Donji Stupnik
| Donji Stupnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Stupnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Trgovec |
| Irányítószám | 10255 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1447 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 104,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Terület | 13,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 20″, k. h. 15° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 20″, k. h. 15° 51′ 29″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Stupnik falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Stupnik községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb központjától 12 km-re délnyugatra, az A1-es autópálya és a Zágráb-Károlyváros vasútvonal mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban ez a terület Oklics várának fennhatósága alá tartozott. A 14. század elején az oklicsi várispánság területét Zágráb vármegyébe olvasztották. A 13. – 14. században Stupnik lakói valószínűleg szabad parasztok voltak. Történetében szerepet játszottak a Cilleiek, akik Szomszédvár és Kerestinec urai voltak. 1437-ből maradt fenn az a Stupnik kastélyában kelt okirat, mely szerint Albeni János zágrábi püspök itteni birtokát a Cilleieknek adja. 1472-ben Frangepán-Henning Dóra stupniki birtokát a zágrábi domonkosoknak adományozta. A 16. század elején Stupnik a szomszédvári uradalom része lett. 1564-ben Tahy Ferenc pozsegai főispán és királyi főlovászmester az uradalommat együtt erővel ragadta el. 1573-ban a felkelt parasztok egy része innen származott, ezért a nemesi sereg bosszúból számos házát felgyújtotta és lerombolta. A parasztsereg vezérei közül a stupniki Franjo Katrić név szerint is ismert. A 16. század végén több birtokosa is volt, majd a 17. század elején újra az oklicsi uradalom része lett. 1615-től az Erdődy család birtoka volt. 1695-ben épült fel a Szent Benedek templom. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Stupnik községet 1995-ben alapították, 1996 februárjában választották le a főváros területéről. A falunak 2011-ben 1370 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 788 | 969 | 1033 | 1186 | 1491 | 1603 | 1627 | 1692 | 1575 | 1690 | 1828 | 1830 | 1917 | 948 | 1184 | 1370 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Benedek tiszteletére szentelt templomát[4] 1695-ben építették. A helyén korábban egy 1650-ben épült fakápolna állt, amelyet egy 17. század végén a maival helyettesítettek. A templom a település egyik enyhe magaslatának platóján, régi utak kereszteződésében áll. Régen cinterem vette körül. A templom egyhajós épület, a hajónál keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel, és a nyugati főhomlokzat előtti két emelet magas és vaskos harangtoronnyal. A torony első emeletén félköríves ablakok, a második emeleten biforámák láthatók, felül pedig piramis alakú toronysisak fedi. A templom bejárata a harangtorony földszintjén található.
Védett műemlék a Donjostupnička 11. szám alatti 1893-ban épült fa lakóház.[5] A hagyományos faház földszintes, hosszúkás téglalap alaprajzú épület. Horvát módon összeerősített, meszelt tölgyfa deszkákból épült. A belső tér három részből áll, bejárattal és egy kis előcsarnokkal. Megmaradt az eredeti ácsmunka és a berendezés egy része is.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2910.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4822.
