Lužnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lužnica
Dvorac, Zapresic.JPG
A Rauch-kastély.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Zaprešić
Jogállás falu
Polgármester Željko Turk
Irányítószám 10290
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 40 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 1,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lužnica (Horvátország)
Lužnica
Lužnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 15° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 15° 47′ 00″

Lužnica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zaprešićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Zaprešić és Brdovec között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luzsnicát írott forrás 1673-ban említi először. A mai egyemeletes háromszárnyú barokk kastélyt vélhetően egy korábbi kastély helyén a 18. század elején kezdték építeni. A birtok első tulajdonosa a Csikulin család volt. Az itáliai származású család gazdagságának megalapozója Csikulin Gyula a vinodoli Zrínyi birtokok intézője volt. Miután Zrínyi Miklós lopással vádolta meg el kellett hagynia álláshelyét és 1612-ben felesége Rátkay Zsófia luzsnicai birtokára költözött. Kereskedőként egyre nagyobb vagyonra tett szert és a kicsiny luzsnicai birtokot a valamikori szomszédvár-stubicai uradalomból egyre nagyobb területek megvásárlásával jelentős birtokká gyarapította. A család 1706-ra a grófi rangot is elérte. A 18. században, a luzsnicai birtokot megosztották a Csikulin és a Sermage-Moscon család között, majd az egész birtok a Sermage-Moscon családé lett. A kastélyról szóló legrégibb dokumentum 1761-ből való és a mai is látható kastélykápolna felszentelésével kapcsolatos. A 18. század végén a kastély a Rauch családé lett, akik 1791-ben késő barokk stílusban teljesen áíépítették és a család székhelyévé tették. Az épületegyüttes lényegében ekkor nyerte el mai formáját. 1925-ben a család utolsó tagja báró Rauch Géza halála után özvegye a Szent Vince rendi nővéreknek adományozta. Azóta a vincés nővérek öregek otthona és kórháza működött benne, de 2005-ben kulturális és lelki központtá alakították át. A településnek 1880-ban 98, 1910-ben 40 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 40 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 98 83 48 40 68 58 96 67 91 89 65 64 62 40

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rauch-kastély egyemeletes U-alakú barokk épület sarkain kerek tornyokkal. Főhomlokzata délnyugatra néz, míg a főbejárat az ellenkező oldalon van, ahol az épületszárnyak egy bejárati előteret öveznek. Az első emelet magasságában, a tető alatti részen, figurális dombormű díszítmények, férfi- és nőalakok mellszobrai láthatók. Belül található az 1761-ben felszentelt rokokó oltárral ékesített barokk Szent Kereszt kápolna. Érdekesség még az 1791-ben készített fából faragott főlépcsőzet és a központ terem beépített barokk szekrényei. A régi berendezésből rajtuk kívül csak néhány cserépkályha maradt fenn. Az udvar belső sarkaiba utólagosan a 19. században neogótikus építményeket helyeztek. A kastélyt nyolc hektáros, tóval ékesített nagy angolpark övezi. Sétányainak hossza eléri a két és fél kilométert. Területén rendszeresen tartanak gyermekprogramokat, családi rendezvényket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]