Ugrás a tartalomhoz

Sárga gyűrűstinóru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárga gyűrűstinóru
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Gyűrűstinórufélék (Suillaceae)
Nemzetség: Suillus
Tudományos név
Suillus grevillei
(Klotzsch) Singer
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga gyűrűstinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga gyűrűstinóru témájú médiaállományokat és Sárga gyűrűstinóru témájú kategóriát.

Sárga gyűrűstinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

nincsenek

galléros

A sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályában a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a gyűrűstinórufélék (Suillaceae) családjához tartozó, ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sárga gyűrűstinóru közepes termetű gombafaj, amely kizárólag vörösfenyők közelében terem, kora nyártól őszig. Kalapja a sárga különböző árnyalatait viseli magán, kezdetben domború, majd laposra szétterül. Bőre nedvesen nyálkás, szárazon fénylő, könnyen lehúzható a kalapról. Jellemző átmérője 4–10 cm.

Termőrétege csöves, sárga, amelyet fiatal korában fehéres fátyol borít, ez a növekedés során leszakad. Tönkje keskeny, puha, gallér díszíti, amely alatt a tönk sötétebb. A gallér könnyen leeshet. Jellemző magassága 5–11 cm. Húsa sárga, puha, íze a barackra emlékeztet. Spórapora barna, spórái 3-4 x 7-10 μm méretűek, orsó alakúak.[1]

Semmilyen más gombával nem téveszthető össze. Gombás ételnek nem lehet elkészíteni, mivel, nyálkássá és jellegzetes barackillatúvá teszi az ételt. Egyes vidékeken azonban lekvárt készítenek belőle, Bulgáriában pedig kompótként fogyasztják. Fogyasztás előtt a kalapbőrt érdemes lehúzni.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sárga gyűrűstinóru - Suillus grevillei - Fortissima Fungus (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Sárga gyűrűstinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982