Xilóz
| d-Xilóz | |||
| |||
| IUPAC-név | (2R,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentanal | ||
| Más nevek | d-(+)-Xilóz; Facukor | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | d: 58-86-6 l: 609-06-3 dl: 41247-05-6 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H10O5 | ||
| Moláris tömeg | 150,13 g/mol[1] | ||
| Megjelenés | Fehér, szilárd | ||
| Sűrűség | 1,525 g/cm³ (20 °C) | ||
| Olvadáspont | 154-158 °C (D-xilóz)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldható, 0,1 g/ml (D-xilóz)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok | ||
| R mondatok | Nincs R-mondat | ||
| S mondatok | Nincs S-mondat | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A xilóz egy öt szénatomos monoszacharid, egy aldopentóz. Az összegképlete C5H10O5. A xilóz molekulájában formilcsoport (-CHO) található, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben a d módosulata (d-Xilóz) található meg. A növények fás részeiben található poliszacharid, a xilán felépítésében vesz részt.
Tulajdonságai
A xilóz szobahőmérsékleten színtelen, szilárd halmazállapotú vegyület. Könnyen kristályosodik. A xilóz gyűrűvé is záródhat, ilyenkor (főként) hattagú piranózgyűrűt alkot. A d-xilóz nem erjeszthető.
Előfordulása a természetben
A d-xilóz a természetben eléggé elterjedt. Megtalálható a xilán nevű poliszacharidban, amely növények elfásodott részeiben fordul elő. Viszonylag elterjedtek a xilóz glikozidjai is. Diszacharidok felépítésében is részt vehet.
Előállítása, felhasználása
A d-xilóz legkönnyebben olyan mezőgazdasági hulladéktermékekből állítható elő, amelyeknek a xilántartalma viszonylag magas. Ilyenek például a szalma, a kukoricacsutka, a gyapotmaghéj.
A xilóz redukciójával nyerhető cukoralkoholt, a xilitet édesítőszerként alkalmazzák.
Források
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet