„Toronto” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
48. sor: | 48. sor: | ||
A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig. |
A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig. |
||
==='''Jövő'''=== |
|||
A városba folyamatosan épül a Yonge-Spadina metró hosszabbítása és az Eglinton Crosstown LRT. (itt lehet róla angolul olvasni [https://en.wikipedia.org/wiki/Eglinton_Crosstown_line bővebben]), valamint hamarosan forgalomba áll 150 csuklós busz és új Streetcar-ok. |
|||
==='''Érdekesség'''=== |
|||
Csuklós autóbusz Toronto városába 10 éve nincs, a legutóbbi típus az Ikarus-Orion 286-os a félig meddig magyar gyártmányú autóbusz volt. |
|||
==A város szülöttei== |
==A város szülöttei== |
||
A lap 2013. október 15., 05:16-kori változata
Toronto | |||
CN Tower és a Skydome az Ontario-tó felől | |||
| |||
Mottó: Diversity Our Strength | |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Kanada | ||
Tartomány | Ontario | ||
Alapítás éve | 1834. március 6. | ||
Polgármester | Rob Ford | ||
Irányítószám | M | ||
Körzethívószám |
| ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Népesség | 2 794 356 fő (2021)[1] | ||
Népsűrűség | 3 939,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 76 m | ||
Terület | 629,91 km² | ||
Időzóna | EST, UTC-5 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 39′, ny. h. 79° 23′Koordináták: é. sz. 43° 39′, ny. h. 79° 23′ | |||
Toronto weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Toronto témájú médiaállományokat. |
Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nációból kerül ki. Kanada üzleti központja és gazdasági motorja.
1994-ben a The Economist a világ legélhetőbb városának választotta. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ negyedik legélhetőbb városa.[2]
Történelem
Toronto nevének jelentése irokéz nyelven „a hely, ahol a fák a vízben állnak”, mely a mai Simcoe-tóra utalt, ahol a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az elő nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte a környéket, mikor az amerikai gyarmatokon élő, briteket támogató lojalisták távozni kényszerültek a későbbi állam területéről. Habár ők Toronto néven alapítottak egy apró falucskát a mai város helyén, alig több, mint tíz évvel később, 1793. július 29-én Kanada akkori kormányzója John Graves Simcoe az azóta megszűnt Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. Az 1812-es háborúban bevették az amerikaiak és nagy részét el is pusztították, a háború után mégis a Kanadába irányuló bevándorlás egyik elsődleges célállomása lett. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ezt a dátumot téve meg Toronto város születésének is. A Nagy-tavakon az 1840-es, 1850-es években beindult hajóforgalom (A város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből következő gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Toronto, Montréalt megelőzve, az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is. A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik.
Gazdaság
Toronto GDP-je 305 milliárd USD, ami a világ 7-ik legnagyobb városi gazdaságává teszi. Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja. Tőzsdéje a TSX, a világ hatodik legnagyobb és a világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje. A Bay Steet-en helyezkedik el ami, a New York-i Wall Street kanadai megfelelője.
Tömegközlekedés
A város tömegközlekedését a Toronto Transit Commission avagy TTC vállalat tartja kézben. Ontario tartomány fővárosában és Kanada legnépesebb városában a tömegközlekedés fő formái a „subway” (metró), a „streetcar” (villamos), és a „bus” (busz). Emellett még fontos szerepet játszanak a scarborough-i LRT-k (Könnyű vasút) és a „Go Train” elnevezésű HÉV-járatok is. Trolibuszok nincsenek Torontóban, de a múltban voltak. Az utolsó trolibuszvonalakat a városban 1993-ban szüntették meg.
A leggyorsabb és legmegbízhatóbb utazási mód a metró, majd utána a villamos. Minél távolabb esik egy adott terület a belvárostól, annál valószínűbb, hogy csupán ritkán (20-30 percenként) jár arra busz.
Jegyárak
A jegyárak elég gyorsan emelkedtek az elmúlt 5-6 évben. 2000-ben még 2 kanadai dollárba kerültek a jegyek, ma már $2,75 az ár.
A legutóbbi jegyáremelésnél nyilvánossá vált egy jelentés, miszerint a TTC olyan olcsó áron árulja reklámfelületeit, hogy az összes reklámbevétel nem haladja meg egy $0,25-os jegyáremelés bevételét. Ezt követően természetesen további újságcikkekben felmerült, hogy a TTC miért nem a reklámozási díjakat emeli, a jegyárak helyett. Ez azonban előreláthatóan nem befolyásolja a jegyáremelést.
Megbízhatóság
A buszok és villamosok gyakran pontatlanok, és nem ritka látvány három villamos közvetlenül egymás után (ami az elvileg 10 percenkénti villamosérkezés esetén azt jelenti, hogy a következő járat kb. 30 perc múlva érkezik majd). Ez a busz- és villamostumultus azzal magyarázható, hogy a járművezetők egy adott számú „futamot” kötelesek elvégezni a munkaidőszakuk alatt, így ha egy sofőr az utolsó futamán van, akkor minél inkább siet, annál hamarabb mehet haza vagy ebédszünetre.
A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig.
Jövő
A városba folyamatosan épül a Yonge-Spadina metró hosszabbítása és az Eglinton Crosstown LRT. (itt lehet róla angolul olvasni bővebben), valamint hamarosan forgalomba áll 150 csuklós busz és új Streetcar-ok.
Érdekesség
Csuklós autóbusz Toronto városába 10 éve nincs, a legutóbbi típus az Ikarus-Orion 286-os a félig meddig magyar gyártmányú autóbusz volt.
A város szülöttei
- Jim Carrey
- David James Elliott
- Neve Campbell
- Eric McCormack
- Mike Myers
- Catharine O'Hara
- Martin Short
- Deryck Whibley
- Jason McCaslin
- Michael Seater
Magyar származású torontói lakosok
Sport
Klub | Liga | Stadion | Alapítás éve | Bajnoki címek |
---|---|---|---|---|
Toronto Argonauts | CFL Amerikai futball | Rogers Centre | ||
Toronto Maple Leafs | NHL Jégkorong | Air Canada Centre | ||
Toronto Maple Leafs | IBL Baseball | Christie Pits | ||
Toronto Blue Jays | MLB Baseball | Rogers Centre | ||
Toronto Raptors | NBA Kosárlabda | Air Canada Centre | ||
Toronto Lynx | USL Labdarúgás | Centennial Park Stadium | ||
Toronto St. Michaels Majors | OHL Jégkorong | St. Michael's College School Arena | ||
Toronto Rock | NLL Lacrosse | Air Canada Centre | ||
Toronto Marlies | AHL Jégkorong | Ricoh Coliseum | ||
Toronto FC | MLS Labdarúgás | National Soccer Stadium at Exhibition Place |
Látnivalók
- Állatkert (Toronto Zoo)
- CN Tower
- Exhibition Place
- Chinatown
- Toronto Beach
- Toronto Destilleries
- Yonge&Dundas Square
- CNE
Testvérvárosai
Torontónak ma 10 testvérvárosa van.[3]
|
|
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2021/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=F&SearchText=toronto&GENDERlist=1,2,3&STATISTIClist=1&DGUIDlist=2021A00053520005&HEADERlist=1
- ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
- ↑ Forrás: Ron Wandel, Manager, Investment Attraction, City of Toronto.
Külső hivatkozások
Torontó hírei magyarul a "Kanada Világa - a kanadai magyar szó" hírportálon