Lukavec (Velika Gorica)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukavec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10410
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség1260 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség90,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület11,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukavec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lukavec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 12 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Túrmező síkságán, az Odra-Száva csatorna déli partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település keletkezésének pontos ideje nem ismert, 1256-ban "caput Lukavez" alakban említik először. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, mely ekkor még két részből Dolnji (Alsó) és Gornji (Felső) Lukavecből állt. A kerületen belül e két külön település közigazgatásilag a Polje (Campus) járásának judikátusi székhelye volt. A gyakori török betörések után 1479-ben itt, Donji Lukavec mellett az azonos nevű patak partján fekvő mezőn építette fel várát a túrmezei nemesség, amely védelmi funkcióján kívül a nemesi kerület székhelye, értékeinek és főbb történeti dokumentumainak is őrző helye is lett. Ezt a szerepét egészen a török veszély elmúltáig, a 17. századig betöltötte. A nemesi kerület okiratait ezután Zágráb helyett már Lukavecből adták ki. Itt zajlottak a kerület gyűlései és itt történt az elöljárók megválasztása is.

Nehéz időszak volt a kerület életében amikor 1481-ben Lukavec vára Medvevár urainak, a Bradenburgiak, majd a Zrínyiek részleges irányítása alá került és csak 1553-ban tért vissza teljesen a kerület irányítása alá. Ennek az volt az előzménye, hogy a török elleni hatékonyabb védelem érdekében a nemesek laki Thúz Ivántól Medvevár urától 12 lövészt kértek erősítésül. Medvevár urai erre hivatkozva jogot formáltak a vár védelmének irányítására, sőt innen kiindulva a túrmezei nemesség kiváltságainak megnyirbálására, birtokainak megszerzésére törekedtek. Miután a nemesek a vár feletti rendelkezést visszaszerezték 1560-ban képviselőik a zágrábi káptalan előtt megújítva szövetségüket és írásba foglalva régi jogaikat kölcsönös segítség nyújtására kötelezték magukat. Az ekkor alkotott statútumot 1570-ben Draskovich János horvát bán is elismerte, majd 1582-ben Rudolf király megerősítette. A visszaszerzett vár azonban romos állapotú volt, így a kerület 1576-ban a régi helyén új várat épített fel, mely elődjéhez hasonlóan fából épült. Ennek helyén a mai is látható barokk várkastélyt csak 1755-ben építették, azonban ennek már védelmi funkciója nem volt.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 298, 1910-ben 487 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 1119 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
298 351 350 408 433 487 462 572 640 673 674 772 909 1023 1119

Nevezetességei[szerkesztés]

Lukavec várkastélya[3] a falu keleti szélén, a Lukavec-patak mellett áll. Elődjét 1474 és 1479 között építette a túrmezei nemesség a török elleni védelem céljából. 1576-ban a romos régi vár helyén újabb várat építettek. A mai várkastély 1755-ben elsősorban már nem védelmi célra, hanem közösségi és lakóépületnek épült. Itt tartották a nemesi kerület gyűléseit, Szent Lúciának szentelt kápolnájában a gyűlésekhez kapcsolódó miséket celebráltak. A vár négyzetes alaprajzú, sarkait négyszögletes tornyokkal erősítették meg. A bejárat felett kaputorony emelkedik, melynek egykor barokk toronysisakja volt. A kapuzat felett a nemesi kerület két oroszlán által tartott címere látható. A címer körül a "INSIGNIA UNIVERSITATIS NOBILIUM CAMPI TUROPOLJA 1752." felirat található. A torony felső részén az ablak felett mind a négy oldalon a toronyóra helye látható. A vár minden részén látható lőrések arról tanúskodnak, hogy egy esetleges támadás kivédésére is alkalmassá tették. Ma is jól láthatók a vár körüli sáncok és árkok maradványai.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]