Szerkesztő:Fall Béla Levente

        Fall Endre (Dés, 1891. október 27.–Budapest, 1954. július 2.) tanár,író, politikus. 1927-ben a Magyar Revíziós Liga egyik szervezője, majd ügyvezető igazgatója.

A gyermekkor és tanulás évei

       Fall Endre 1891. október 27-én született Désen, egy hatgyermekes családban nőtt fel. A hat gyermek közül Fall Endre tovább tanult a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudomány egyetem bölcsészet-, nyelv – és történettudományi karán. A többgyermekes család anyagi támogatása egyre szűkösebbé vált és ezért kénytelen volt kérvényezni az Egyetemi Diákasztalnál felvételét a Menzára. A Diákotthon   szellemisége, a kapott segítség, az együvé tartozás érzése, jó hatással volt nemzeti tudatának fejlődésére.

A munkás, szerelmes évek

       Első munkahelye a temesvári Kereskedelmi Iskola volt, ahol tanárként dolgozott .Rövid időn belül, szívvel-lélekkel bekapcsolódott a város társadalmi-politikai életébe. Szabadidejében – sajátos szempontok alapján – továbbfolytatta a magyar történelem kevésbé ismert eseményeinek tanulmányozását és ennek eredményeként 1915 előtt kiadjaGyalu vára című könyvét. A könyv előszavában kifejti azon reményét, …hogy sikerült a vár egyes időszakaira történetének képét teljes egészében nyújtani, amit munkája fontos eredményének tekint.

       Itt lobbant szerelemre a németszentpéteri Hoffmann Alma Katalin iránt. Az ifjú pár 1916-ban kötött házasságot és ebből két fiúk: Levente (Bp., 1922. július 5. – Bp.,1972. augusztus 24.) és András-Csaba (Bp.,1925. december 23. - 1945. január 26.) született.

Szerepe az első világháborút követő káoszban

       A Bánság területének Magyarország számára való megmentése érdekében a magyarok és a magyarokhoz lojális etnikum-ok 1918. november 1-én egy új államot hoztak létre, Bánáti Köztársaság néven. Rövid ideig tartó (24 nap) működése alatt megpróbált rendet teremteni az egyre nagyobb arányokat öltő káoszban. Fall Endre a Magyar Nemzeti Tanács tagjaként odaadó munkát végzett a Köztársaság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A francia egységek november 19-én a Köztársaság egész területét elfoglalták, majd 25-én a Szerb Nemzeti Tanács semmissé nyilvánította a Bánáti Köztársaságot és kimondta a terület délszláv állammal való egyesülését. Fall Endre a személyét fenyegető veszélyek ellenére a helyén maradt. A francia megszállás ideje alatt, eleget téve a magyarság óhajának, Pálossy Dénes tanártársával emlékiratot szerkesztettek és adtak át François Léon Jouinot-Gambetta francia tábornoknak, amelyben arról igyekeztek meggyőzni a franciákat, hogy az Ausztriától függetlenített integráns Magyarország létezése francia politikai és elsősorban gazdasági érdek is. A területi vita miatti román és szerb ellentéteket a békekonferenciát előkészítő bizottság 1919. március 13-i döntése oldotta fel, melynek alapján a Bánáti Köztársaság nagyobbik része keleten Romániához került, a nyugati részét Szerbia kapta, míg északon egy kis darab megmaradt a magyar állam fennhatósága alatt. A szerb csapatok Temesvárról 1919. július 27-én vonultak ki és augusztus 3-án bevonult a román hadsereg.

       A városi tanács 1919.július 3-án a kereskedelmi iskola inter-nátusának vezetésével dr.Fall Endrét bízta meg a sváb nemzetiségű Donawell János igazgató helyett. Ezt követően Fall Endrét számos támadás érte. A „mérsékelt” német Schwäbische Volkspresse sajtó-kiadvány Fall Endrét "magyar sovinisztának és svábfalónak" minősítette, aki "a sváb-magyar barátságon rést ejtett".

