Csoeng Ek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csoeng Ek
Buddhist Stupa at Choeung Ek killing fields, Cambodia.JPG
Ország Kambodzsa
Település Kandal Province
Elhelyezkedése
Csoeng Ek (Kambodzsa)
Csoeng Ek
Csoeng Ek
Pozíció Kambodzsa térképén
é. sz. 11° 29′ 03″, k. h. 104° 54′ 07″Koordináták: é. sz. 11° 29′ 03″, k. h. 104° 54′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoeng Ek témájú médiaállományokat.

Csoeng Ek (khmer betűkkel: ជើងឯក) egy kivégzőhely és temető volt Kambodzsában, Phnompen közelében a vörös khmerek rémuralma idején, 1975 és 1979 között.

Története[szerkesztés]

A fővárostól 17 kilométerre délre fekvő Csoeng Ek korábban gyümölcsös volt. A kéthektáros területen longánt és görögdinnyét termesztettek tulajdonosai. Tartozott hozzá egy tó és egy rizsföld is.[1]

A vörös khmer uralom alatt több tízezer embert gyilkoltak meg itt. A vörös khmerek bukása után a tömegsírokban több ezer holttestet találtak. Az áldozatok közül sokat a közeli Tuol Szleng börtönből hoztak a Gyilkos mezők néven hírhedtté vált területre.[2][3]

Csoeng Ek ma emlékhely. A terület központi részén egy buddhista sztúpa magasodik, amelynek alsó részében a helyszínen talált koponyákat és emberi csontokat halmoztak fel. Az üveglapok mögött több mint nyolcezer koponya van.[3] Sok csonton látható ütés, vágás nyoma. A földes területen láthatók az egykori tömegsírok gödrei, valamint egy vastag törzsű fa, amelyhez a csecsemőket csapták a kivégzők.

Az 1979–1980-as feltárások során 129 tömegsírt találtak, ezek közül 86-ot kiürítettek. A gödrökből 8985 holttest került elő. A legnagyobb tömegsírba 450 holttestet temettek a vörös khmerek.[1]

2005. május 3-án a phnompeni önkormányzat bejelentette, hogy harmincéves szerződést kötött az emlékhely üzemeltetésre és fejlesztésére a JC Royal Co.-val, egy kambodzsai–japán nem kormányzati szervezettel. A megállapodás értelmében a még a földben nyugvó emberi maradványokat nem bolygatják.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Choeung Ek Genocidal Center: About us. [2015. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  2. a b Puy Kea: Privatized Killing Fields site tries to quiet critics. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  3. a b Lonely Planet:Southeast Asia on a shoestring, 67. oldal ISBN 978-1-74179-854-8

Galéria[szerkesztés]