Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics
Світлана Алексієвич (Київ, 2016) 08 (cropped).JPG
Élete
Született 1948. május 31. (70 éves)
Sztanyiszlav, Szovjetunió
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) oknyomozó riport
Első műve A háború nem asszonyi dolog
Fontosabb művei Fiúk cinkkoporsóban
Kitüntetései
  • Herder-díj (1999)
  • A német könyvszakma békedíja (Karl Schlögel, 2013)
  • Méltóság Érdemrendje
  • Lenin Komsomol Prize (1986)
  • Kurt Tucholsky Prize
  • Andrei Sinyavsky prize
  • Triumpg award
  • Das politische Buch
  • Oxfam Novib/PEN Award (2007)
  • Ryszard Kapuściński Award for literary reportage (War's Unwomanly Face, Second-Hand Time, 2011. május 13., 2015. május 14.)
  • irodalmi Nobel-díj (Bob Dylan, 2015, 8 000 000 kr, Patrick Modiano)
  • Officier des Arts et des Lettres (2014)
  • Prix Médicis essai (Second-Hand Time, 2013)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
Irodalmi díjai irodalmi Nobel-díj (2015)
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics aláírása
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics aláírása
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics témájú médiaállományokat.

Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics (belaruszul: Святлана Аляксандраўна Алексіевіч, oroszul: Светлана Александровна Алексиевич (Szvetlana Alekszandrovna Alekszijevics)), (Sztanyiszlav (ma: Ivano-Frankivszk), 1948. május 31. –) Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró

Élete[szerkesztés]

1948-ban született ukrán és fehérorosz szülőktől az ukrajnai Sztanyiszlavban, de Fehéroroszországban nőtt fel. Iskolái elvégzése után helyi újságoknál dolgozott, majd a minszki Nyoman irodalmi lap munkatársa lett.[1]

Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt[2] 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe.[3][4]

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Művei a szovjet és a posztszovjet emberek érzelmi történeteinek irodalmi krónikái.

Ha visszanézünk a szovjet és posztszovjet történelemre, egyetlen hatalmas tömegsírt és vérfürdőt látunk magunk előtt, végtelen dialógust elkövetők és áldozatok között. (...) Ez a könyveim témája.
– Szvjatlana Alekszievics[5]

Első könyve, A háború nem asszonyi dolog 1985-ben jelent meg, majd többször újranyomták és több mint kétmillió példányban adták el. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és szenvedéseiről beszélnek. A könyvet a szovjet hatóságok betiltották, szamizdatban terjedt, csak a gorbacsovi glasznoszty idején lehetett publikálni.[6]

Művei 2015-ig 19 országban jelentek meg szinte minden földrészen az Egyesült Államoktól kezdve Németországon és Indián keresztül Japánig.

2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet.”[6]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Szvetlana Alekszijevics: A háború nem női mesterség. (magyarul) Szovjet Irodalom, 3. sz. (1985) ford.: Markos Miklós
  • Szvetlana Alekszijevics. A háború nem asszonyi dolog, Kulcsár Valéria (ford.), Budapest: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó (1988). ISBN 963-326-914-8 
  • Szvetlana Alekszijevics. Fiúk cinkkoporsóban, Enyedy György (ford.), Budapest: Európa Könyvkiadó (1999). ISBN 963-07-6624-8 
  • Szvetlana Alekszijevics. Elhordott múltjaink, Iván Ildikó (ford.), Budapest: Európa Könyvkiadó (2015. november). ISBN 963-405-218-0 
  • Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban; ford. Földeák Iván; Helikon, Bp., 2016
  • Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima; ford. Pálfalvi Lajos; Európa, Bp., 2016
  • Fiúk cinkkoporsóban; ford. Enyedy György, M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2017
  • Utolsó tanúk. Gyermekként a második világháborúban; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2017

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. АЛЕКСИЕВИЧ Светлана Александровна - életrajz, Who is who in Belarus
  2. Svetlana Alexievich - életrajz, Lannan Foundation
  3. Svetlana Alexievich - életrajz, PEN Germany
  4. Price Winner 2013 - életrajz, The Peace Prize of the German Book Trade
  5. Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat - NOL.hu, 2015-10-08
  6. ^ a b Megvan az irodalmi Nobel-díjas - Origó, 2015.10.08.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Svetlana Alexievich című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]