       A román megszállásra reagálva, a magyar lakosság egyöntetű véleménye az volt, hogy ez így nem maradhat. Ezt a felfogást a román államhatalmi szervek elrettentő politikai perek formájában igyekeztek megtörni. Az első ilyen és legnagyobb méretű koncepciós per a temesvári Levente-per volt, melyet a román diplomácia az 1920 januárja és márciusa közti londoni és párizsi tárgyalásain oly módon mutatott be, mint a veszélyes magyar irredentizmus példaképét. A magyar fiatalokból álló szervezet elnevezését a >>Leventeszövetség<<-től nyerte és a vád ellenük az volt hogy fegyveres erőszakkal a román államhatalmi szervek ellen akartak fellépni. A per előkészítése, lefolyása, a súlyos ítéletek természetes közfelháborodást váltott ki Temesvár magyar érzelmű polgáraiban. Mindenki ott segített, ahol tudott. Fall Endre tanúként vett részt a perben és a román hatóságok tilalma ellenére a Városi Konviktus igazgatójaként továbbra is kosztot és kvártélyt biztosított a per egyik fővádlottjának, Mischek Ferencnek (első fokon halálra ítélték) és két diákszereplőjének, Gömöri Lajosnak és Jung Józsefnek. A perbefogottak iránt tanúsított magatartása miatt a román illetékes szervek rossz szemmel nézték tevékenységét és a trianoni békeszerződés utáni vészhelyzetben a menekülés lehetőségét választotta. Temesvárt azzal a reménnyel hagyta el, hogy az új körülmények között többet tehet honfitársai érdekében, és ebben a garanciát a Herczeg Ferenc által kezdeményezett és támogatott tevékenységek kibontakozásában látta, akivel személyes kapcsolata egyre szorosabbá vált.

Az útkeresés ideje

       A trianoni békeszerződés sokkolta a magyar közvéleményt. Ilyen körülmények között újabb és újabb Trianon ellenes szervezetek és együttesek alakultak, a már meglévőkön kívül. 1921. május 1-én Bethlen István miniszterelnök értekezletet hívott össze, ahol döntöttek ezen alakulatok tevékenységének normalizálásáról. Ilyen céllal létrehozták a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központját (TESZK), amely közvetlenül a miniszterelnöknek volt alárendelve. A délvidéki magyarok sorsát ezen belül a Szent Gellért Társaság (SZGT, Szeged, 1920-1949) intézte, melynek hatásköre ennél jóval nagyobb területre terjedt ki, részt vállalva a TESZK általános feladatainak intézésében is. A SZGT elnöke a Délvidékről származó Herczeg Ferenc, ügyvezető igazgatója rövid ideig Eöttevényi Olivér, majd pedig Tubán Tibor volt. A szervezet tevékenységének napszámos munkáját, a titkári teendőket Fall Endre látta el. (Bárdi, 2013)

       A délvidékiek problémáinak sokasodása és egyre kihangsúlyozot-tabbá váló különbözősége miatt 1921 augusztusában, Fall Endre kezdeményezésére, megalakult a magyarok egy újabb társadalmi szervezete Délvidéki Otthon néven. A szervezet élén a már ismert páros állt: Herczeg Ferenc elnök és Fall Endre főtitkár személyében. A Délvidéki Otthon munkájának elismerését jelentette az a tény, hogy a magyar kormány kezdeményezésére 1923-ban tagja lett a Népszövetségi Ligák Uniójának és ilyen minőségben nagyobb hatásfokkal képviselhette a délvidékiek érdekeit a liga konferenciáin. Jelentős eseménynek számít a Délvidéki Otthon életében a Fall Endre kezdeményezésére szervezett három napos országos gyászünnepség, a trianoni békeszeződés aláírásának hatodik évfordulóján. (Fall E., 1926)

A Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója

                          „Ez a soha egységesnek nem mondott nemzet, egységes volt a revízió akaratában.”(Fall E.,1942, 6)

                                                                    Fall Endre

       A Bethlen-kormány eredményei lehetővé tették, hogy 1927-től Magyarország nyíltan vállalja fő politikai célját, a revíziót. A magyar revíziós politika váratlan segítséget kapott Lord Rothermere személyé-ben, aki cikket jelentetett meg Magyarország helye a nap alatt – Biztonságot Közép-Európának címen. A nagy érdeklődést kiváltó írás a trianoni békeszerződés igazságtalanságait bírálta és az etnikai elvű határkiigazítások mellett érvelt. A nyugati hatalmak reakciójával ellentétben, Magyarországon felkorbácsolta a revíziós érzelmeket, felvetette szükségességét egy új, a trianonellenes szervezeteket egységbe tömörítő, nagy társadalmi támogatottsággal bíró szervezet létrehozását, Magyar Revíziós Liga néven.

