélyebb tudatosságával ötvözi az emberi körülmények megörökítésének érdekében”
1986 Wole Soyinka Nigéria „Aki széles kulturális perspektívában és költői felhangokkal formálja meg a lét drámáját”
1987 Joszif Brodszkij Szovjetunió / Egyesült Államok „Mindent átölelő munkásságáért, amelyet a gondolat világossága és költői intenzitás tölt el”
1988 Nagíb Mahfúz Egyiptom „Aki árnyalatokban gazdag műveivel – amelyek hol éleslátóan realisták, hol felidéző módon kétértelműek – olyan arab elbeszélő művészetet alakított ki, amely az egész emberiségre vonatkozik”
1989 Camilo José Cela Spanyolország „Teljes életművéért, művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot”

1990-es évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
1990 Octavio Paz Mexikó „Művészete különböző kultúrák – az ősi indián, a spanyol és a modern nyugati kultúra – termékeny szintézise. (A díjjal Paz lapkiadói munkásságát is méltányolta az akadémia.)”
1991 Nadine Gordimer Dél-afrikai Köztársaság „Teljes életművéért, több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért, melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban”
1992 Derek Walcott Saint Lucia / Trinidad és Tobago „Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz”
1993 Toni Morrison Egyesült Államok „Regényeiben a gazdag képzelőerő és költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre”
1994 Óe Kenzaburó Japán „A jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőért”
1995 Seamus Heaney Írország „A mindennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai szépségéért és erkölcsi mélységéért”
1996 Wisława Szymborska Lengyelország „Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket”
1997 Dario Fo Olaszország „Az egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában mutatkozó erőssége elismeréseként”
1998 José Saramago Portugália „Képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”
1999 Günter Grass Németország „Fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”

2000-es évek[szerkesztés]

Kao Hszing-csien 2000
Kertész Imre 2002
Jean-Marie Gustave Le Clézio 2008
Év Személy Ország Indoklás
2000 Kao Hszing-csien Kína-Franciaország „Munkássága egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban”
2001 Vidiadhar Surajprasad Naipaul Trinidad és Tobago „A lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért”
2002 Kertész Imre Magyarország „Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”
2003 John Maxwell Coetzee Dél-afrikai Köztársaság „Számtalan alakban festette meg a kívülálló meghökkentő részvételét egy közösség életében”
2004 Elfriede Jelinek Ausztria „Zenés, többszólamú hangvételéért, kiemelkedő nyelvezeti stílusáért valamint könnyedségéért, mellyel nyilvánvalóvá teszi korunk társadalmának közhelyeit és azok lehengerlő erejét”
2005 Harold Pinter Nagy-Britannia „Színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe”
2006 Orhan Pamuk Törökország „Szülővárosa melankólikus lelkületének kutatása során a kultúrák összecsapásának és egymásba fonódásának új szimbólumaira lelt”
2007 Doris Lessing Egyesült Királyság „A női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vette górcső alá a megosztott társadalmi rendszereket”
2008 Jean-Marie Gustave Le Clézio Franciaország „Új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának”
2009 Herta Müller Németország „A költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”

2010-es évek[szerkesztés]

Mario Vargas Llosa 2010
Olga Tokarczuk 2018
Annie Ernaux 2022
Jon Fosse 2023
Év Személy Ország Indoklás
2010 Mario Vargas Llosa Peru „A hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”
2011 Tomas Tranströmer Svédország „Tömör, letisztult költői képeiért, amelyek új fényben mutatják meg a valóságot”
2012 Mo Jen Kína „Hallucinatív realizmussal elegyíti a népmesét, a történelmet és a mai valóságot”
2013 Alice Munro Kanada „A kortárs novella mestere”
2014 Patrick Modiano Franciaország „Emlékezőtehetségéért, amellyel ésszel fel nem fogható emberi sorsokat idéz meg, és a német megszállás igazi arcát mutatja be”[1][2][3][4][5]
2015 Szvetlana Alekszijevics Fehéroroszország „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”[6]
2016 Bob Dylan Amerikai Egyesült Államok „Új költői kifejezésmódokkal gazdagította az amerikai dalkincset”[7]
2017 Kazuo Ishiguro Egyesült Királyság/Japán „Nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”[8]
2018 Olga Tokarczuk Lengyelország "mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”[9]
2019 Peter Handke Ausztria "nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát"[10]

2020-as évek[szerkesztés]

Év Személy Ország Indoklás
2020 Louise Glück Egyesült Államok „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”
2021 Abdulrazak Gurnah Zanzibár/Egyesült Királyság „a gyarmatosítás hatásainak és a menekültek sorsának megalkuvás nélküli és együttérző bemutatásáért”
2022 Annie Ernaux Franciaország „a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait, és kollektív korlátait”
2023 Jon Fosse Norvégia „innovatív színdarabjaiért és prózájáért”

A díjazottak nyelv szerinti megoszlása 2023-ban[11][szerkesztés]

Nyelv Díjak %
angol 30 25,00
francia 15 12,50
német 14 11,67
spanyol 11 9,17
svéd 7 5,83
lengyel 6 5,00
olasz 6 5,00
orosz 6 5,00
norvég 4 3,33
dán 3 2,50
görög 2 1,67
japán 2 1,67
kínai 2 1,67
arab 1 0,83
bengáli 1 0,83
cseh 1 0,83
finn 1 0,83
héber 1 0,83
izlandi 1 0,83
jiddis 1 0,83
magyar 1 0,83
okcitán 1 0,83
portugál 1 0,83
szerbhorvát 1 0,83
török 1 0,83

R. Tagore a bengáli, S. Beckett a francia és J. Brodszkij az orosz nyelvnél van feltüntetve.

A díjazottak ország szerinti megoszlása 2023-ban[szerkesztés]

Ország Díjak
Franciaország 18
Amerikai Egyesült Államok 13
Egyesült Királyság 11
Németország 9
Svédország 8
Lengyelország 6
Olaszország 6
Spanyolország 6
Írország 4
Norvégia 4
Oroszország/Szovjetunió 4
Dánia 3
Ausztria 2
Chile 2
Dél-afrikai Köztársaság 2
Görögország 2
Japán 2
Kína 2
Svájc 2
Ausztrália 1
Belgium 1
Bulgária 1
Csehszlovákia 1
Egyiptom 1
Fehéroroszország 1
Finnország 1
Guatemala 1
India 1
Izland 1
Izrael 1
Jugoszlávia 1
Kanada 1
Kolumbia 1
Magyarország 1
Mauritius 1
Mexikó 1
Nigéria 1
Peru 1
Portugália 1
Saint Lucia 1
Tanzánia 1
Törökország 1

Ivan Alekszejevics Bunyint (1933) hontalannak számították.

A díjazottak kontinens szerinti megoszlása 2022-ben[szerkesztés]

Kontinens Díjak %
Európa 92 69,70
Észak-Amerika 18 13,64
Ázsia 5 3,79
Afrika 5 3,79
Dél-Amerika 4 3,03
Óceánia 1 0,76

Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és európainak is számít.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]