Zsegnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 14:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Zsegnye (Žehňa)
Zsegnye látképe
Zsegnye látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterSlavomír Lipták
Irányítószám082 06
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1277 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület16,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″
Zsegnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsegnye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsegnye (szlovákul: Žehňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 12 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.

Története

A települést 1330-ban „Zegnia” alakban említik először. Később „Segnia”, „Zwsnia”, „Zedeguka”, „Zedenia” alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak.[2]

1828-ban 34 házát és 342-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Termelőszövetkezetét 1958-ban alapították. Lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.

Népessége

1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

A templom

2001-ben 795 lakosából 779 szlovák volt.

2011-ben 1007 lakosából 974 szlovák.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma a 13. században épült román stílusban, a 17. században tornyot, mellékhajót és sekrestyét építettek hozzá, valamint fallal is körbevették.
  • Neoreneszánsz sírbolt a 19. század második feléből.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.