       Herczeg Ferenc író, valamint tizenegy vezető gazdasági érdekvédelmi szervezet elhatározása alapján, 1927. július 27-én, megalakult a Magyar Revíziós Liga. A kezdeti sikerek tüzében az alapító tagok lázas tevékenységbe kezdtek a végleges alakuló ülés előkészítése érdekében. Ebben jelentős szerep hárult Fall Endrére, aki tevékenyen részt vett a Liga felépítését és működését biztosító alapelvek kidolgozásában, valamint más, szervezési kérdések megoldásában.  A Magyar Revíziós Liga végleges alakuló ülésén, melyet Budapesten, 1927. augusztus 11-én tartottak, 35 nagy taglétszámú társadalmi szervezet lépett be alapító tagként. A résztvevők Herczeg Ferencet, több menekültsegélyező egyesület elnökét és a revíziós kérdések alapos ismerőjét választották elnökké. Az ügyvezető igazgató feladatait Fall Endre látta el a Liga megalakulásától megszűnéséig. (Zeidler, 1997/1)

        A Liga Fall Endre irányítása mellett felvállalta a magyarok trianon-ellenes hangulatának egységes és intenzív revízionista közvéleménnyé formálását, valamint a külföldi revízionista propaganda összehangolt megszervezését és irányítását. Belföldi tevékenysége során rendszeressé váltak a revizionista megemlékezések, nagygyűlések, szoboravatások és demonstrációk szervezése. Az említett tevékenységek szervezése és lebonyolítása Fall Endre irányításával történtek, (Herczeg, 1993) melyeken a Revíziós Liga vezetőségi tagjain kívül részt vettek a revízió mellett elkötelezett társadalmi szervezetek és különböző pártok képviselői is. Fall Endre hozzászólásaiban - általában - ismertette a revíziós mozgalom aktuális kérdéseit és amikor erre sor került, előterjesztette a gyűlés határozati javaslatát. Szemléletes példája ennek az 1931. május 17-én tartott nagyméretű tiltakozó felvonulás a békeszerződés ellen, ahol határozati javaslatot terjesztett elő a Népszövetség Tanácsához, melyben felhívja a művelt világ lelkiismeretét a dunai helyzet tarthatatlanságából fakadó súlyos veszélyekre. (Pesti Napló, 1931. május 17.)

       A népszerűsítő munkában jelentős szerep hárult a sajtó különböző termékeire. A Magyar Külpolitika című folyóiratban a Liga már 1928-tól közölt revíziós témájú cikkeket, melyet 1931-ben át is vett és 1944-ig működtetett. Fall Endre a folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként végzett eredményes munkája mellett, számos, a folyóiratban közölt írásaiban reális, korhű képet nyújtott a revízió aktuális problémáiról. (Pesti Hírlap Lexikona 1937)

       A Liga külföldi propagandáját szolgálta az 1933-ban alapított négy-nyelvű (olasz-angol-német-francia) hírlevél, a Dunai Hírek, melynek felelős kiadója Fall Endre volt. (Pesti Hírlap Lexikona)

       Fall Endrének jelentős szerepe volt a Liga országos hálózatának kiépítésében. A magánszemélyekként való belépés biztosítása érdeké-ben a Liga kibocsájtotta a Revíziós Pengőt Fall Endre, Herczeg Ferenc és Eckhardt Tibor aláírásával.

       Külön említést érdemel Fall Endre irodalmi munkássága a revízió szolgálatában. A különböző újságokban, magyar és német nyelvű folyóiratokban, köztük a Magyar Külpolitikában közétett írásain kívül, hét könyve jelent meg (kettő társszerzői közreműködéssel) a revízió témájával kapcsolatosan:

·        Fall Endre: Jelentés a Délvidéki Otthon öt évi működéséről. 1926. Kiadja a Délvidéki Otthon, Budapest.

·        Borbély Andor - FALL Endre: Román uralom Erdélyben. 1936. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Herczeg Ferenc előszavával.)

·        Tarján Ödön – FALL Endre: Magyarok, szlovákok és rutének a Dunavölgyében. 1938. Budapest, Hornyánszky Nyomda. (Franciául és németül is uo. 1938)

·        Fall Endre: Jogunk Erdélyhez. 1940. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Németül és olaszul is, uo., 1940.)

