Kazuo Ishiguro
| Kazuo Ishiguro | |
 | |
| Élete | |
| Született |
1954. november 8. (69 éves) Nagaszaki, Japán  |
| Szülei |
Shizuko Ishiguro Shizuo Ishiguro |
| Házastársa | Lorna MacDougall (1986–) |
| Gyermekei | Naomi Ishiguro |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazuo Ishiguro témájú médiaállományokat. | |
Kazuo Ishiguro (japán írással: カズオ・イシグロ, eredeti nevén Isiguro Kazuo (石黒 一雄), Nagaszaki, 1954. november 8.) japán származású brit író, dalszerző, forgatókönyvíró. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.[1]
Életrajz[szerkesztés]
Ötéves volt, mikor édesapjának oceanográfusi munkát ajánlottak Surrey-ben, így családjával az Egyesült Királyságba költöztek.[2][3][4] Ishiguro angolt és filozófiát tanult a Kenti Egyetemen, majd mesterképzésen indult a Kelet-angliai Egyetemen kreatív írás szakon.[5] Diplomamunkájából született első sikeres regénye, A dombok halvány képe.[4] Ishiguro 1989-ben Booker-díjat kapott a Napok romjai című alkotásáért. Műveit negyven nyelvre lefordították,[4] kettőből film is készült: 1993-ban Anthony Hopkins szereplésével a Napok romjai és 2010-ben a Ne engedj el! adaptációja Keira Knightley, Andrew Garfield és Carey Mulligan főszereplésével. 2005-ben mutatták be James Ivory A fehér grófnő című romantikus történelmi filmdrámáját, melynek ő írta a forgatókönyvét.
2017-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díjjal ismerte el Ishiguro munkásságát, amiért "nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit".[6]
„Ha összeadjuk Jane Austent és Franz Kafkát, elénk tárul Kazuo Ishiguro egy csukott kagylóhéjban. A recepthez már csak egy kis Marcel Proust szükségeltetik, és akkor nagyjából már megvan, miféle művek kerülnek ki Ishiguro keze alól” – nyilatkozta a Svéd Akadémia titkára, Sara Danius.[5]
Művei[szerkesztés]
Legismertebb regénye a Napok romjai, amely egy komornyik szemszögéből ábrázolja a második világháború sújtotta Angliát.[5] Újabb művei a fantasztikum irányába fordultak.[2] A Ne engedj el… egy disztópikus Angliát elevenít meg, amely cselekményének központjában három barát áll, akik hamarosan felfedezik, hogy nyugalmas gyermekkoruk mögött valójában valami sötét lakozott.[2][5] Az eltemetett óriás egy idősödő pár útját követi nyomon egy furcsa, másvilági angol vidéken.[2] A könyv feltárja, hogyan kapcsolódik össze az emlékezés a feledéssel, a történelem a jelennel, a fikció a valósággal.[3]
Regények[szerkesztés]
| Megjelenés éve | Magyar cím | Eredeti cím | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1982 | A dombok halvány képe | A Pale View of Hills | |
| 1986 | A lebegő világ művésze | An Artist of the Floating World | |
| 1989 | Napok romjai | The Remains of the Day | „A főkomornyik szabadsága” címmel is megjelent |
| 1995 | Vigasztalanok | The Unconsoled | |
| 2000 | Árva korunkban | When We Were Orphans | |
| 2005 | Ne engedj el… | Never Let Me Go | |
| 2015 | Az eltemetett óriás | The Buried Giant | |
| 2021 | Klara és a Nap | Klara and the Sun |
Novelláskötetek[szerkesztés]
- 2009: Noktürnök (Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall)
Színdarabok[szerkesztés]
- 1984: A Profile of Arthur J. Mason
- 1984: The Gourmet
- 2003: The Saddest Music in the World
- 2005: The White Countess
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
- A főkomornyik szabadsága; ford. Kada Júlia; Európa, Bp., 1992 (Modern könyvtár)
- Árva korunkban; ford. Tábori Zoltán; Európa, Bp., 2002
- Ne engedj el...; ford. Kada Júlia; Palatinus, Bp., 2006
- Napok romjai; ford. Kada Júlia; Cartaphilus, Bp., 2010 (Filmregények)
- A lebegő világ művésze; ford. Todero Anna; Cartaphilus, Bp., 2013
- A dombok halvány képe; ford. Todero Anna; Cartaphilus, Bp., 2014
- Az eltemetett óriás; ford. Falcsik Mari; Európa, Bp., 2016
- Noktürnök; ford. Todero Anna, Polyák Béla; Európa, Bp., 2018
- Klara és a Nap; ford. Falcsik Mari; Helikon, Bp., 2021
- Vigasztalanok; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2021
Díjak és kitüntetések[szerkesztés]
- 1982: Winifred Holtby emlékdíj
- 1989: Booker-díj
- 1995: A Brit Birodalom Rendjének tisztje (OBE)
- 2017: irodalmi Nobel-díj
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobelt (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. október 5. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ a b c d Guardian
- ↑ a b Independent
- ↑ a b c BBC
- ↑ a b c d New York Times
- ↑ Kazuo Ishiguro a 2017-es irodalmi Nobel-díjas (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
Források[szerkesztés]
- Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat (angol nyelven). The Guardian. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- Kazuo Ishiguro érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat (angol nyelven). New York Times. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat (angol nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- A 2017-es irodalmi Nobel-díj nyertese Kazuo Ishiguro (angol nyelven). Independent. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- Ishiguro a moly adatbázisában (magyar nyelven). moly.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
További információk[szerkesztés]
- Ishiguro a Nobel-díj hivatalos oldalán
- NHK WORLD (December 2017). Exclusive Interview with Kazuo Ishiguro
