Lukinić Brdo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukinić Brdo
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Pokupsko
Jogállás falu
Polgármester Božidar Škrinjarić
Irányítószám 10414
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 388 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 19,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Terület 19,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lukinić Brdo (Horvátország)
Lukinić Brdo
Lukinić Brdo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 33′ 50″, k. h. 15° 56′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 50″, k. h. 15° 56′ 20″

Lukinić Brdo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pokupskohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 27 km-re délre, községközpontjától 10 km-re északnyugatra található. Területét és népességét tekintve a község legnagyobb települése. A falu nagyobbik része a Kravarščica és a Jablan patakok völgyében, illetve a mellettük magasabban fekvő területen fekszik. Több különálló településrészből áll. A legnyugatabbra a Kravarščica felett Pisarovina irányában fekszik Skender Brdo. Velika Gorica irányában az első telep Krpečanci, jobbra a Jablan völgyében Pauni fekszik. A keleti részen egy dombháton található Batinovec, északra a Kravaščica feléé Lukinić, Belečići és Žužići. A falu központjától legtávolabb van Pori.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település régi birtokosáról a Lukinić családról kapta a nevét. Mai kápolnájának helyén 1660 körül épült az első fakápolna, mely a többszörös megújításnak köszönhetően több mint kétszáz évig állt. 1867-ben kellett csak lebontani és helyére új, falazott kápolna épült. Ez a kápolna azonban nagyon rossz minőségű anyagból volt és néhány év után le kellett bontani. Ennek alapjaira épült a falu mai kápolnája, építői Marko és Jure Jankonić čička poljanai ácsmesterek voltak. A dubraneci Havas Boldogasszony plébániához tartozik. A falunak 1857-ben 426, 1910-ben 697 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 388 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
426 497 514 615 655 697 645 717 714 688 625 547 492 402 388

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája 1908-ban épült. A kápolna egyhajós épület, ötszög alakú apszissal. Hosszúsága 13, szélessége 7 méter. Főoltára a buševeci Pospišil mester munkája. Harangtornya a homlokzat felőli oldalon magasodik. A homlokzat az előteret határoló nyolc oszlopon nyugszik.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]