·        Fall Endre: Mit tett a fasiszta Olaszország Magyarországért. 1940. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Olaszul is: Italia e Ungheria nella politica di Mussolini c. Ford. Silvino Gigante, Milano, 1940.)

·        Fall Endre: Jugoszlávia összeomlása – a Délvidék visszatérése. 1941. Budapest, Hornyánszky Nyomda. (Németül is uo., 1942.)

·        Fall Endre (Deési Endre álnéven): A magyar revíziós mozgalom. 1942. Budapest, Hellas. (Gulyás, 1992)

       Az észérvek alapján nyilvánvaló volt, hogy a revízió békés úton való „tartós” megvalósítása csak a nagyhatalmak egyetértése és támogatása révén valósítható meg. A Liga, személyesen Fall Endre, kezdettől fogva Rothermere támogatásában bízva, az angol politikai elit megnyerését tartotta elsődleges céljának, de mindemellett értékelte az olaszok pozitív hozzáállását és a franciák új, megértő magatartását a revízió kérdésében. Hitler hatalomra jutása (1933. január 30.) után az európai hatalmi viszonyok átrendeződtek a náci Németország javára. Ilyen körülmények között, a 30-as évek közepétől a magyar kormány revíziós törekvéseinek megvalósítását mindinkább az egyre erősödő német hatalom támogatásával képzelte el, minek következtében bel-és külpolitikáját ennek rendelte alá. (Romsics, 2017) Voltak akik idejében felismerték ennek végzetes voltát és mindent elkövettek megakadályozá-sáért. Ilyen céllal hozta létre Teleki Pál miniszterelnök 1939 derekán a Tájékozódási Osztályt, melynek munkálataiban részt vett Fall Endre is.  ( Szent-Iványi, 2016)

       A Hitler melletti elkötelezettség árán megvalósult revíziós sikerek következtében Magyarország területe 79106 km²-el, lakossága pedig 4576353 fővel gyarapodott. (Romsics, 2017)

       Az Anglia irányába tett erőfeszítései a revízió támogatása céljából hiábavalónak bizonyultak. Tudatában volt, hogy a revíziós sikerek jövőbeli megőrzése veszélybe kerültek. Gondolatait barátjával, Bajcsy-Zsilinszky Endrével osztotta meg, kinek kávéházi asztaltársaságának tagja volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Fall Endre között tökéletes egyetértés volt a németekkel szembeni álláspontjukat illetően, valamint a kormány háborús politikájának megítélése szempontjából. (Mester, 2012)

      Magyarország 1941. június 27-én, a villámgyors német győzelem hitében, belépett a második világháborúba. A kezdeti német sikerek után, 1942 őszétől döntő fordulatot vett a háború. Ezt követően a Wehrmacht 1943 nyarától a támadásból védekezésbe kényszerült. A magyar németbarát propaganda hűen tükrözte a Goebbels által irányított német propagandát, melynek célja a valóság elferdítése volt. Nagy jelentőséggel bírt Fall Endre tevékenysége a valós hírek terjesztésében. Személyes kapcsolatai révén és a Liga hálozatán keresztül értékes információkat gyűjtött, melyeket a németellenes érdekelt személyek rendelkezésére bocsájtott. Ezek jelentőségét fejezik ki Bajcsy-Zsilinszky Endre szavai: Nélkületek el volnánk veszve és tájékozatlanul állnánk a nagyvilágban. ( Bartha, 2019)

        A hadihelyzet alakulása arra késztették Kállay Miklóst, hogy elkezdje a béketapogatózásokat Nyugaton, hogy a fegyverszünetet, Magyarország kilépését a háborúból előkészítse. A Revíziós Liga szerepe a béketapogatózásokat illetően meghatározó volt.(Gellért, 1974) Fontos kiemelni, hogy a Kállay-kormány a Revíziós Liga titkári hálózatán keresztül kezdte meg a „béketapogatózásokat” az angolszász hatalmak irányába. A liga ilyen célból a legjobb embereit küldte semleges országokba: Gellér Andort Stockholmba, Honti Ferencet Genfbe, Tamás Andrást pedig Lisszabonba. (Szelke, 2018/6) A Revíziós Liga keretén belül a béketapogatózásokkal kapcsolatos tevékenységet Fall Endre operatív igazgató irányította és koordinálta. Erre utal visszaemlékezéséiben Gellért Andor, azon kijelentése, hogy: Az utasítást, mint minden rendkívül kényes kérdésben, dr. Fall Endre közvetítette hozzám, értésemre adva, hogy az a legmagasabb helyről jött, ami rendszerint a miniszterelnököt jelentette. (Bokor, 1982) Fall Endre közvetlen módon, kivitelezőként is kivette részét a béke-tapogatózásokkal kapcsolatos tevékenységekből. Amikor dr. Váli Ferenc egyetemi tanárnak a kormány megbízásából Törökországba kellett utaznia, magára vállalta az utazás teljes előkészítését: a megfelelő “sztori” kidolgozását, a szükséges papírok és engedélyek beszerzését, figyelmeztette a lebukás veszélyeire és ennek elkerülési módjaira. (Szelke, 2018/6) A kormány és a Revíziós Liga erőfeszítései  nem hozták meg a kívánt eredményt.

