Cvetković Brdo
| Cvetković Brdo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10418 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 15,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 2,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 12″, k. h. 16° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 12″, k. h. 16° 03′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cvetković Brdo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb központjától 27 km-re délre, községközpontjától 18 km-re délnyugatra, a Vukomerići-dombok között fekszik.
Története[szerkesztés]
1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott Cvetković Brdo is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje járás egyik judikátusának (bírói hivatal) székhelye volt. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem.
A kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 174, 1910-ben 217 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 45 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 174 | 188 | 173 | 185 | 200 | 217 | 202 | 213 | 158 | 146 | 127 | 120 | 101 | 69 | 45 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Rókus tiszteletére szentelt fakápolnáját[3] 1867-ben építették, de csak 1888-ban szentelték fel. Mai formáját 1913-ban nyerte el, amikor egy villámcsapást követő tűzvész után újjáépítették. A kápolna a harangtorony kivételével tölgyfából épült, kívülről fazsindely fedi.