Novoselec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novoselec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségKriž
Jogállás falu
Alapítás éve1654
Polgármester Ivana Posavec Krivec
Irányítószám 10315
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség1210 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség344,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület4,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Novoselec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Novoselec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Križhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 48 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Novoselec 1649 és 1654 között keletkezett. Amint arra a neve is utal új telepesek alapították. Első írásos említése 1654-ben történt "Novozelczy" alakban. Ezen a néven szerepel az egyházi vizitációkban is egészen a 18. század elejéig. 1704-ben említik először "Novoszelecz" néven. A településen 1654-ben csak nyolc ház állt. A lakosság száma 1732-ig növekvő tendenciát mutat, majd fokozatosan csökken. 1825-ben 24 háztatás volt a településen 397 lakossal, de 1857-ben már csak 286 lakost számláltak. A katonai igazgatás idején Novoselecen ulánusokat szállásoltak el, akik dzsidával felfegyverzett lovasok voltak. Akkoriban granicsároknak nevezték őket. 1871 a katonai közigazgatás megszüntetése után a települést Belovár-Kőrös vármegyéhez csatolták. 1896-ban megindult a vasúti közlekedés a Dugo Selo – Novska vasútvonalon, mely a gazdasági fejlődésre nagy hatással volt. Novoselecnek 1910-ben 385 lakosa volt. Trianon előtt Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 1920-ban megalapították legnagyobb ipari üzemét a "Našička" fakombinátot, 1929-ben a fűrészüzem is megkezdte működését. A gyár léte jótékony hatással volt a kulturális fejlődésre is. 1929-ben megalapították a "Sloga" sportegyesületet, 1935-ben megalakult a munkás olvasókör. 1944. szeptember 23-án hét repülőgép összesen 33 bombát dobott az üzemi épületekre. 1945. áprilisáig ezt még három bombatámadás követte, melyek további súlyos károkat okoztak. A második világháborút követően Novoselec gyors fejlődésnek indult. 1945-ben megnyílt a település iskolája, 1948-ban a kultúrház, 1949-ben pedig a postahivatal is. A gyár is tovább fejlődött. 1955-ben felépült a faárucikkeket gyártó üzem, 1960-ban a parkettaüzem, 1977-ben pedig a bútorüzem. A településnek 2001-ben 1520 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
286 242 287 281 458 385 396 813 1055 1239 1377 1387 1445 1595 1520

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Vid tiszteletére szentelt temploma.[3] Az egyházi vizitáció már 1701-ben említ itt egy tölgyfából épített kápolnát. Mijo Kolarić plébános a 19. század elején már egy falazott kápolnát említ a településen. Az épület egyhajós épület lekerekített szentéllyel. A főoltár a 19. században készült, két a fiatal Szent Vid életéből vett jelenetet ábrázol. A kápolnát 1868-ban restaurálták, 1886-ban átalakították. 1862-ben kapott új harangot és három oltárát is ekkor újította meg Alojz Kometer csázmai aranyműves. 1993-94-ben az épület összes nyílászáróját felújították, tetőfedését kicserélték.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2252.