Romário

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. december 10., 20:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hivatkozások)
Romário
Romário 2015-ben
Romário 2015-ben
Személyes adatok
Teljes névRomário de Souza Faria
Születési dátum1966január 29. (58 éves)
Születési helyRio de Janeiro, Brazília
Állampolgárságbrazil
Magasság169 cm
Testtömeg72[1] kg
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
19791980Brazília Olaria
19811985Brazília Vasco da Gama
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
19851988Brazília Vasco da Gama00470(17)
19881993Hollandia PSV Eindhoven01090(98)
19931995Spanyolország Barcelona00460(34)
19951996Brazília Flamengo001600(8)
1996Spanyolország Valencia CF000500(4)
19961997Brazília Flamengo000700(3)
1997Spanyolország Valencia CF000600(1)
19981999Brazília Flamengo00390(26)
19992002Brazília Vasco da Gama00460(41)
20022003Brazília Fluminense00260(16)
2003Katar Asz-Szadd000300(0)
20032004Brazília Fluminense00340(18)
20052006Brazília Vasco da Gama00320(22)
2006USA Miami FC002500(1)
2006Ausztrália Adelaide United000400(1)
20072008Brazília Vasco da Gama000600(3)
2009Brazília América (RJ)000000(0)
Összesen4480(309)
Válogatottság2
19872005Brazília Brazília0850(71)
Edzőség
IdőszakKlub
20072008Brazília Vasco da Gama
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2015. január 30.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2015. január 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Romário témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Brazília színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
arany
Egyesült Államok, 1994
Konföderációs kupa
arany
Szaúd-Arábia, 1997
Copa América
arany
Bolivia, 1997

Romário de Souza Faria vagy egyszerűen Romário (Rio de Janeiro, 1966. január 29. –) brazil labdarúgó, politikus. Középcsatárként hazája válogatottjával 1994-ben világbajnok lett, de sikeresen szerepelt európai klubokban (PSV Eindhoven, FC Barcelona) és a brazil Vasco da Gamában is. Negyvenéves kora után is játszott, ami nagyon ritka a labdarúgásban.

A válogatottban

Minden idők egyik legeredményesebb brazil csatára. 1987. május 23-án szerepelt először a nemzeti csapatban egy Írország elleni 1-0 arányban elveszített mérkőzésen Dublinban. 5 nappal később viszont Finnország ellen már az első válogatott találatát jegyezhette, majd még ebben az évben Izrael ellen kétszer zörgette meg az ellenfél hálóját.

A szöuli olimpia 1988-ban hozta meg számára az első igazi áttörést nemzetközi szinten. Vezérletével egészen a döntőig menetelt a Seleçãoval, ahol a Szovjetunió elleni 2-1-es vereség miatt az ezüstéremmel kellett megelégednie, viszont 7 góljával a torna gólkirálya lett.

Az 1990-es világbajnokságon mindössze egy mérkőzésen tudott pályára lépni sérülése miatt, ugyan Skóciát 1-0-ra legyőzték, de Romáriót a 65. percben le kellett cserélni.

A 4 évvel későbbi, Egyesült Államokban rendezett világversenyt, már egészségesen 7 mérkőzésen 5 találattal abszolválta. Az első 11-es párbajjal vívott döntőben, Roberto Baggio emlékezetes, kihagyott büntetőjének köszönhetően kerekedtek felül az olasz nemzeti tizenegyen és vihették haza a világbajnoki trófeát.

A világbajnoki cím megvédése érdekében 1997-ben a válogatottal elképesztő szezont produkált. A méltán híres Ro-Ro duó, melyet Ronaldóval együtt alkottak, ontotta a gólokat. Romário a 8 barátságos mérkőzésen 9 gólt szerzett és a Bolíviában rendezett 1997-es Copa Américán is 5 meccsen 4-szer volt eredményes. Az első FIFA által szervezett Konföderációs kupán pedig 4 találkozón 7 alkalommal talált be. A döntőben 6-0 arányban bizonyultak jobbnak Ausztráliánál és Ronaldo, valamint Romário is mesterhármast lőtt.

1998-ban Brazília a legnagyobb esélyesként utazhatott a Franciaországban rendezett világbajnokságra, azonban Romário nélkül. A kiújult lábszárizom sérülése a rendezvény kezdetéig nem regenerálódott volna, ezért Mario Zagallo nem nevezte a brazil keretbe. A nagy Ro-Ro duó, így nem képviselhette magát a vb-n, melyen Brazília a második helyen végzett, a házigazda Franciaországtól elszenvedett vereséget követően.

2002-ben a Japán/Dél-Koreai közös rendezésű vb előtt, Romário szereplése még a brazil és a nemzetközi politikai életben is témává vált. A brazil lakosság nagy része, Fernando Henrique Cardoso köztársasági elnök és maga Jasszer Arafat is helyét követelte a keretbe, végül Luiz Felipe Scolari nem nevezte a rendezvényre.

2005. április 27-én az utolsó, Guatemala elleni mérkőzésén góllal búcsúzott a válogatottól.

Életrajza

Hivatalos mérkőzéseken majdnem 1000 gólt ért el, amit csak Pelé tudott túlszárnyalni. A brazil válogatott történetének harmadik, a brazil liga második legeredményesebb góllövője, hazájában hatszoros gólkirály. A FIFA 1994-ben a világ legjobb játékosának választotta, a nemzetközi szövetség 100. születésnapján 2004 márciusában pedig bekerült a valaha élt 125 legnagyobb játékos közé.

Yo soy El Diego című önéletrajzában Diego Maradona azt mondja róla, hogy „hihetetlen befejezőember”, „nem látott még hozzá hasonló csatárt” és hogy „gondolkodás nélkül beválasztaná álomcsapatába”.

Jegyzetek

  1. worldfootball.net (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 21.)

Források

Hivatkozások

További információk

  • Jerome Bureau: Brazilok, a futball varázslói. Friedenreich, Leonidas, Ademir, Didi, Gilmar, Garrincha, Amarildo, Pelé, Tostao, Zico, Sócrates, Romário, Ronaldo, Ronaldinho; ford. Kormanik Zsolt; Aréna 2000, Bp., 2006