Kazuo Ishiguro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazuo Ishiguro
Kazuo Ishiguro by Kubik.JPG
Élete
Született 1954. november 8. (63 éves)
Nagaszaki, Japán Japán
Szülei Shizuko Ishiguro
Shizuo Ishiguro
Házastársa Lorna MacDougall (1986–)
Kitüntetései
  • Costa Book Awards (An Artist of the Floating World, 1986)
  • Brit Birodalom Rendjének tisztje (1995)
  • Man Booker-díj (Napok romjai, 1989)
  • Helmerich Award (2013)
  • Fellow of the Royal Society of Arts
  • irodalmi Nobel-díj (2017)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (1998)
  • A Brit Birodalom Érdemrendje
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazuo Ishiguro témájú médiaállományokat.

Kazuo Ishiguro (japán írással: カズオ・イシグロ, eredeti nevén Isiguro Kazuo (石黒 一雄), Nagaszaki, 1954. november 8.) japán származású brit író, dalszerző, forgatókönyvíró. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.[1]

Életrajz[szerkesztés]

Öt éves volt, mikor édesapjának oceanográfusi munkát ajánlottak Surrey-ben, így családjával az Egyesült Királyságba költöztek.[2][3][4] Ishiguro angolt és filozófiát tanult a Kenti Egyetemen, majd mesterképzésen indult a Kelet-angliai Egyetemen kreatív írás szakon.[5] Diplomamunkájából született első sikeres regénye, A dombok halvány képe.[6] Ishiguro 1989-ben Man Booker-díjat kapott a Napok romjai című szerzeményéért. Műveit negyven nyelvre lefordították,[7] háromból film is készült: 1993-ban Anthony Hopkins szereplésével a Napok romjai, 2005-ben a White Countess és 2010-ben a Ne engedj el... adaptációja Keira Knightley, Andrew Garfield és Carey Mulligan főszereplésével.

2017-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díjjal ismerte el Ishiguro munkásságát, amiért „nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”.[8]

Ha összeadjuk Jane Austent és Franz Kafkát, elénk járul Kazuo Ishiguro egy csukott kagylóhéjban. A recepthez már csak egy kis Marcel Proust szükségeltetik, és akkor nagyjából már megvan, miféle művek kerülnek ki Ishiguro keze alól.” – nyilatkozta a Svéd Akadémia titkára, Sara Danius.[9]

Művei[szerkesztés]

Legismertebb regénye a Napok romjai, amely egy komornyik szemszögéből ábrázolja a második világháború sújtotta Angliát.[10] Újabb művei a fantasztikum irányába fordultak.[11] A Ne engedj el... egy disztópikus Angliát elevenít meg, amely cselekményének központjában három barát áll, akik hamarosan felfedezik, hogy nyugalmas gyermekkoruk mögött valójában valami sötét lakozott.[12][13] Az eltemetett óriás egy idősödő pár útját követi nyomon egy furcsa, másvilági angol vidéken.[14] A könyv feltárja, hogyan kapcsolódik össze az emlékezés a feledéssel, a történelem a jelennel, a fikció a valósággal.[15]

Regények[szerkesztés]

  • 1982: A dombok halvány képe (A Pale View of Hills)
  • 1986: A lebegő világ művésze (An Artist of the Floating World)
  • 1989: Napok romjai (The Remains of the Day) – A főkomornyik szabadsága címmel is megjelent
  • 1995: The Unconsoled
  • 2000: Árva korunkban (When We Were Orphans)
  • 2005: Ne engedj el... (Never Let Me Go)
  • 2015: Az eltemetett óriás (The Buried Giant)

Színdarabok[szerkesztés]

  • 1984: A Profile of Arthur J. Mason
  • 1984: The Gourmet
  • 2003: The Saddest Music in the World
  • 2005: The White Countess

Díjak és kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobelt (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. október 5. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  2. Guardian
  3. Independent
  4. BBC
  5. New York Times
  6. BBC
  7. BBC
  8. Kazuo Ishiguro a 2017-es irodalmi Nobel-díjas (magyar nyelven). index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  9. New York Times
  10. New York Times
  11. Guardian
  12. Guardian
  13. New York Times
  14. Guardian
  15. Independent

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]