       A zsidóellenes intézkedésekre reagálva, a náci propagandát és intézkedéseket elutasító szervezetek, mozgalmak, közösségek, személyek igyekeztek segíteni honfitársaikon. Ilyen mozgalom volt a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM), melynek alapjait Teleki Pál miniszterelnök vetette meg és tevékenységét Szent-Iványi Domokos koordinálta. (Csicsery-Rónay,1999) A MFM számára a legszélesebb társadalmi kapcsolatot a Magyar Testvéri Közösség jelentette. A MFM szellemi irányítója a Százak Tanácsa volt, melynek tagjai között szerepelt Herczeg Ferenc, a Revíziós Liga elnöke is. (Szeker, 2014) A Ligára háruló feladatok gyakorlati kivitelezését Fall Endre vállalta magára.

Szemléletes példája ennek Nahum Goldmann cionista külügyminiszter budapesti látogatása 1937. február 12-én. A rendőrség biztonsági okok miatt nem akarta engedélyezni, hogy előadást tarthasson a cionista szövetség előadó-termében. Végül, többek között Fall Endre közbejárását követően, a rendőrség változtatott álláspontján és Goldmann a kívánt helyen megtarthatta előadását. Másnap, 13-án Goldmann találkozott Apor Gábor külügyminiszteri állandó helyettessel, hangot adva azon véleményének, hogy a revízió zsidó érdek is, mert Romániával ellentétben itt a zsidóságnak „gyöngyélete” van. (Századok, 1996)

       Az általános feladatok teljesítésén túl, védőszárnyai alá vette Böhm Vilmos Budapesten élő fiát (Böhm Vilmos szocial-demokrata politikus) és a La Guardia rokonságot (Fiorello H. La Guardia New York polgármestere), valamint számos zaklatásnak kitett személyt. (Szegedy-Maszak, 1996, 2. kot.)

        Magyarország német megszállásának veszélyéről még 1944. már-cius 18-a előtt értesült Fall Endre a Liga hálózatán keresztül. Vezetésével elkezdődött a kompromittáló iratok megsemmisítése, valamint azon személyek értesítése, akik valamilyen ok miatt a Gestapo célkeresztjébe kerültek. Az elsők között értesítette a hírről Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki Kiss János altábornaggyal együtt fontolóra vette a megszállás elleni fegyveres ellenállást. A hír megosztása érdekében mindketten Kállay miniszterelnökkel találkoztak, majd ezt követően Bajcsy-Zsilinszky Endre találkozott Keresztes-Fischer Ferenccel is.(Kor-tarsak, 1984) A bekövetkezett események  mindenben Fall Endrét igazolták. A Gestapo kész listával érkezett Budapestre, azok nevével, akik németellenességükről voltak ismertek. Fall Endrének, Bajcsy-Zsilinszky Endre telefonértesítése nyomán, Csomoss Miklós segítségével, sikerül elkerülnie a letartóztatást és először Kisújszálláson, majd Felsőgödön talált megfelelő rejtőzködési helyet.  Itt tartózkodásá-nak ideje alatt is aktív részese marad a magyar politikai életnek. Mester Miklóson  keresztül számos üzenetváltásra kerül sor közte és Bajcsy-Zsilinszky között, az ország szuverenitásának visszaállítása tárgykörében. A későbbiekben, amikor budapesti tartózkodása elengedhetetlenül szükségessé vált Csomoss Miklós, valamint Koller Lajos lakásán rejtőzködött. Koller Lajos fia, Koller Levente visszaemlékezése szerint, édesapja Práter utcai lakásán tartották a gyűléseket a körözés alatt álló Magyar Revíziós Liga tagjai is.( Mester, 2012)

       Horthy sikertelen kiugrási kísérletét és a nyilas uralom eseményeit Kisújszálláson, illetve Felsőgödön élte meg. Ebben az időszakban a Csomoss Miklóssal való kapcsolata jelentette számára a fő lehetőséget politikai elképzeléseinek megvalósítását illetően. Ilyen körülmények között, Fall Endre érdemi társszervezője volt a Csomoss-féle Magyar Ellenállási Mozgalom megalakításának és tevékenységének. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ideje alatt a Csomoss-féle mozgalom, “Fegyveres Ellenállási Mozgalom” néven vált ismertté.                

       Még folytak a harcok, amikor 1944. december 22-én megalakult a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. Az 1945. szeptemberében kiadott rendeletében közli azok névsorát, akik „érdemeit elismertnek tekinti a nemzeti ellenállási mozgalomban és a németellenes szabadságharcban”. A névsorban 60 név szerepel, kiknek „köréből alakítják majd meg az ellenállási mozgalom igazolóbizottságait”. Elismerést és megtiszteltetést jelentett Fall Endre számára, hogy a 60 tagú névsorban szerepelt, olyan személyiségek mellett mint Bajcsy-Zsilinszky Endréné, Fauszt Imre, Tildy Zoltán, Szent-Györgyi Albert stb. (Vilagossag ,1945. szeptember 20.)

       Csomóss Miklós, a megváltozott körülmények lehetőségeit kihasználva új, önálló párt létrehozásán dolgozott, a magyarság sorsa iránt elkötelezett egykori reformpárti politikusok – Dálnoki Miklós Béla, Kóródy Tibor, Fall Endre, Vasvári Lajos, Takács József és Mester Miklós bevonásával. Az események alakulása azonban meghiúsította elképzeléseiket. (Somlai, Évkönyv 2011-2012.)

       Fall Endrét kinevezék az Országos Társadalombiztosító Intézet al-elnökévé, ami egyben múltbeli tevékenységének elismerését is jelen-tette. Annak ellenére, hogy ezt a tisztséget a Horthy-rendszer ideje alatt is betöltötte, tevékenységével kapcsolatosan sem az ideiglenes szervek, sem volt kollégái, beosztottjai részéről nem merült fel semmiféle kritikai észrevétel.

       Az Ideiglenes Kormány megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakult az új koaliciós kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével. Miután 1946 elején eltörlik a királyságot és Magyarországot köztársaság-nak nyilvánítják, az első köztársasági elnök Tildy Zoltán lett és az új kormány elnöke pedig a kisgazdapárti Nagy Ferenc.

       A szövetségesek viszonya 1946 folyamán megromlott. Magyar-országon elkezdődött a polgári erők elleni nyílt támadás. A Magyar Kommunista Párt a hatalom megszerzése érdekében, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) közreműködésével, 1946 végén és 1947 elején a Magyar Testvéri Közösségen keresztül indított támadást a kisgazdák ellen.(Szekér, 2017) Fall Endre felháborodással és félelemmel követte 1947-ben a Magyar Testvéri Közösség elleni koncepciós per fejleményeit. A közvélemény megtévesztése érdekében, a perbefogottakat azzal a hamis váddal illették, hogy a fiatal Magyar Köztársaság megdöntését, illetve a Horthy-rendszer restitúcióját akarták. Félelem töltötte el a jogállamiság  felszámolását célzó koncepciós eljárások miatt, mely előrevetítette az egypártrendszer megteremtésének lehetőségét.(Palasik) A személyek miatti félelme, nem ismert politikai–ideológiai határokat, csak a magyar ügyért kifejtett tevékenység tényét. Egyaránt féltette barátját, Csomoss Miklóst és a kommunista Mélik Endrét, akivel még a Bartha Miklós Társaság keretén belül kötött örökre szóló barátságot. Mindketten a per áldozataivá váltak. A koncepciós perrel a kommunisták elérték céljukat. Az 1945-ben megválasztott kormány lényegében működésképtelenné vált és átadta a hatalmat a kommunista diktatúrának. A következmények ismeretesek. Fall Endre félelme nem szűnt meg, más tartalommal tovább élt benne. A vég-bemenő változásokra aggodalommal figyelt és családját féltve a visszavonulás mellett döntött.

       A múlt és jelen politikai eseményeit harcostársával, az ugyancsak visszavonulást választó Herczeg Ferenccel vitatta meg. Barátságuk, mely a „magyar ügy” iránti elkötelezettségükben mélyült el, kitart haláláig. A kedvezőtlenül alakuló társadalmi, politikai változások felőrlik egészségét. Felesége gondos ápolása ellenére 1954. július 2-án meghalt. (Fall L., 2021)

Kortársai véleménye tevékenységéről

      Herczeg Ferenc (író, a Magyar Revíziós Liga elnöke): [ a Magyar Revíziós Liga ] “Ügyvezetője a fáradhatatlan és nagy energiájú dr, Fall Endre volt, aki az erdélyi magyar ember forró szívével és hideg fejével dolgozott.” (Herczeg, 1993, 140)

      Galánthai Károly (nyugalmazott tábornok, volt kisgazdapárti képviselő): „Ő eddig egész munkásságát, hatalmas energiáját, nagy tudását a nemzeti ügynek szentelte s e revíziós munkának nagy része [!] volt abban, hogy békés úton visszakaptuk a felvidéki magyarlakta területeket”. (Magyar Nemzet, 1939. május 11./107. sz.)

       Szegedy-Maszák Aladár (diplomata, a párizsi magyar békedele-gáció tagja) a revíziós mozgalom irányításában kifejtett tevékenységét értékelve kiemeli „higgadt, fáradhatatlan és mozgékony” voltát a célok megvalósítása érdekében. (Szegedy-Maszák, 1996, 2. köt. 178)

       Szent-Iványi Domokos (diplomata, Teleki Pál, majd ifjabb Horthy Miklós bizalmi embere, a Magyar Függetlenségi Mozgalom alapítója) is „fáradhatatlan és dinamikus” emberként jellemzi Fall Endre tevékenységét a revizíós mozgalom élén. (Szelke,  2016, 70)

       Dr. Csomoss Miklós (a Magyar Közösség első asztaltársaságának tagja, 1938-ig a Nyilaskeresztes Párt igazgatója, 1939-ben a túlzott német befolyás miatt kilépett a pártból és Bajcsy-Zsilinszky Endre táborához csatlakozott): „Fall egyik irányítója volt annak a semleges országokban működő titkos diplomáciai hálózatnak, amely a szövetséges hatalmakkal igyekezett fegyverszüneti megállapodásra jutni.” (Karatnai Bodó Attila blogja)

       Gellért Andor (Teleki Pál munkatársa, újságíró, a RL külföldi hálózatának titkára, 1942-ben a Magyar Revíziós Liga megbízásá-ból Svédországban egyengeti a fegyverszünet létrejöttét): „…[A] liga igazgatója: dr. Fall Endre, [aki] egy lelkes, izzóan náciellenes, természetesen kormányzóhű ember volt. Hozzá futottak be jelentéseink és tőle jöttek az utasítások” (Bokor, 1982,45)

       Magyar Külpolitika szerkesztőségi véleménye (XIII. évf. 8. sz. 1932. augusztus): „A Magyar Revíziós Liga igazgatója (dr. Fall Endre), …,puszta kitartással, vak és vakmerő buzgósággal végzi nagy feladatát. Sorsa odaállította a revízió tüze mellé és Ő – nem kérdezve, hogyan – miből? – éleszti, gerjeszti, táplálja a tüzet, tulajdon lehelletével szítja, idegzetének minden rostját erre szánja.”

Jegyzetek:

1. Puskás Lajos-Puskás Attila: A kolozsvári Egyetemi Diákasztal, a Mensa  Academica alapításának története. In: Erdélyi Múzeum-2005.  67. köt., 1-2. füzet.

2. Fall Levente: Forró szívvel és hideg fejjel. Dr. Fall Endre a magyar törekvések fáradhatatlan élharcosa (Dés,1891.10.27.-Budapest,1954.07.02.) -Történelmi háttérrel. In:Mindenki Kalendáriuma -Helytörténeti évkönyv, 2021.

3. Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938. Budapest, „Studium”,1939.

4. Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör 1919-1920.  Budapest, Noran Kiadó 2004 Kft, 2006.

Források:

·           Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945. I-II.  Budapest, Európa-Historia Könyvkiadó,1994.

·           Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre életút és utóélet. Prime Rate Kft., 2019.

·           Bárdi Nándor: Otthon és haza. 6. köt., Jyväskylä-Pécs, 2 013.

·           Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén : Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-Minerva-Kossuth, 1982

·           Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör 1919-1920.  Budapest, Noran Kiadó 2004 Kft, 2006.

·           Csicsery-Rónay István: A Magyar  Függetlenségi Mozgalom  tör-ténete. In: Magyar szemle. 8. évf. 11-12. sz./1999.  http://magyar szemle.hu/cikk/19991101a magyar függetlensegi mozgalom története (2022)

·           Fall Endre (Dr. Deési Endre álnéven): A magyar  revíziós moz-galom. Hellas irodalmi és gyomdai rt. Budapest, 1942.

·           Fall Endre: Jelentés a Délvidéki Otthon ötéves működéséről. Budapest, Kiadja a Délvidéki Otthon, 1926.    

·           Fall Levente: Forró szívvel és hideg fejjel. Dr. Fall Endre a magyar törekvések fáradhatatlan élharcosa (Dés,1891.10.27.-Budapest,1954.07.02.) -Történelmi háttérrel. In:Mindenki Kalendáriuma -Helytörténeti évkönyv, 2021.

·           Gellért Andor: A stockholmi színtér 1942-1944. In: Új Látótér/XXV. évf./ 1974/ 5-6 . szám.

·           Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Argumentum  Kiadó, 1992.

·           Herczeg Ferenc: Emlékezései - Hűvösvölgy. Budapest, Szép-irodalmi Könyvkiadó, 1993.

·           Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938. Budapest, „Studium”,1939.

·           Kortársak Bajcsy- Zsilinszky Endréről. I-II. kötet. Budapest, Magvető Könyvkiadó ,1984.

·           Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Budapest,Tarsoly Kiadó, 2012.

·           Palasik Mária: „A Magyar Közösség” – ügy és tanulságai.

·        http://www.rev.hu/sulinet45/szeviz/szakirod/palasik2.htm   (2022)

•       Pesti Hírlap Lexikona 1937

·           Pesti Napló, 1931. május 17.

·           Puskás Lajos-Puskás Attila: A kolozsvári Egyetemi Diákasztal, a Mensa  Academica alapításának története. In: Erdélyi Múzeum-2005.  67. köt., 1-2. füzet.

·           Romsics Ignác: A Horthy korszak. Helikon Kiadó KFT, 2017.

·           Somlai Katalin: Nacionalistaként korszakokon át-Mester Miklós (1906- 1989). In: Évkönyv XVIII, 2011-2012, OSZK BÚVÓPATAKOK, 2012, 1956-os Intézet Alapítvány Budapest.

·           Századok, 1996/6.

·           Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz… .I-II. Budapest Európa-História Könyvkiadó,1996.

·           Szekér Nóra: A Magyar Függetlenségi Mozgalom embermentő tevékenysége. Embermentés a vészkorszakban című konferencián elhangzott előadás, Szent Margit Gimnázium, 2014. november 8.

Szekér Nóra: Pál Századvég, Budapest-PDF Free Download,

https://docplayer.hu29206142-Szekér-nora-pal-szazadveg            (2022)

•       Szekér Nóra: Életrajzok,  2009. (szekér_2009_m.doc)

•       Szekér Nóra: Titkos Társaság – A Magyar Testvéri Közösség tör-

     ténete. Jaffa,  2017.

•       Szelke László: A Grsham a nácik ellen-Az ellenzék, az ember- 

    mentés és az ellenállás halózatai. Jaffa ,  2016.   

•       Szelke László: Katonák, kémek, kalandorok. In: Honvédségi

    Szemle, 2018/6, 179.

•       Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1978. Magyar   

    Szemle Könyvek,  2016.

•       Világosság, 1945. Szeptember 20./66. sz.                           

•       Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. In: Rubicon, 1997/1.

                                               Fall Endre

                                  

        Született: 1891. október 27., Dés

        Elhunyt:1954. július 2., Budapest

        Sírhely: Kerepesi temető  Nemzetisége: magyar

  Házastárs: Hoffmann Alma Katalin

  Foglalkozás: tanár, író, politikus

  Tisztség: internátusi igazgató,Szent Gellért

  Társaság titkára, Délvidéki Otthon

  főtitkára, Magyar Revíziós Liga

  ügyvezető igazgatója